1 Magyari Ferenc, 2 Ivánka Tibor, 3 Tolvay Katalin, 1 Simon Zsófia 1 Miltényi Zsófia, 3 Kósa Karolina, 2 Égerházi Anikó, 1 Illés Árpád 1 DE-KK Belgyógyászati Intézet, Hematológiai Tanszék, 2 DE-KK Pszichiátriai Klinika, 3 DE-KK Népegészségügyi Kar MHTT Lymphoma Konferencia Tata,

Bevezetés I.  A frissen felismert Hodgkin-lymphomás (HL) betegek 80%-a a kombinált polikemo - és radioterápiának köszönhetően hosszan túlél, meggyógyul.  Előtérbe kerülnek a kezelés(ek) késői szövődményei, amelyek közül a betegek hosszú távú életkilátásait leginkább: - 2. daganatos betegség és a - szervi károsodások megjelenése csökkenti.  A kezelésnek számos olyan mellékhatása ismert, amelyek a betegek életminőségét, lelki egészségét befolyásolja, és fizikális-, szociális- és pszichés zavarokhoz vezethetnek.  Devlen és mtsa-i: a diagnózis megállapítását követő első évben a HL-es betegek 63%-nál lehet számolni szignifikáns szorongás vagy depresszió kialakulásával, amely az alkalmazott kezeléssel rövid idő alatt javulhat.  A hangulati- és szorongásos zavarokhoz más pszichiátriai betegségek is társulhatnak, valamint tartós fennállásuk kockázati tényezője lehet szomatikus betegségeknek is.

Bevezetés II.  Egyre több irodalmi adat támasztja alá a kemoterápiában részesült, gyógyult daganatos beteg kognitív funkciójának csökkenését (chemotherapy-induced cognitive impairment - CICI)  A HL elsődleges kezelési módja az 1990-s évek második felétől: ABVD (adriamycin, bleomycin, vinblastin, dacarbazin) protokoll - bleomycin kognitív funkciót csökkentő hatását már felvetették - vinblastin perifériás neuropathiát okozó hatása ismert (központi idegrendszerre gyakorolt hatása kevésbé tisztázott) - adriamycin- és dacarbazinnal kapcsolatban ilyen mellékhatás nem ismert.  Elsősorban a depresszió, de a pszichés stressz és a krónikus fáradtság (fatigue) szintén negatívan befolyásolhatja a kognitív funkciókat, amelyre a daganatos (lymphomás) betegcsoport egyébként is fokozottan hajlamos.

Anyagok és Módszerek  júniús március között Hematológiai Tanszéken megjelent 143 HL-s beteg (72 nő – 71 férfi)  A betegek medián életkora: év Férfiak: év ( ) - SD:13.18 Nők: év (14,8-73,5) - SD:12.75  Lelki egészség felmérése önkitöltős kérdőívvel -> diagnózist követően átlagosan 12.7 évvel történt (0.50 – 42.0 év)  Kognitív funkció felmérése számítógépes módszerrel: -> Cambridge-i Neuropszichológiai Automatizált Tesztcsomag( CANTAB )  Klinikai adatok: -> Medsol beteginformációs rendszer–és betegdokumentáció segítségével P=0.375

Kórházi szorongást és depressziót értékelő kérdőív (Hospital Anxiety and Depression Scale – HADS-14)  14 tételes önbeszámolón alapuló kérdőív ( Zigmond és Snaith, 1983 )  jól használható beteg és egészséges populációban ( Herrman, 1997 )  magyar nyelvű, validált ( Muszbek és mtsai, 2006 )  Értékelés: -> Normál: 0-7 pont -> Borderline: 8-10 pont -> Átmeneti -> Abnormális: pont -> Kóros  Belső konzisztencia (Chronbach alfa):szorongás: 0,808 depresszió: 0,856

SZORONGÁSNőFérfiÖsszes - Normál (0-7) - Átmeneti (8-10) - Kóros (11-21) 68% (49/72) 21% (15/72) 11% (8/72) 76% (54/71) 15,5% (11/71) 8,5% (6/71) 72%(103/143) 18%(26/143) 10%(14/143) Kemoterápiás kezelésben részesült betegek HADS-14 kérdőív DEPRESSZIÓNőFérfiÖsszes - Normál (0-7) - Átmeneti (8-10) - Kóros (11-21) 83% (60/72) 10% (7/72) 7% (5/72) 94% (71/71) 3% (2/71) 89% (131/143) 6% (9/143) 5% (7/143) NS p=0,002 Átlagpontszám SzorongásDepresszió Női Férfi p=0,0057p=0,016

SZORONGÁS 8 osztály - középiskola Főiskola, egyetem - Normál (0-7) - Átmeneti (8-10) - Kóros (11-21) Kemoterápiás kezelésben részesült betegek HADS-14 kérdőív -> szociodemográfiai tényezők SZORONGÁS Aktív (dolgozó v. tanuló) Inaktív (nyugdíjas, munkanélküli) - Normál (0-7) - Átmeneti (8-10) - Kóros (11-21) P=0,062 p=0,002

DEPRESSZIÓ 8 osztály - középiskola Főiskola, egyetem - Normál (0-7) - Átmeneti (8-10) - Kóros (11-21) Kemoterápiás kezelésben részesült betegek HADS-14 kérdőív -> szociodemográfiai tényezők DEPRESSZIÓ Aktív (dolgozó v. tanuló) Inaktív (nyugdíjas, munkanélküli) - Normál (0-7) - Átmeneti (8-10) - Kóros (11-21) P=0,026 p=0,006

