A koalíciós kormányzás évei Tildy Zoltán köztársaság elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök az ideiglenes köztársasági elnöki palota erkélyén.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A DIKTATÚRA KIÉPÜLÉSE MAGYARORSZÁGON
Advertisements

Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
A NATO és a Varsói Szerződés
Szovjet-Finn határviták Balogh Márton. Finnország a tárgyalt korszakban Az ország 1918-ban nyerte el függetlenségét. (Tartui béke, 1920, október.
A népi demokrácia gazdasága
Az Európai Unió költségvetése Magyar esélyek és veszélyek Dr. Surján László október 10.
Az I. Világháború Békekötések.
EU alapismeretek E-Learning.
56-os események utó élete
Úton az újabb háború felé
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A Tanácsköztársaság.
Magyarország az első világháborúban
Párizsi kommün.
Forradalmak az első világháború végén – a német forradalom
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Magyarország, Koalíciós évek.
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Tildy Zoltán.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
1956 az irodalomban 1/C.
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Magyarország a II. világháborúban.
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Pető Iván – Szakács Sándor A hazai gazdaság négy évtizedének története I. Az újjáépítés és a tervutasításos gazdálkodás időszaka A háborús.
Varga Mihály december december 19. Felzárkózás nélküli megszorítás.
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
A háború és következményei Magyarországon
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918
HÁBORÚS RÉSZVÉTEL.
Tudta-e Ön … ?. - Tudta-e Ön, –hogy a parlamenti képviselők összesen havi 360 millió forint fizetést kapnak a büdzséből?
OROSZ FORRADALMAK 1917.
Az Európai Unió.
A háború előtt Gazdasági-politikai összetűzések az országcsoportok között Csanád megye és Makó a Ferenc Ferdinánd által vezetett hadgyakorlaton sejthetett.
10.1 B Az ország háborús emberáldozata
Janics Kálmán „A hontalanság évei” 1945 – május KlementGottwald  május: A moszkvai csehszlovák (kommunista) emigráció is hajlani kezd a magyarok.
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Kormányszóvivői tájékoztató A KORMÁNY NOVEMBER HAVI NYUGDÍJINTÉZKEDÉSEI szeptember 22.
2016. Március 3.. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Keretében magyarországi.
A világgazdaság a 20-as, 30-as években. A háború után  Háború vége  válság a világgazdaságban  gazdasági kimerülés, anyagi és emberi erőforrások pusztulása.
A világgazdasági válság hatása Magyarországon. Hazánk és a világgazdaság  világgazdasági válság  külföldi hitelek & külkereskedelem  a válság.
A második világháború kirobbanása.  Csehország  után  Lengyelország  Német követelések (március)  Danzig visszaadása, szföldi összeköttetés Kelet-Poroszo.-gal.
Magyarország szovjetizálása
A TRIANONI BÉKE JÚNIUS 04.. Mindenki számára világossá vált, hogy hazánkat meg fogják büntetni az I. világháború után A szomszédos országok azt.
A szövetségesek győzelme Ki volt Wernher von Braun? Mi volt a Hannibal-hadművelet?
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
A konvergencia kritériumok teljesülése az euro-zónán kívül
Magyarország szovjetizálása
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az egypártrendszer létrejötte
A világgazdasági válság hatásai Magyarországon
A békeszerződés aláírása
A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A TRIANONI BÉKE.
A potsdami konferencia július 17-től augusztus 2-ig
Gazdaságunk jellemzői, fejlődése Trianon után
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
BROILER ágazati HELYZETKÉP
Forint a Kezdetektől máig.
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

A koalíciós kormányzás évei Tildy Zoltán köztársaság elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök az ideiglenes köztársasági elnöki palota erkélyén

A Tildy-kormány  Tildy-kormány feladatai  államforma kérdése  infláció megállítása  újjáépítés gyorsítása  béketárgyalás lebonyolítása Mindez a SZEB és kommunista nyomás mellett  Államforma: monarchista  köztársasági  a monarchisták kisebbségben  ’ A 2. köztársaság kikiáltása  Tildy Zoltán Köztársasági Elnök  Nagy Ferenc miniszterelnök Tildy Zoltán eskütétele

Az új pénz  Ipari termelés 1938-as szint 30%-a  az infláció mértéke csillagászati  „jóvátétel is súlyosbította” a helyzetet  Gyárak, vállalatok lefoglalása Elkobzások (mg. termékek, nyersanyagok)  Termelés beindításának feltétele az infláció   ’ – új pénz a „forint” bevezetése  A bevezetés feltétele  belső árukészlet felhalmozása  ár- és bérreform  aranykészlet visszatérte, jóvátétel felfüggesztése No comment

Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kg kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, má- jus elején , a végén , júniusban pen- gő volt. Ugyanezen két szélső időpont között 1 kg vaj ára 500-ról pengőre, 1 kg burgonyáé pedig 10-ről pengőre “repült” fel. Na, és a bankjegycímletek? Az én kibocsátott 50 és 100 pengős után én már 1000 és , án és , én és (tízezer milpengő és százezer milpengő, azaz tíz és százmilliárd pengő), án - ezek a végső kibocsátások - egyszerre hét, százmillió milpengőtől (az egyes után 14 nulla!) százmillió bilpengőig (az egyes után 20 nulla!) terjedő címletű bankók láttak napvilágot! Nevük is volt a bankjegyeknek: a kék színűt “kis Bözsi”, a sárgát “nagy Bözsi” névvel illették. Vásárláskor az emberek nem is az árat, hanem azt kérdezték az eladótól, hány ilyen-olyan színű bankjegyet kell adniuk.

Ilyen körülmények között 1946 nyarán – rég elfeledve a havi egyszeri fizetést – már 8-10 naponként járt a fizetéspótlék, és mindenki rohant elkölteni a pénzét, ha egyáltalán volt mit venni érte. Ilyen pénzromlás mellett nem csoda, hogy kialakult a "cserekereskedelem”: egy bőrbekecsből például három röfögő malac lett... Aztán augusztus 1-jén jött a forint... A pengő és a forint átváltási aránya (még kimondani is nehéz): 400 ezer kvadtrillió pengőért (a négyes után nem kevesebb, mint 29 nulla!) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni. Az árak is “karcsúsodtak": például 1 kg kenyér 0,96 Ft-ba, 1 kg burgonya 0,43 Ft-ba, 1 kg vaj 25 Ft-ba került, miközben a legalacsonyabb havi fizetések 100–145 Ft-ot, a legmagasabbak pedig 560–700 Ft-ot tettek ki. A forint megjelenése fokozatosan megszüntette a cserekereskedelmet, a „dohánypénzt”, a szilvapálinka, tojás vagy kolbászpénzeket. A forint mindenki által elfogadott, értékes fizetőeszközzé vált. Ebben nem csekély szerepe volt annak, hogy augusztus 6-án a Magyar Nemzeti Bank visszakapott Németországtól mintegy 32 tonnányi elhurcolt aranykészletet.

A régi „pengő”

Az új „forint”

Ahogy nem ismerjük

A párizsi békeszerződés  Kormánydelegáció tárgyalásai  Trianoni béke esetleges módosítása  a három nyugati hatalom hajlik rá  Szu hajthatatlan sőt cseh kérés „5 falu  3 lett”, de a lakosságcsere-egyezmény  folyt.  megismétlődött a trianoni tragédia  További tragédiák  SZEB 45 nov. határozata  németek kollektív büntetése  fő No., illetve Ausztria  A határon kívül rekedt magyarok nemzetközi garancia  maradtak  Helyi és állami nacionalizmus  etnikai tisztogatás (genocidum)

Aláírja a párizsi béke Gyöngyösi János kisgazdaságpárti külügyminiszeter „Ha kitettük volna a lelkünket, akkor sem változtathattunk volna ezen a helyzeten” Gyöngyösi János

Az épület, ahol kihirdették a kassai kormányprogramot A kassai kormányprogram meghirdetése április 5.-én Benes aláírja elnöki dekrétumait

A „KITELEPÍTÉS” (kollektív bűnösség elve) A szülőföldjükről elűzött ?háborús bűnös? magyarok egy csoportja

Indulás az ismeretlenbeBevagonírozás után, indulás előtt Utolsó fénykép a szülőhelyen a Magyarországra való indulás előtt Az új hazában: A transzport megérkezése

Tüntetés Békéscsabán az áttelepítés ellen Búcsú. Az áttelepülésre kötelezett magyar ember búcsúzik szlovák szomszédjától A csehországi Jihlavába deportált imelyi magyarok novembere

Kommunista támadás a kisgazdák ellen  ’45-ös választások - kommunisták veresége  tovább folynak a politikai küzdelmek  A KMP támadásba lendül  „emberek az utcán”  ’46 márc. új szövetség  Baloldali Blokk  ’46. VII. tv. A demokratikus államrend és a köztársaság védelme (ld. 1921/III. tv.)  A belügy kezébe félelmetes fegyver  beindul a „szalámitaktika”  A kisgazdák „ledarálása”, szétzilálása

1947, No Comment!!!

 A „szalámi-taktika”  A kisgazdák szétzilálása  20 jobboldali kép.   B-listázás  Magyar Testvéri közösség „leleplezése”  „média” felhasználása  ’47. máj. Nagy Ferenc emigráció  Kovács Béla „eltűnése”  Párizsi Béke   osztrák államszerződés  A szovjet csapatok itt maradnak  segítség a felvágott készítésben  indulhat a „forgatókönyv” Kovács Béla az eltűnt kisgazda főtitkár A „szalámi- taktika”