Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai

Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése.

Az éghajlati övek kialakulása A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik: -a Nap sugárzási teljesítménye, -a Föld keringési paraméterei, -a légkör kémiai összetétele, -a bioszféra állapota és -a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.

Mi alakítja Földünkön az éghajlatot?

Az időjárás A levegő fizikai állapotának változása egy meghatározott helyen rövid idő (néhány nap vagy óra) alatt. Az időjárási elemek változása miatt szüntelenül változik a levegő fizikai állapota. Időjárási elemek: - napsugárzás, - hőmérséklet, - vízgőztartalom, - felhőzet, - csapadék, - légnyomás, - szél

Az éghajlat Az éghajlat meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere. Az időjárás változásának szabályszerűsége. Az időjárási elemek egyben éghajlati elemek is.

Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők Az éghajlatot 3 tényező alakítja ki: - napsugárzás, - földfelszín, - uralkodó szél és tengeráramlás. 1. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező 2. A földfelszín módosítja a napsugárzás hatását 3. Az uralkodó szelek és tengeráramlások más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását

1. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező

2. A földfelszín módosítja a napsugárzás hatását.

3. Az uralkodó szelek és tengeráramlások más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását

Éghajlat-osztályozó rendszerek

1. forró övezet 1. egyenlítői Jellemzői: - 1 évszak van: nyár (forró) - évi középhőmérséklet: °C - csapadék: nagyon sok mm feletti, minden nap (ezért a mindennapos esők területének is nevezik) Természetes növényzet: esőerdő Mezőgazdaság: banán, manióka, cukornád, olajpálma

2. trópusi monszun Jellemzői: - 3 évszak: Nyár: forró, rendkívül csapadékos Tél: enyhe, száraz Tavasz: forró, száraz - csapadék: 2000 mm feletti Természetes növényzet: monszunerdő Mezőgazdaság: rizs, tea

3. sivatagi Jellemzői: - évi középhőmérséklet: +20°C feletti nyár: forró (30-40 °C) tél: forró (25-30°C) - évi hőingás: kicsi (10°C) - napi hőingás: nagy °C is lehet - évi csapadék: nagyon kevés, sokszor évekig nincs (200 mm alatt) Természetes növényzet: nincs összefüggő növényzet Mezőgazdaság: oázisokban, öntözött területeken datolya

4. szavanna Jellemzői: - 2 évszak: csapadékos és száraz évszak - évi középhőmérséklet: 23-29°C nyár: forró, fülledt, csapadékos tél: forró, száraz A déli féltekén pont fordítva van! - csapadék: mm /év között változik területenként nyáron sok, télen szinte semmi Természetes növényzet: füves, ligetes, erdős szavanna Mezőgazdaság: kávé, kakaó, gyapot, szarvasmarha, juh, kecske

2. meleg mérsékelt övezet 1.szubtrópusi monszun éghajlat Jellemzői: - évi középhőmérséklet: °C változik nyár: forró 24-28°C tél: enyhe 3-10°C változik - csapadék: közepes, mm, nyáron hullik Természetes növényzet: babérerdők Mezőgazdaság: rizs, zöldségfélék, cukornád, déligyümölcsök, gyapot, kókusz, ananász

2. mediterrán Jellemzői: - évi középhőmérséklet: °C nyár: forró 22-26°C tél: enyhe 4-13°C - csapadék: közepes, mm, télen hullik! (Ezért téli esők területének is nevezik.) Természetes növényzet: keménylombú erdők Mezőgazdaság: búza, rizs, zöldségfélék, szőlő, olajbogyó, déligyümölcsök (narancs, citrom, füge)

3. valódi mérsékelt övezet 1. Óceáni Jellemzői: - évi középhőmérséklet: °C nyár: hűvös °C tél: enyhe 0°C feletti - csapadék: sok, mm körüli Természetes növényzet: lombhullató erdő Mezőgazdaság: rozs, kukorica, len, kender, takarmány növények, árpa, cukorrépa

2. száraz kontinentális Jellemzői: -évi középhőmérséklet: °C között nyár: meleg, +20°C feletti tél: hideg, 0°C - -10°C körüli -csapadék: kevés, 450 mm Természetes növényzet: füves puszta, félsivatag Mezőgazdaság: búza, kukorica, napraforgó, zöldségfélék

3. nedves kontinentális Jellemzői: Évi középhőmérséklet: °C között Nyár: meleg, +20°C körüli Tél: hidegebb °C körüli Csapadék: közepes mm Természetes növényzet: erdős puszta Termesztett növények: búza, rozs, kukorica, len, kender, takarmány növények, árpa, napraforgó, gyümölcsök (alma, szilva)

4. mérsékelt övi sivatagi Jellemzői: Évi középhőmérséklet: °C közötti Nyár: meleg, 20-25°C Tél: hideg, °C Hőingás: nagy évi hőingás Csapadék: nagyon kevés, 200 mm alatti, vagy nincs Természetes növényzet: nincs összefüggő növényzet

4. hideg mérsékelt övezet (szubarktikus) tajga Jellemzői: - évi középhőmérséklet: °C nyár: rövid, hűvös +15°C tél: hosszú, zord °C - csapadék: kevés, mm, főleg hó formájában Természetes növényzet: tajga (tűlevelű fák) Mezőgazdaság: vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

5. hideg övezet 1.tundra Jellemzői: - évi középhőmérséklet: °C nyár: rövid, 2-4 hónap, hűvös tél: hosszú, zord °C - csapadék: kevés, 400 mm alatti, főleg hó formájában Természetes növényzet: tundra (rövid vegetációjú, pici, főleg hagymás növények) Mezőgazdaság: rénszarvastenyésztés

2. állandó fagy Jellemzői: - 1 évszak: tél -évi középhőmérséklet: - 15°C "Nyár": 3-6 hónap nappal, nagyon hideg, max.+10°C tél: 3-6 hónap éjszaka, nagyon hideg, °C - csapadék: kevés, 100 mm/év, csak hó formájában Természetes növényzet: nincs

A klímaváltozás

Mi a klímaváltozás? A Földet fenyegető egyik legnagyobb veszély a klímaváltozás. A múlt században a globális átlaghőmérséklet 0,8 o C-kal emelkedett, míg a kontinensünk középhőmérséklete közel 1 o C-kal növekedett. Ha bolygónk hőmérséklete az iparosodás előtti szintnél több mint 2 o C-kal magasabb lesz, az éghajlatváltozás visszafordíthatat- lanná válik, és súlyos hosszú távú következményei lesznek. A Földet fenyegető egyik legnagyobb veszély a klímaváltozás. A múlt században a globális átlaghőmérséklet 0,8 o C-kal emelkedett, míg a kontinensünk középhőmérséklete közel 1 o C-kal növekedett. Ha bolygónk hőmérséklete az iparosodás előtti szintnél több mint 2 o C-kal magasabb lesz, az éghajlatváltozás visszafordíthatat- lanná válik, és súlyos hosszú távú következményei lesznek. Az éghajlatváltozás természetes folyamat, az adott területre vonatkozó átlagos időjárási jellemzők az idők folyamán állandóan változnak. Az utóbbi évek tudományos kutatásai azonban azt mutatják, hogy az ipari forradalom óta egyre gyorsuló globális felmelegedés - es a vele együtt járó éghajlati és környezeti hatások következménye. Az éghajlatváltozás természetes folyamat, az adott területre vonatkozó átlagos időjárási jellemzők az idők folyamán állandóan változnak. Az utóbbi évek tudományos kutatásai azonban azt mutatják, hogy az ipari forradalom óta egyre gyorsuló globális felmelegedés - es a vele együtt járó éghajlati és környezeti hatások következménye.

Légkör és éghajlat Az elmúlt évszázad folyamán a globális átlaghőmérséklet 0,8 °C -kal növekedett, Európa viszont az átlagot meghaladva közel 1°C-kal melegedett. Az utóbbi 50 évben gyakrabban mértek meleg rekordokat, a szélsőségesen alacsony hőmérsékletű napok száma viszont csökkent.

Mik lehetnek a klímaváltozás hosszú távú hatásai? A klímaváltozás jövőbeni mértéke több tényezőtől függ. A befolyásoló elemek nagy része természetes folyamat, amelyre nincs az embernek befolyása, például - a napsugárzás intenzitása, - a vulkáni működés, illetve - az óceáni és a légköri áramlatok esetleges változásai.

Az éghajlati elemek visszahatásai a klímaváltozásra erősíthetik és mérsékelhetik is a globális felmelegedés folyamatát. A sarki jég olvadása például elősegíti a Földfelszín melegedését, mivel a hófehér jégtakarónál sötétebb tengerfelszín sugárzás- visszaverő hatása gyengébb. A hőmérséklet-emelkedés viszont gyorsítja a vízpárolgás folyamatát es az így keletkező alacsony felhőtömbök hűtőhatást fejtenek ki. A legfontosabb tényező viszont az, hogy sikerül-e csökkenteni, vagy legalább szinten tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását a katasztrofális következmények kivédése érdekében.