Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok –„Vadászok és gyűjtögetők művészete” –„Pásztorművészet” –„Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Őslakói: berberek –Délebbre szorultak –Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Kora ókor Több folyammenti civilizáció Több folyammenti civilizáció –Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) –Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa –Indus (mai Pakisztán) – –Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: – –Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai 1. 1.Libanoni-partvidék 2. 2.É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd Nagy Sándor meghódította Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phionik) –(Kr. e. VII-IV. sz.) –Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó –Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: –Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai ÉK-Afr: görögök –Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították –Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították –Alexandria (Kleopátra) –Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) –Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) –Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom Bizánci és Perzsa Birodalom

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika  Iszlám vallás terjedése Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika  Iszlám vallás terjedése –Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem –Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam –VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) –XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás –Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Középkor, újkor: török uralom XIV. sz-tól: Oszmán Török Birodalom XIV. sz-tól: Oszmán Török Birodalom –Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része –XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa) –Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség Egységesülés, de részleges függetlenség –Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv –Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz- vidéken) –Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés Gazdálkodás: gyapot, öntözés

Középkori iszlám királyságok Terjeszkedő Török Birodalom Terjeszkedő Török Birodalom –Kisázsia, XI. sz.: törökök első hullám: szeldzsuk-törökök –XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) –XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) –XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma Egyéb önálló iszlám királyságok Egyéb önálló iszlám királyságok –Marokkó (marabut hittérítők) –Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) –Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) –XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) –Közép-ázsiai kánságok –Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.: Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

88 XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig: Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig: –Angolok: Pakisztán –Oroszok: Közép-Ázsia –Franciák: Szahara és Ny-Szudán XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) –Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) –Spanyolok: Spanyol-Marokkó –Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” –Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) –Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán

99 XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás 1911–1912: olasz-török háború 1911–1912: olasz-török háború –Líbia: olaszok –De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései –Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma  1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió Kemál Atatürk győztes török mozgalma  1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.- ban semleges maradjon  mai török államterület 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.- ban semleges maradjon  mai török államterület

10 Észak-Afrika gazdasági fejlődése

Önállósulás útján XX. sz. 2. fele: függetlenedések XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság 1951: Líbia (királyság –II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) –Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás –3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1962: Algéria (köztársaság) 1990-es évek: közép-ázsiai országok 1990-es évek: közép-ázsiai országok –Sokáig Szovjetunió része –Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés)

Izrael megalakulása Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as újjáalapítása Palesztina területén Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül

Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Európai időszámítás Latin ABC Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Etatizmus gazdaságpolitikája –Kulcsiparágak államosítása –Új üzemek alapítása állami bankok segítségével –Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Hagyományos importhelyettesítés –Fél évszázadon át –Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar –Nem volt versenyképes nemzetközi piacon –Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás –Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika Új liberális gazdaságpolitika –1983 óta –Külföldi tőke –Magánszektor térnyerése –Exportorientált iparágak –Idegenforgalom fejlesztése

Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság –Nasszer 1970-ig –1956: Szuez államosítása –1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” –Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása –Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség –Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika –Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon –Zöld Könyv –Tanácsrendszer –Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok Algéria: Algéria: –FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom Egyiptom –1973: arab-izraeli háború –1979: béke Izraellel Líbia Líbia –Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz- )öböl –Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) –Terrorista és gerillaszervezetek támogatása –Lockerbie-katasztrófa (1992) –Tömegpusztító fegyverek

17 A török euroatlanti integráció dilemmái

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa Területének 3%-a Európa –Stratégiailag fontos fekvésű –Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) –Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé –Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól –Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz –Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) –Teljes jogú tagság még nincs –Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Törökország euroatlanti integrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: : Luxemburgi csúcs: : DK-európai stabilitási egyezmény 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU- tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Pro –Megerősíthetjük a török modernizációt –Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában –Nagy piac –Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) –Már van vámunió –Katonai, bizt. pol., NATO- tag, Ny-i orientáció –Van eu-i része Kontra Kontra –80 mó nem eu-i kultúrájú –Reg. pol. –Döntéshozatal –Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés –Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) –Túl nagy hadsereg –97%-ban Ázsia –Vendégmunkások áradata –Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban