Az alkotmányos hatalommegosztás új dimenziója: erős állam- önkormányzati autonómia Prof. Dr. Stumpf István egyetemi tanár alkotmánybíró XXIV. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Hajdúszoboszló szeptember 8.

Bevezető gondolatok Az államnak a modern társadalmakban betöltött szerepéről viták zajlanak. F. Fukuyama: – az állami feladatok kiterjedtségének mérséklése – az állami hatalom (képesség) erősítése. Az állami képességeket jelentős mértékben meghatározza a közigazgatás minősége, hatékonysága.

Bevezető gondolatok Az állam szerepének meghatározása és a közigazgatás kapcsolata Cél: kormányzati kapacitás növelése + társadalmi orientációjú kormányzás – Tudatosság: stratégiai priorizálás – Reszponzivitás: átláthatóság, partneri hálózatok, kétirányú információáramlás – Rugalmasság: kapacitások mobilizálása, együttműködési és alkalmazkodási képességek – Tervezési-döntési képesség: bizonyíték-alapú szakpolitika- alkotás – Végrehajtási-ellenőrzési képesség

Erős állam Az elmúlt 500 évben a nyugati országok sikerének kulcsa az állami működés folyamatos megújításának képessége volt. A ‘good governance’ koncepció válsága; a piac önjáró folyamatai önmagukban nem vezetnek célra. Aktív, intelligens, erős de korlátozott állam igénye. Piacpártiság, de korlátokkal: az államnak ki kell igazítani a piac mechanizmusait.

Erős állam Kormányzás a közösség képviselete Célja:  a közérdek érvényre juttatása ↔ a piac elve (az önkéntes) koordináció, az értékmérés, a verseny, a profitmaximalizálás Az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritás-közösség!!!  az állam képes biztosítani a nemzeti közösség számára az érdekvédelmet

Erős állam sikeres állam Fukuyama szerint a sikeres államok három pilléren nyugszanak*: – a joguralom ( rule of law) – a politikai elszámoltathatóság, – és az erős/kompetens állam – ezeket egészíti ki a legitimitás, a társadalmi mobilitás és a gazdasági növekedés * Francis Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the Industrial Revolution to the Globalization of Democracy,2014.

Erős állam-a második jogállami forradalom Alaptörvény C) cikk (1) bekezdés: „a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”

Erős állam-a második jogállami forradalom A magyar jogrendszer radikális átalakítása A hatalommegosztás rendszerének újraírása: – az AB aktivizmusának megfékezése, – a parlamenti szupremácia helyreállítása, – erős állam és hatékony közigazgatás célkitűzése Karakteres alkotmányos identitás – szakítás a politikai neutralitásra törekvő alkotmányossággal – a történeti alkotmány rehabilitálása, – a „láthatatlan alkotmány” trónfosztása, – közösségközpontú szabályozás, – jogok és kötelezettségek („szabadság és felelősség”), – értékorientált bírósági jogértelmezés: közjó, józan ész, erkölcsös és gazdaságos cél.

A végrehajtó hatalom reformja- prezidencializálódás a miniszterelnök szerepének erősödése [18. cikk]: "meghatározza a Kormány általános politikáját", feladatokat határoz meg a miniszternek, a miniszter felelős a miniszterelnöknek – a miniszterelnök-centrikus (kancellári-típusú) kormányzati modell elmozdulása a prezidencializálódás irányába

A végrehajtó hatalom reformja- prezidencializálódás Kormányzati centralizáció –szuperkancellária Miniszterelnökség mint szuperkancellária: – minisztériumi rang – nagyszámú államtitkári és helyettes államtitkári kar – csúcsminisztérium: stratégiai fontosságú szakpolitikai területek – közjogi és politikai-hatalmi jogosítványok Alaptörvényben megerősített miniszterelnöki hatalom + szuperkancellária struktúra = a prezidenciális rendszerre való áttérés csírái

Új erőcentrum a kormányzás szívében: Miniszterelnöki Kabinetiroda Elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium. Parlamenti és közigazgatási államtitkár, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Felügyelet: Nemzeti Konzultációs Központ, a Kormányzati Tájékoztatási Központ, Nemzeti Kommunikációs Hivatal. A Miniszterelnöki programirodát vezető államtitkár közvetlenül a Miniszterelnök alatt. az új struktúra életképessége…? A végrehajtó hatalom reformja- prezidencializálódás

Magyary a „közigazgatás és a közönség” kapcsolatáról A közigazgatás és az emberek közötti kapcsolatban kiemelkedő szerepük van az önkormányzatoknak. „Ha a közigazgatásban az önkormányzati elem aktív közreműködése gyenge, akkor növekszik a bürokratikus szerveknek, a tisztviselőknek a szerepe és felelőssége.” A közigazgatás „sikere” azon múlik mennyire ismeri az emberek viszonyait, szükségleteit, lehetőségeit.

Magyary a „közigazgatás és a közönség” kapcsolatáról Az alsófokú helyi és önkormányzati közigazgatás működése szorosan összefügg a központi szervek, a kormány működésével, és ezért a kormánynak igen nagy a felelőssége a közigazgatás és az emberek viszonyának alakulásáért. A közigazgatás magára hagyva, az emberek teljes passzivitása mellett, nem képes arra, hogy feladatait megoldhassa.

Magyary a „közigazgatás és a közönség” kapcsolatáról Az emberek közreműködésének egyedüli módja a területi önkormányzat. Az államnak arra kell törekednie, hogy az emberek hozzá ne csak kényszerből, hanem meggyőződésből ragaszkodjanak. Az állam az emberek számára annyit jelent, amennyit közigazgatása ér.

Erős állam-jogszerű közigazgatás- eredményesség A 19. században a közigazgatás jogszerűségének elérése volt a legfőbb cél. A 20. században ehhez csatlakozott az eredményes közigazgatás igénye. A kettő egymást kiegészítő és nem egymást lerontó jelleggel kell, hogy működjön!* * Bibó István: Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom. In.: Bibó válogatott tanulmányok I. kötet

Önkormányzati autonómia Alkotmány 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. Alaptörvény 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

Önkormányzati autonómia Mötv.* 3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Mötv. Preambuluma A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését. *Magyarország helyi önkormányzatiról szóló évi CLXXXIX. Tv

Autonóm önkormányzatok? Törvényességi ellenőrzés Törvényességi felügyelet Önkormányzati rendeletek felülvizsgálata (Alkotmánybíróság és Kúria) Rendeletalkotás pótlása +Bírói Garancia

Önkormányzati „alapjogok” Normaalkotás Tulajdonnal való rendelkezés Önálló gazdálkodás Adókivetés Szervezetalakítás Kitüntetés Társuláshoz való jog 4/1993. (II. 12.) Ab határozat: alapjogok=hatáskörcsoportok Bírói/alkotmánybíró sági jogvédelem

A helyi önkormányzás „joga” Az Alaptörvényben nincs meghatározva un. „helyi önkormányzáshoz való alapjog”. Erre hivatkozva nem nyújthat be indítványt az Alkotmánybírósághoz a kollektív jog „birtokosa”, hiszen hiányzik „az Alaptörvényben biztosított jog” sérelme. Sem a Kúria előtt (törvény sérti a helyi önkormányzás jogát) sem pedig az Alkotmánybíróság előtt nem hivatkozhatnak erre.

Az önkormányzatok védelme A védelem megosztott: Kúria Alkotmánybíróság Fordulhat-e az önkormányzat jogvédelemért bármelyik bírósághoz???

Köszönöm a figyelmet!