Kora középkori művészet III./1. -röpdolgozathoz- A Karoling- dinasztia korának építőművészeti törekvései, fennálló építészeti emlékei
Figyelem! A „ Ø ” (zéró morféma) jellel megjelölt diakockák képei nem képezik a számonkérés részét, azok csak az emlékanyag szélesebb körű bemutatásának, illetve a szemléletességnek a kedvéért szerepelnek itt. Ugyanakkor! Az ilyen diakockákon szereplő ismereteket (tárgytípusokról és azok elkészítési technikái, ábrázolásai) tudni kell. Például egy alaprajzról is, hogy mihez tartozik, hol található az épület, melyek a jellegzetességei. Ugyanígy, egy tárgy leírásánál a hozzávetőleges datálás, időbeli elhelyezés sem maradhat le!
Karoling- kori művészetnek nevezzük a Nagy Károly és közvetlen utódai uralkodása alatt készült műalkotások együttesét. A Karoling művészet virágkora körülbelül száz évig tartott, a VIII. század végétől a IX. század végéig. Nagy Károly az udvarába a barbár népcsoportok dúlta Európának számos szögletéből gyűjtötte maga köré írástudók (kódex- illuminátorok és miniátorművész szerzetesek), az antikvitás görög- római műveltségének kutatóit, az ógörög és latin szövegek ismerőit. Róma feldúlása után ugyanis szinte alig maradtak fenn hozzáférhető források a megelőző, több, mint egy évezred felhalmo- zott szellemi tudásanyagából. Amellett, hogy Károly aacheni palotájában csodás könyvtárat hozott össze, kutatták az ókor nagy tudósai fémjelezte természettudományokat, aritmetikát, geometriát, csillagászatot, valamint rétorikát, azaz szónoklattant és a római jog tudományát. Az építészetre, mely monumentalitásában leginkább szolgálhatja a hatalmi reprezentációt, különösen nagy hangsúlyt fordítottak. Az építészeti struktúra és forma abszolút előképe Róma császárkori építészete és az Észak- Itáliában Teoderik által központtá tett Ravenna voltak. Ez igaz úgy az alkalmazott boltozási technikára, mint a szerkezet arányrendszerére vagy az adott templomépületek térszervezésére. Összesen négy helyszín jellegeit kell ismerni.
Az úgynevezett Karoling- reneszánsz fogalmához: Nagy Károly és udvarának törekvései az antik kultúra és művészet értékeinek átmentéséhez: „renovatio Romani Imperii” – a római birodalom vívmányainak visszaállítására tett kísérlet. A tudományok és a művészet újjáélesztéséhez maga köré gyűjti Európa akkor fellelhető vezető tudósait, kik közül kettő nevét kell ismernünk: - Alkuin: northumbriai tanító, a yorki iskola volt mestere, aki később az aacheni Palotaiskolát vezette. Nagy Károly legfőbb bizalmasa, oktatási reformjának és művészi kezdeményezéseinek fő irányadója. A kódexfestő- és miniátorművészetben az inzuláris stílus ornamentikája részint az ő révén ágyazódott be. - Eginhardt: szobrász, ötvös, kisplasztikák mestere, Károly életrajzírója. Nagyon fejlett és kifinomult bronz- és nemesfémműves- ség tudásának birtokában volt az általuk kitanított mesterkör, vala- mint olyan, hihetetlenül bonyolult, nagy idő- és nyersanyag- igényű technikáknak, mint például az elefántcsont- faragás.
Aachen, a Palotakápolna épületegyüttesének mai képe a XI.-XVI. századig hozzáépített traktusokkal. A középponti részének építését 796- ban kezdték el, Metzi Ottó frank építőmester vezetésével, és 810- ben szentelte föl III. Leó pápa Amiért magyar szempontból is jelentős, az az Anjou I. Lajos királyunk által alapított oldalkápolnája, a „magyar kápolna”
Aachen, a Palotakápolna az épületegyüttes alaprajza az egyes részekkel. Az épületrészeket nem kell tudni, csak az alaprajzot felismerni. Fejedelmi Csarnok Aula Regia vagyis a törvényhozási csarnok előcsarnok a Kápolna
A „magyar kápolna” Ø A palotakápolna a keleti oldalról, a magyar I. Anjou Lajos alapította oldalkápolnával. Ezen toldalék- épületegységek a késő gótika koráig, a XV. századig épülnek ki.