 A lelki egészség zavarainak, ezen belül is a hangulati- szorongásos tünetekkel, emocionális zavarokkal járó mentális egészségproblémák populációs szintű mérésére alkalmas  Adatfelvételt megelőző 2 hétre vonatkozik  Önkitöltős kérdőív – 12 kérdés  Értékelés: 0-12 közötti pontszám 4 pont feletti érték kóros -> Nagyobb pontszám -> ellátás iránti igény (nem feltétlenül egészségügyi -> segítségre szorul)  Belső konzisztencia (Chronbach alfa): 0,901 Lelki egészség kérdőív (General Health Questionnaire – GHQ-12)

GHQ-1272 Nő71 Férfi Normál6166 Kóros115  Betegeik 12.59%-nál volt kimutatható kóros mértékű stressz, amely elsősorban a nőket érinti (NS) P=0.118

Lelki egészség kérdőív GHQ-12 -> szociodemográfiai tényezők GHQ-128 osztály - középiskola Főiskola, egyetem Normál7550 Kóros150 P=0,002 GHQ-12Aktív (dolgozó v. tanuló) Inaktív (nyugdíjas, munkanélküli) Normál8046 Kóros313 P=0,001

GHQ teszt HADS depresszió p=0,001 P<0,001 HADS szorongás és életkor között nincs összefüggés

Életesemény a betegség kezdete óta

 1997-ben, a kognitív teljesítmény mérésére létrehozott számítógépes tesztcsomag  13 teszt: vizuális memória,figyelem, munkamemória, tervező és végrehajtó funkciók  Windows környezet  Touch-screen  Magyarországon is validált (2001, Debrecen, Pszichiátriai Tanszék)  Cambridge-i Neuropszichológiai Automatizált Tesztcsomag (CANTAB) Kognitív funkció felmérése

Kognitív funkció felmérése (n=51) p<0.05 Párosított asszociációs tanulás (PAL, Paired Association Learning) - Új információ tanulásának vizsgálata (mind az ingerre, mind annak térbeli elhelyezkedésére figyelni kell) - Frontális lebeny -> stratégia - Gyrus parahippocampalis -> vizuális emlékezet koraielőrehaladott korai

 Ismert, hogy a hangulati- és szorongásos zavarok kialakulásának rizikója nőknél 2-3-szor nagyobb. Magyarországon a lakosság 1 éves prevalenciája 7,7-11,3%.  Kórházi szorongást és depressziót értékelő kérdőív alapján kemoterápiában részesült betegeink (n=143) jellemzői: -> HL-s nőknél (n=72) gyakrabban jelentkezik szorongás és depresszió (32% és 17%) mint a férfi (n=71) betegeinknél (24% és 6%). -> A szorongásra leginkább az alacsonyabb iskolai végzettség, foglalkoztatottság hiánya hajlamosít, az életkorral nem függött össze. -> A depresszió gyakorisága a női nemmel, az életkorral, foglalkoztatottsággal, iskolázottsággal mutat szoros összefüggést. -> Nem találtunk összefüggést a betegség stádiumával, kiterjedtségével, kezelésével kapcsolatban. Megbeszélés 1.

Megbeszélés 2.  A lelki egészséget értékelő kérdőív alapján kemoterápiában részesült betegeink(n=143) jellemzői: -> HL-s nőknél gyakrabban észleltünk kóros mértékű stressz kialakulását (15% vs. 7%) -> A kóros stresszhez az idősebb életkor, az alacsonyabb iskolázottság, a foglalkoztatottság hiánya vezethet -> Nem találtunk összefüggést a betegség stádiumával, kiterjedtségével, kezelésével kapcsolatban.  Vizsgálataink alapján a betegség, és annak kezeléséből adódó pszichés változásokon túl betegeink jelentős részénél számolnunk kell a munkahely, családtag elvesztésével, mely a mentális állapotukat tovább ronthatja.

Megbeszélés 3.  Irodalmi adatok alapján a kognitív funkciók mérésére alkalmas neuropszichológiai(NP) tesztek kitöltése gyakran több mint 4 órát vesz igénybe, és képzett vizsgálót igényel.  A CANTAB vizsgálat: egyszerű, nyelvtől és kultúrától független, a kogníció széles területét lefedő (vizuális memória, figyelem, munka- memória, tervező funkció) NP tesztcsomag.  Az előrehaladott stádiumú, kemoterápiás kezelésben részesült HL-s betegek párosított asszociációs tanulás (PAL) vizsgálata során szignifikánsan rosszabb eredményt értek el, mint a korai stádiumú betegek, melyek kevesebb kemoterápiás kezelésben részesültek.  Gyógyult, kemoterápiás kezelésben részesült emlő tumoros betegek neuroimaging (PET/CT, MR) vizsgálata során csökkent mind a szürke-, mind a fehérállomány nagysága (g. parahippocampalis, g. cinguli, g. prefrontalis), mely szignifikánsan korreláltak a vizuális memória, és a koncentráció csökkenésével.  HL-s betegeinknél ehhez hasonlóan a vizuális memória csökkenését tapasztaltuk, ennek képalkotó vizsgálata újabb információt adhat.

Köszönöm a figyelmet!