Az internacionális gótika művészete II. A németalföldi táblakép- és szárnyasoltár- festészet

A Limbourg- fivérek: (Paul, Jean és Herman Limbourg) A Trés Riches Heures Jó Jánosnak, Berry hercegének hóráskönyve A Hórák a görög mitológiában Zeusz és Themis lányai, az évszakok istennői. (a görögök idején csak három évszakot különböztetnek meg) Nevük Diké (Igazság), Eunómia (Törvényesség) és Eiréné (Béke). Később, így a középkorban is, nem csak az évszakok változásában megnyilvánuló természeti törvényt, hanem a társadalom rendjét is ők képviselik. Ezen a lapon: Január, az újévi lakoma

A Trés Riches Heures Február hava A hóráskönyv lapjain az egyes évszakok mint egy kalendáriumban sorakoznak egymás után, a lap felső részén a zodiákus idevonatkozó szimbólumai és a jeles naptári napok jelölései. A félköríves lunettában (1) Héliosz napisten a pegazusok húzta szekerén. Dekoratív rajzos stílusban láthatjuk a középkor vidéki életének anyagi megnyilvánulásait. (gazdálkodás  jószágok az ólakban, méhkasok, rőzsegyűjtő és a faluba igyekvő paraszt)

Trés Riches Heures: Április, Május A kultúrtörténeti jelentősége hallatlan: betekintés a különböző viseletkultúrákba, a világi jelenetek feltűnése kulissza- szerű térmegjelenítés, akár egy színpadon

A Paradicsomkert mestere: Szűz Mária szentekkel a lezárt kertben 1410 körül Dekoratív, az ötvösművészet cizellált mustráival rokon stílus, az idillikus hangulatot a virágos, zárt kert részletező ábrázolása csak erősíti

A Veronika- kendő mestere: Szent Veronika a kendőjével 1420 Szembeszökő a kontraszt a kis angyalkák arcának gömbölyded lágysága és a gyötrelmes töviskoszorús Krisztus- arc közt. Az arany háttér a bizánci művészetből itt maradt jellegzetesség, az örökkévalóság foglalata

Robert CAMPIN: A Születés- Oltár 1420 után Campin műhelye Tournus- ban működött. Magas tér, valódi térmélység, tájábrázolás és a távlat feltüntetésének kísérlete a háttérben, részletező festésmodor a pajtán Az ábrázolás alapja a dél- Németalföldön népszerű Szent- Brigitta látomás, a hitetlen bába figurájával, aki felé az angyal száll.

Campin: A Születés- oltártábla jobb fölső sarkának tájképi háttere. Figyeljük meg a fák és a taverna- vagy ispotály- épület felé tartó vándorok által vetett nyújtott árnyékokat! A fák ágazata, a háttér épületeinek rendkívüli részletezettsége! A messzeségbe vezeti a tekintetet a tengeröböl és a rajta úszó karavella Ø

Robert CAMPIN: A Mérode- triptychon Egyre erősebb a világi megrendelő, a donátor szerepe, a korszak kulcsszava: a látvány, a vízió, ennek megragadását látjuk itt is: ahogy a férfi donátor betekint a bal szárnyról a középen játszódó Annuntiatio, avagy Angyali Üdvözlet jelenetbe. A bal oldali táblán a donátorpár a zárt kertben (hortus conclusus), ami részint a Paradicsomkertet, részint a makulátlanságot jelképezi. A középső táblán a rejtett szimbólumok: a liliom Mária szűzi tisztaságára utal, csakúgy, minta a falfülkében függő forralókanna és törülköző, az elfújt gyertya a készülődést, várakozást mutatja körül

R. v. d. Weyden: A Keresztrefeszítés- triptychon 1440 körül. Bal oldali táblán Mária Magdolna, középső táblán Szűz Mária és Evangelista Szent János, jobb oldalt Szent Veronika (kendő!)