Aachen, Palotakápolna, belső tér és Ravenna, Ariánus Kápolna Az empórium, vagyis az emeleti karzat. A hármasosztatú ívek előképe a ravennai gót kápolnák struktúrája
Aachen, Palotakápolna, középponti traktus -alaprajz és metszet- Ø
Aachen, Palotakápolna, Nagy Károly kőtrónusa Ø
A Palotakápolna kőtárában /lapidarium/ látható márvány szarkofág, a római mitológiából vett Proserpina- jelenettel Ø
Wölfflin, romantika- korabeli „régiség- kutatóról” elnevezett bronz farkaskutya- szobor és egy bronzból öntött toboz A fenyőtoboz az örök, túlvilági élet egyik szimbóluma
Nagy Károly lovasszobra Metzből (ma a Louvre- ban látható) Eginhardt egyik tanítványa készíthette a IX. század közepén. Jelentősége abban áll, hogy Nagy Károlyról semmilyen ábrázolás nem maradt fönn. A gazdag szobrászati anyag, melyet az uralkodóról mintáztak, a XVIII. századra teljesen eltűnik. (valószínűleg beolvasztják) Ez az ábrázolás- típus is a római császárkor lovasportréjairól veszi az előképét.
Az északi bronz kapu, kazettás szerkezet és antikizáló, oroszlánfejes kopogtatógyűrű- tartók Az empórium geometrikus rácsozatú mellvédje (öntvény, kovácsolva). Ebből amire emlékezni kell, az a bronzművesség kitüntetett fontossága. Ø
Aachen, Maiestas Domini mozaik- ábrázolás az egyik mellékszentély apszisában: lent az apostolok, fönt a négy evangelista szimbóluma Ø
Germigny- des- Prés, kibővített centrális elrendezésű templom a keleti oldalon kilencosztatú térelrendezéssel
Germigny-des-Prés, alaprajz, centrális elrendezés, kilencosztatú tér
Germigny- des- Prés, belső tér az apszis (kelet) felé IX. századi alapítás
Germigny-des-Prés Apszis mozaikja: A Frigyládát őrző kerubok. Körbefutó antikizáló fríz: rozettasor és fogazott motívum
Saint- Denis építési ciklusokat tekintve második, monumentális háromhajós temploma, felszentelték a VII. században
Saint- Denis, „a gótika bölcsője”, mai állapotában Az internacionális gótika építőművészete innen indul Európát meghódító útjára. Erről a későbbiekben. Az épület magja itt is Karoling- korabeli Ø
Fulda Fulda székesegyháza, a jelenlegi állapot feltárása során rekonstruált alaprajz, alul a Nagy Károly- korabeli alaprajz, két keresztházzal és szentélykörüljáróval. Figyeljük a léptéket! Ø
Fulda, jelenkori állapot, a XVII. századi barokk átépítést követően
Sankt- Gallen, kolostoregyüttes alaprajzi tervezete. 820 körül készítik, a legkorábbi fönnmaradt dokumentáció ilyen monumentális rendi építkezésről
Sankt- Gallen, a kolostoregyüttes elképzelt konstrukciója a rendi bazilikával Ø
Corvey, Ny-i homlokzat és a westwerk szerkezete A westwerk nagyméretű nyugati tájolású karzat az adományozó vagy az építtető számára fenntartva
Corvey, metszet: Dél felől Kelet, a szentély felől Alaprajz: a westwerk arányai a hosszházhoz képest
Corvey, a tömegelrendezés: bazilikális szerkezet és a Ny- i oldalon a westwerk
Egy érdekes zarándoktemplom: Centula, Saint- Riquier Nagy befogadóképességű, westwerk- szerű Ny- i előcsarnok, keresztház, félköríves szentélyzáródás az ar.- on. Liturgikus körmenetek útvonala Carol Heintz oklevél- kutatása alapján Wiltord Petau metszete, 1612 Ø
Lorsch, apátsági épületegyüttes kaput magába foglaló épületegysége, Előkép: Róma császárkori diadalívei
Róma, Konstantinusz császár diadalíve, Kr.e. 315 Ø
Lorsch Lorsch, kapuzati épület, alaprajz, lépcsőtorony Ø
Cividale del Friuli longobard alapítású temploma: Santa Maria in Valle Ø
Cividale del Friuli Oratórium IX- X. század fordulója Amit erről tudni kell: nagyon filigrán áttört technikájú faragás a kapuzat keretelő- ívén, fonatmotívum szőlővel: utalás Krisztusra, antikizáló struktúra Fölül 3- 3 női vértanúszent szobra
Szerkesztette: Vasuta Zsolt A felhasznált képanyag egy része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos Dr. Szakács Béla Zsolt tanszékvezető professzor. Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bodajk 2014