A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl Dávid

1972 Stockholm – ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről Az első globális környezetvédelmi összejövetel Környezetvédelem és gazdasági fejlődés összehangolására tett kísérlet Létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP) Akcióprogram-javaslatok Légköri szennyeződések klimatikus hatásainak vizsgálata Ember által okozott hatások vizsgálata Természeti erőforrások fokozódó mértékű felhasználásának hatása a meteorológiai folyamatokra Magyarország, diplomáciai okok miatt nem vett részt a konferencián

1979 Első Éghajlati Világkonferencia, Genf Átfogó éghajlati világprogram létrehozása Globális éghajlati rendszer működésének feltárása A rendszer jövőbeli állapotának megbecsülhetősége

1984 – 1987 Brundtland Bizottság „Our Common Future” A kibontakozó jelenségek intenzitásának megfigyelése és értékelése A jelenségek eredetének, működésének és hatásainak alaposabb vizsgálata Az üvegházhatást előidéző gázok csökkentését szolgáló, nemzetközileg egyeztetett irányelvek kialakítása Az éghajlatváltozások, és az emelkedő tengerszint okozta veszélyek minimalizálását szolgáló stratégiák elfogadása

1988 Éghajlati Világkonferencia, Toronto CO2-t csökkentő energiapolitikák létrehozásának sürgetése „elővigyázatosság elve”: Még a visszafordíthatatlan változások bekövetkezése előtt kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek a változások bekövetkezésének valószínűségét csökkentik

1988 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, IPCC megalakulása, Villach 5-6 évente értékelő jelentések a tudomány, illetve a politika részére

1990 Második Éghajlati Világkonferencia, Genf Erősödő globális felmelegedés  ÜHG gázok kibocsátásának azonnali csökkentése Miniszteri Deklarációban nincsenek konkrét célok Globális Klímafigyelő Rendszer létrehozása (GCOS)

1992 ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről, Rio De Janeiro Agenda 21  fenntartható fejlődés átfogó programja Rioi nyilatkozat  Fenntarthatóság elvei Éghajlat-változási keretegyezmény  Nincsenek jogi kötelezettségek, határidők 1994-ben lép életbe

1997 Kiotoi Jegyzőkönyv Fejlődő országokra nem vonatkozik 5,2%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés közötti időszakra az 1990-es szinthez képest Magyarország 6%-os csökkentést vállalt Érvényes: 2012-ig Meghosszabbítás 2020-ig, Doha

2010

2000 Klímakonferencia, Hága A kiotói jegyzőkönyvben foglaltak gyakorlati megvalósításának megvitatása USA – EU ellentét kudarc

2005 Klímakonferencia, Montreal Elfogadják az üvegházhatású gázokra vonatkozó működési szabályzatot(Kioto) Cél: Ellenőrző rendszer létrehozása, szankciók

2009 Klímakonferencia, Koppenhága Cél: a globális hőmérséklet max. 2 °C-al legyen nagyobb, mint az ipari korszak előtt Finanszírozási alap létrehozása Nincsenek kötelező szabályok a kibocsátás szabályozására

2010 ENSZ Klímacsúcs, Cancún 2°C-os hőmérsékletnövekedési határ Fejlődő és fejlett államok kibocsátás csökkentésének vállalásai Támogatási alap Kiotói jegyzőkönyv jövője kérdéses

2012 Klímakonferencia, Doha Kiotoi Jegyzőkönyv meghosszabbítása 2020-ig Fejlett országok: ~18%-os kibocsátás csökkenés Japán, Kanada, USA, Új-Zéland, Oroszország nem vállalja 2015-ös Globális megállapodás előkészítése

2015 Klímakonferencia, Párizs 195 ország Cél: 2°C-os átlaghőmérséklet-növekedés tartása, visszaszorítása Kudarc esetén az átlag hőmérséklet-növekedés a század végére 4,8°C-os lehet, a tengerszint és a vízhőmérséklet emelkedni fog, csökken a biodiverzitás, hosszabb lesz az aszályos időszak, jellemzőbbé válik a szélsőséges időjárás.

Köszönöm a figyelmet!

Források: konferencia-az-emberi-kornyezetrol.html konferencia-az-emberi-kornyezetrol.html v%C3%A1ltoz%C3%A1si_Korm%C3%A1nyk%C3%B6zi_Test%C3%BClet v%C3%A1ltoz%C3%A1si_Korm%C3%A1nyk%C3%B6zi_Test%C3%BClet magyarorszagon/a-klimavaltozassal-kapcsolatos-nemzetkozi-es-hazai-allasfoglalasok.html magyarorszagon/a-klimavaltozassal-kapcsolatos-nemzetkozi-es-hazai-allasfoglalasok.html s.html s.html alasztasa alasztasa