Rogier van der WEYDEN: A Columba- triptychon 1455 körül Középponti témája a Háromkirályok imádása- jelenet. A bal szárnyon Annuntiato, a jobb oldalin pedig a Gyermek bemutatása a templomban (gótikus katedrális, a kor ízlésének megfelelően), a donátorokkal Weyden ban született Tournous- ban, ben lép be Campin műhelyébe, ban a nagy tekintéllyel járó „Brüsszel város festője” cím birtokosa

Weyden: A Columba- oltár középső táblája Lineáris térelrendezés, nincs valódi térmélység, a háttérbeli pompás flamand városkép akár egy színpadi díszlet. Ennek az ábrázolásbeli felfogásnak az alapja a „gótikus ellenforradalom”, Eyck újító festészetének ellenében.

Weyden: Levétel a keresztről 1435 körül Szoborszerű, plasztikus alakok, látványos ruharedőzet. Archaikus felfogás: megszünteti a teret, időtlen arany háttér előtt a figurák

Az Eyck- fivérek, Jan és Hubert van EYCK : Gent, a St. Bavo székesegyház főoltára, csukott szárnyakkal Az alsó háromkaréjos keretezésű fülkékben kívül a donátorpáros, belül Keresztelő és Evangelista Szent János. Felül az Angyali Üdvözlet. A szoborszerű alakok megjelenítéséhez használt technika a grisaille, amikor a festő csak a szürke és a barnás pasztell egyes árnyalatait használja

Az olajfestés technikája Sokáig hitték, hogy Jan van Eyck (1390k- 1441) találta fel, neki igazából a festési módja volt újszerű, műveit a finom megmunkáltságuk miatt dícsérték. A tölgyfa táblán krétával alapozást készítettek. Ezt az előrajz követte, majd a több rétegű felfestés vagy fedőfestés. A festék anyaga minden esetben dió- vagy lenmag olaj alapú volt. A dióolaj különösen élénk színeket ad, ezt nem kell külön lakkozni, 3- 4 réteg festék után vékony, lazúros festés következik, áttetsző réteg, amely átereszti a fényt. Eyck tulajdonképpen az olajfestés miatt vált szinte mítikus figurává ben Bartolomeo Spacius humanista történetíró ír Eyckről és Weydenről (Illusztris férfiak című traktátusában), mára elveszett képeket is említve. (Spacius azt is említette, hogy Eyck alkímista tevékenységet is folytatott.) A kortársak vélekedése szerint míg Eyck az arisztokrácia festője volt, Robert Campin városi festőként, polgári megbízásokat teljesített. Eyck ismerhette Campin műveit. A következő diakockán a genti főoltárt, a Bárány Imádása triptychont láthatjuk nyitott szárnyakkal. A középső táblán a Bárány- jelenet Hubert munkája, ahogy a lágy, kecses figurastílus is a vértanúkon, míg a szélső táblák, az apostolokkal, az angyalok kórusával és a portrészerűen megjelenített, világbíró Krisztussal Jan műve. Középütt nincs egyértelmű tér, az alapsík hátulról döntött, a terv itt is Huberté, a kivitelezés Jan- hoz köthető. Az ikonográfiai program: a Mindenszentek Litániája. (vértanú- és egyéb szentek érkeznek a négy égtáj felől)

A genti főoltár, a Bárány Imádása triptychon körül

Jan van Eyck: A Keresztrefeszítés és Utolsó Ítélet diptychon 1425 körül Ez idő tájt lesz Eyck Brügge- ben Jó Fülöp udvari festője és kamarása. A diptychon a házioltár típusa, két szárnnyal. Érzelmek ábrázolása a legapróbb alakokon is  zsúfolt hatás, felülről való ábrázolás. Az Ítélet- tábla közepén Gábriel arkangyal sújt le kardjával a kárhozottakra.

Ker.- re feszítés  Utolsó Ítélet 

Jan van Eyck: A torinói- milánói hóráskönyv Keresztelő Szent János születése Ø

Petrus Christus két táblaképe: A budapesti Madonna (bal 1460 k.) és a Száraz Fa Madonnája (jobb, 1465 k.)

