A koalíciós kormányzás évei Tildy Zoltán köztársaság elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök az ideiglenes köztársasági elnöki palota erkélyén
A Tildy-kormány Tildy-kormány feladatai államforma kérdése infláció megállítása újjáépítés gyorsítása béketárgyalás lebonyolítása Mindez a SZEB és kommunista nyomás mellett Államforma: monarchista köztársasági a monarchisták kisebbségben ’ A 2. köztársaság kikiáltása Tildy Zoltán Köztársasági Elnök Nagy Ferenc miniszterelnök Tildy Zoltán eskütétele
Az új pénz Ipari termelés 1938-as szint 30%-a az infláció mértéke csillagászati „jóvátétel is súlyosbította” a helyzetet Gyárak, vállalatok lefoglalása Elkobzások (mg. termékek, nyersanyagok) Termelés beindításának feltétele az infláció ’ – új pénz a „forint” bevezetése A bevezetés feltétele belső árukészlet felhalmozása ár- és bérreform aranykészlet visszatérte, jóvátétel felfüggesztése No comment
Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kg kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, má- jus elején , a végén , júniusban pen- gő volt. Ugyanezen két szélső időpont között 1 kg vaj ára 500-ról pengőre, 1 kg burgonyáé pedig 10-ről pengőre “repült” fel. Na, és a bankjegycímletek? Az én kibocsátott 50 és 100 pengős után én már 1000 és , án és , én és (tízezer milpengő és százezer milpengő, azaz tíz és százmilliárd pengő), án - ezek a végső kibocsátások - egyszerre hét, százmillió milpengőtől (az egyes után 14 nulla!) százmillió bilpengőig (az egyes után 20 nulla!) terjedő címletű bankók láttak napvilágot! Nevük is volt a bankjegyeknek: a kék színűt “kis Bözsi”, a sárgát “nagy Bözsi” névvel illették. Vásárláskor az emberek nem is az árat, hanem azt kérdezték az eladótól, hány ilyen-olyan színű bankjegyet kell adniuk.
Ilyen körülmények között 1946 nyarán – rég elfeledve a havi egyszeri fizetést – már 8-10 naponként járt a fizetéspótlék, és mindenki rohant elkölteni a pénzét, ha egyáltalán volt mit venni érte. Ilyen pénzromlás mellett nem csoda, hogy kialakult a "cserekereskedelem”: egy bőrbekecsből például három röfögő malac lett... Aztán augusztus 1-jén jött a forint... A pengő és a forint átváltási aránya (még kimondani is nehéz): 400 ezer kvadtrillió pengőért (a négyes után nem kevesebb, mint 29 nulla!) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni. Az árak is “karcsúsodtak": például 1 kg kenyér 0,96 Ft-ba, 1 kg burgonya 0,43 Ft-ba, 1 kg vaj 25 Ft-ba került, miközben a legalacsonyabb havi fizetések 100–145 Ft-ot, a legmagasabbak pedig 560–700 Ft-ot tettek ki. A forint megjelenése fokozatosan megszüntette a cserekereskedelmet, a „dohánypénzt”, a szilvapálinka, tojás vagy kolbászpénzeket. A forint mindenki által elfogadott, értékes fizetőeszközzé vált. Ebben nem csekély szerepe volt annak, hogy augusztus 6-án a Magyar Nemzeti Bank visszakapott Németországtól mintegy 32 tonnányi elhurcolt aranykészletet.
A régi „pengő”
Az új „forint”
Ahogy nem ismerjük
A párizsi békeszerződés Kormánydelegáció tárgyalásai Trianoni béke esetleges módosítása a három nyugati hatalom hajlik rá Szu hajthatatlan sőt cseh kérés „5 falu 3 lett”, de a lakosságcsere-egyezmény folyt. megismétlődött a trianoni tragédia További tragédiák SZEB 45 nov. határozata németek kollektív büntetése fő No., illetve Ausztria A határon kívül rekedt magyarok nemzetközi garancia maradtak Helyi és állami nacionalizmus etnikai tisztogatás (genocidum)
Aláírja a párizsi béke Gyöngyösi János kisgazdaságpárti külügyminiszeter „Ha kitettük volna a lelkünket, akkor sem változtathattunk volna ezen a helyzeten” Gyöngyösi János
Az épület, ahol kihirdették a kassai kormányprogramot A kassai kormányprogram meghirdetése április 5.-én Benes aláírja elnöki dekrétumait
A „KITELEPÍTÉS” (kollektív bűnösség elve) A szülőföldjükről elűzött ?háborús bűnös? magyarok egy csoportja
Indulás az ismeretlenbeBevagonírozás után, indulás előtt Utolsó fénykép a szülőhelyen a Magyarországra való indulás előtt Az új hazában: A transzport megérkezése
Tüntetés Békéscsabán az áttelepítés ellen Búcsú. Az áttelepülésre kötelezett magyar ember búcsúzik szlovák szomszédjától A csehországi Jihlavába deportált imelyi magyarok novembere
Kommunista támadás a kisgazdák ellen ’45-ös választások - kommunisták veresége tovább folynak a politikai küzdelmek A KMP támadásba lendül „emberek az utcán” ’46 márc. új szövetség Baloldali Blokk ’46. VII. tv. A demokratikus államrend és a köztársaság védelme (ld. 1921/III. tv.) A belügy kezébe félelmetes fegyver beindul a „szalámitaktika” A kisgazdák „ledarálása”, szétzilálása
1947, No Comment!!!
A „szalámi-taktika” A kisgazdák szétzilálása 20 jobboldali kép. B-listázás Magyar Testvéri közösség „leleplezése” „média” felhasználása ’47. máj. Nagy Ferenc emigráció Kovács Béla „eltűnése” Párizsi Béke osztrák államszerződés A szovjet csapatok itt maradnak segítség a felvágott készítésben indulhat a „forgatókönyv” Kovács Béla az eltűnt kisgazda főtitkár A „szalámi- taktika”