Színek A színeknek igen nagy szerepe van – az építészetben – a festészetben – különféle egyéb művészetekben – a korszerű híradástechnikában

Festészet Szó lehet művészetekről, és használati tárgyak festéséről. A festészetben már évezredek óta nagy szerepe van a színkeverésnek. Ez esetben a festő a kívánt szín előállításához a festékanyagokat keveri össze, és így bármely szín megvalósítható.

Színkeverés a korszerű iparban Évtizedek óta színkódokat alkalmaznak, és ennek alapján festik a sorozatgyártott gépeket, használati tárgyakat. A kódok alapján kerülnek festésre. A festékanyagok színét a visszavert fény adja.

Ólomüveg, festett üveg Az ólomüveget az átlátszó üveggel ellentétben gyártáskor különböző fémvegyületekkel szennyezik, emiatt különféle színű ablakok gyárthatók. Az ólomüveg különböző megvilágításoknál más-más képet mutat. Belülről, nappalKívülről, este Belülről, este

Festett üveg A festett üvegre utólag kerül rá a színezőanyag, nem pedig hozzákeverve. Ugyanazokon a képeken különböző színek láthatók más- más megvilágításnál átmenő fényben, illetve visszavert fényben sötét, vagy világos háttérnél.

A szubtraktív színkeverés A szubtraktív, szebb magyar nevén kivonó színkeverés, az előbb bemutatott technológiák esetében érvényes. Ez esetben, takarás történik, így kivonódnak egymásból. A nyomdatechnika és a színes filmtechnika (nem video) is kivonó színkeverést alkalmaz. A filmen egymást takaró rétegek alakulnak ki, így hozzák létre a színes képet. Az alapszínek általában: türkizkék, bíbor és sárga.

Additív színkeverés Másik nevén összeadó színkeverés. Itt a fény nyalábok keverésével, egymásra vetítésével kapjuk meg a kívánt színt. Ha a három alapszínt egyforma fényerővel vetítjük egymásra, akkor fehéret kapunk. Az alapszínei: VÖRÖS (R) ZÖLD (G) KÉK (B) (A következő néhány dián az additív színkeverést mutatjuk be.)

A színes televízió A televíziózás elterjedésével megnőtt az igény a színes képet adó készülékekre. A színes televíziókészülékek is az additív színkeverést alkalmazzák.

A színes képcső felépítése A színes képcső ernyője háromféle fénypor-bevonatot tartalmaz. Ezek az alapszíneknek megfelelő fényt bocsátják ki elektronsugár hatására. A különböző bevonatokat egymástól függetlenül kell gerjeszteni. Ezt úgy érjük el, hogy az ernyő előtt egy árnyékmaszknak nevezett „fémháló” helyezkedik el. A képcső nyakában (a hátsó részt nevezik így) három elektronágyú helyezkedik el. Középen a zöld pontokat sugározó, oldalt pedig a többi két alapszíné. (Az elektronsugárnak nincs színe.) A képcsőben légüres tér, vákuum van ez a feltétele az elektronsugár létrejöttének. Az árnyékmaszk kiszerelt állapotban Színes képcső kiszerelt állapotban, beépítés előtt.

A színes képcső működése A működésének az a lényege, hogy a kb. 800 °C hőmérsékletre izzított katódokból elektronok lépnek ki, majd ezek szabályozás, és fókuszálás után az eltérítő-rendszer mágneses terébe jutnak, ezután elérik az ernyőt. A három sugár különböző szögből érkezik, emiatt csak a megfelelő színű pontokat érik el. A színes képcső anódfeszültsége magas, kV-os. Ez vonzza az elektronokat az ernyő felé. A fókuszálás 5-7 kV között van. Visszatérve a színekre a képcső a három alapszínű képet vetíti egymásra, emiatt a néző élethű, színes képet lát. Közelről nézve a képernyőt, jól láthatóak a Kikapcsolt állapotban nem látszanak a különböző piros, kék, zöld pontok. színű pontok.

Színhőmérséklet A különböző fényforrásoknak különböző színhőmérsékletű fényük van. Egy 1000 kelvinre hevített fémtárgy kb K színhőmérsékletű fényt ad. A nappali fény színhőmérséklete K (kelvin), időjárástól függően. A lakásvilágításra a legmegfelelőbb a 3000 K körüli fény. Az izzólámpa kb K színhőmérsékletű fényt ad, azonban gyártása megszűnt. A fénycsövek különböző színhőmérsékletben kaphatók, mivel ott nem izzás, hanem a képcsőhöz hasonló fénypor-bevonat állítja elő a fényt.

A b emutatót készítette: Antal Gábor Horváth Milán Molnár Áron Források: Színek c. oktatófilm, Országos Oktatástechnikai Központ 1981 A LED-es panel saját készítésünk, a TV technika alkatrészei saját gyűjte m ényből erednek. A pusztaszabolcsi templom üvegablakai Szinte Gábor alkotásai (fotó: internet és Horváth Milán)

A bemutatott elektromos készülékek leírása A bemutatott készülékek közé tartozik az alapszínekből fehéret előállító LED-es készülék, a képcső, és a televízió. Röviden a LED-es panelról: A piros színt adó fénydiódából (a LED szép magyar neve) azért világít kettő, mert eltérő típusa miatt gyengébb fényt ad mint a többi két alapszíné. A diódák meghajtása a következőképpen történt: A stabil 5V-os feszültségről egy, a híradástechnikában gyakran alkalmazott, és jól bevált 7805-ös típusú stabilizáló integrált áramkör gondoskodott. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan táplálhatjuk az áramkört 9V-os elemről, 12V-os akkumulátorról, iskolai hálózati tápegységről, vagy bármilyen törpefeszültségű egyenáramú áramforrásról. A stabilizátor hátránya, hogy a rajta eső feszültséget hővé alakítja, melyet el kell vezetnünk. Ezt követően a LED-ekkel sorosan kapcsolt 100 Ohmos ellenállások biztosítják az előírt áramerősséget, melyet túllépni nem szabad. A NYÁK-lap vezetősávjai filctollal kerültek megrajzolásra, majd ezt követően a v asklorid-oldatba került. Az ellenállások felületszereltek, a stabilizátor, és a LED-ek pedig furatokba kerültek beforrasztásra. A képeken látható televízió egy 1981-ben készült, magyar fejlesztésű, Videoton gyártmányú, import képcsöves színes készülék. Működésképtelensége miatt selejtezték, azonban a hibát hamar megtaláltam; a 25kV-ot előállító sokszorozó átütése volt a probléma. Ezen kívül a három alapszínű képcső-katódot vezérlő panelon található tranzisztorokat kellett cserélnem, mert egyikük megégett az áthúzó nagyfeszültség miatt. A legnehezebb a színek egyensúlyba hozása volt, mert három potenciométerrel kellett beállítani, hogy fehér fénnyel világítson.