Ha az Eyck- fivéreket, Robert Campint és Rogier van der Weydent tekintjük az első nagy németalföldi táblaképfestő- mester generációnak, Petrus Christus szükségképpen a második generáció fontos mestere, akit Jan van Eyck örökösének tartottak ben telepedik le Brugge városában, ahol polgárjogot vásárol, hogy festő lehessen, mert hivatásos festővé csak céhtag válhat. A Madonna a Gyermekkel c. művét a budapesti Szépművészeti Múzeumban találhatjuk. A tájba nyíló boltíves architektúra két oldalán az ősszülők (Ádám és Éva) kisplasztikája. A padlózat vonalából ortogonálisokat –irányegyeneseket- vezet fel, amelyek a Kisjézus kezében tartott glóbuszban találkoznak- ez nem teljesen sikerült, de itt már az egy enyészpontos perspektíva rendszerének felvázolását látjuk! A Száraz fa Madonnája (Madrid, Prado) ikonográfiai alapja a paradicsomkerti Tudás fája, az ősbűn egyik szimbóluma, amely itt töviskoszorúvá alakul, utalva a szenvedéstörténetre. Az ágakon függő kalligrafált „A” betűk az Ave Maria litániát jelképezik.

Petrus Christus: Szent Eligiusz 1445 k. Az ötvösök védőszentjét céhé- nek boltjában látjuk, mögötte- körötte nyersanyagok, (féldrágakövek, igazgyöngy, korall, kristály, porfír) és elkészült világi és egyházi tárgyak. A domború tükör nagyon hatásos térillúziót kelt, az asztalon fekvő övvel együtt a szemet a középtérbe vezeti. Elígiusz mellett fiatal pár, aki házassági gyűrűt vesz  moralizáló tartalom, a pár a hívságok, a hiúság jelképei közt, a mérleg az Utolsó Ítéletre és Eligiusz Mihály arkangyalhoz fogható, lélekmérő tevékenységére utal.

Petrus Christus: Karthauzi barát portréja. Figyeljük meg a kifinomult, egyénített ábrázolásra való törekvést! P. Christus: Egy arisztokrata (Edward Grimson) portréja Ø Ø

Két portrén ugyanaz a személy: Tommaso Portinari neje A bal oldali Hans Memling, a jobb oldali Hugo Van der Goes munkája. Figyeljük meg az ábrázolásbeli különbségeket, (idealizálás vagy egyénítés irányában) Ø Ø

Hugo van der Goes: A Portinari- triptychon csukott szárnyakkal A grisaille- jelenet: Annuntiatio (Angyali Üdvözlet)

Hugo van der Goes: a Portinari- triptychon 1475 körül. Goes e szárnyasoltárát Tomasso Portinari firenzei bankár megrendelésére készíti, Firenzébe kerül, ahol nagy hatással van a Quattrocento festőire, leginkább Domenico Ghirlandaio- ra. A középső tábla témája a születés- jelenet.

Goes: a Portinari- triptychon oldalsó táblái. Balról az első és második képen a donátor- páros a védőszentjeikkel (Szt. Tamással és Szent Antallal) Karakteres, egyénített arcok, figyeljük a narratíva irányát: József és Mária a szakállas idős szent fölött érkeznek a dombvidék felől, menedéket keresve. (1) 1 

Hans Memling: A Gdanskban látható Utolsó Ítélet triptychon 1470 k.

Memling: Az Utolsó Ítélet Részlet a bal szárnyról, amelyen a Menyország kapujának vízióját látjuk. Figyeljük a pompásan részletezett gótikus architektúrát a portikuszon! Az angyalok kara várakozik és zenél az üdvözült lelkeknek. A középső tábla (előző dia) ikonográfiája: szivárványon nyugvó glóbuszon trónoló világbíró Krisztus, alatta középen a lélekmérő Mikháél kerub a mérleggel

Részletek Memling Utolsó Ítéletéről. Jobbra a csukott szárnyú állapot, a térdeplő donátorpár a grisaille- ban megfestett védőszentjeikkel. Ø Ø

Hans Memling: Brugge, Santjinshoospital (A Szent János ispotály melletti templom) Szent Orsolya ereklyetartója 1489 Architekturális szerkezet, faragott, áttört mustrájú mérműves tagolás, vimperga, a képmezőkben Orsolya életéből vett jelenetek.

Szerkesztette: Vasuta Zsolt A felhasznált képanyag egy része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos Kovács Imre professzor. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk, A.D