A Tisza Készítette: Simon Erika 1/13 KE
A Tisza szabályozása A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, aminek forrása Ukrajnában található és a Fekete- Tisza és a Fehér Tisza találkozásával jön létre.
A Tisza szabályozása Több országon is végigmegy: Ukrajna Románia Magyarország Szlovákia Szerbia A vízgyűjtő területe: m 2 Hossza: 962 km
A Tisza szabályozása A 962 km-ből 597 a miénk, azonban ez régen 1419 km volt. A Tisza a szabályozás elött
A Tisza szabályozása A Tisza szabályozásához az vezetett, hogy az Alföldön nagyon lelassult a folyása, ezért rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki. Az áradások jelentős kárt okoztak minden évben, ezért döntöttek úgy, hogy le kell vágni a kanyarokat.
A Tisza szabályozása 1834-ben kezdődtek meg a szabályozásnak az első lépései. Vásárhelyi Pál készítette el a terveket, én lett kész a végleges változattal. Vásárhelyi Pál
A Tisza szabályozása Vásárhelyi a Tisza lefolyását akarta megnövelni a kanyarok levágásával, ezzel mintegy 101 kanyar levágását tervezték, ami egyharmadára csökkentette volna a Tisza hosszát.
A Tisza szabályozása A Tisza átfogó szabályozása én a Tiszadob- Szederkény közötti szakasz átvágásával kezdődött el. A terv lassan haladt, és volt, amikor abba is hagyták egy időre az időjárás illetve a szabadságharc miatt. A felsőbb szakaszokon megkezdett szabályozás miatt az árhullámok felgyorsultak, ám ezeket az alsó, még épülő folyórészek nem tudták továbbszállítani. Ennek következményeképpen a folyó középső részen a víz megrekedt és szétáradt. Ennek a következménye az március 12-én történő szegedi árvíz.
A szegedi árvíz
A Tisza szabályozása Ezután a tragédia után megindult az újjáépítés, illetve a szélesebb körű árvízvédelem kialakítása ben a magyar országgyűlés elfogadta a Tiszáról szóló új törvényt, a tiszai vízjogi törvényt. Jelentősebb szabályozások a síksági szakaszokon történtek. A munkák eredményeképpen 100 év alatt szinte teljesen átalakultak az Alföld vízviszonyai km-ről egyharmadára, azaz 966 km-re csökkent a hossza, amelyet 112 átvágással értek el.
A Tisza szabályozása A Tisza folyása élénkült, így amíg az ár levonulásához korábban 5-6 hónap kellett, jelenleg elegendő 2,5 hónap, illetve a folyó esése kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re emelkedett. Tokaj Tisza
A Tisza szabályozása A sok hasznos lépéssel károkat is okoztak: a folyó kanyarjainak elvágásával, terelésével számos élőlény élettere megszűnt, csökkent. Létrejött a szikesedés, a szikes talaj, ami eddig nem volt jellemző.
A Ferenc- csatorna május 2-án adták át a forgalomnak az uralkodóról elnevezett, a Dunát a Tiszával összekötő, hajózható Ferenc-csatornát. Tervezte: Kiss József és Kiss Gábor
A Ferenc- csatorna Az uralkodó, I. Ferenc (1792–1835) engedélyezte a csatorna megépítését, így június 11-én a két fivér egy részvénytársaságot hozott létre. A csatornának köszönhetően 227 kilométerrel rövidebb vízi úton jutott el az erdélyi só és a bánsági gabona a nyugati piacokra. A csatorna hossza: 118 km, Bezdán és Bácsföldvár között van.
A Bertalan emlékmű 1903-ban állították az emlékművet a Tisza-szabályozás utolsó fázisát irányító vezető főmérnök emlékére. Szegeden az újszegedi Tisza-töltésen obeliszket állítottak, amelyet azonban 1976-ban felrobbantottak.
A Bertalan emlékmű 46,24 m 2 alapterületű, 25 méter magas vasvázas betonból építették. A felhasznált anyag hozzá: 70 m 3 vasvázas beton, 80 mázsa vas, 2,40×2,00 m-es csiszolt és fényezett fölirati tábla, amelybe 35 cm magas betűket véstek, ezeket be is aranyozták.
A Bertalan emlékmű november 15-én avatták fel az emlékművet. Kizárólag magyar anyagból készítették, magyar munkások. Az Arad Csanádi Egyesült Vasutak pedig ingyen szállította a betonhoz szükséges kavicsot.
A Bertalan emlékmű A megépíteni kívánt Tisza- híd miatt robbantották fel, aminek az útjába állt. Ám emiatt a híd Bertalan Lajos nevét kapta. Az obeliszk a felrobbantása után is talpon maradt, éppen csak megroggyant, s kissé megdőlt a talapzata. Végül erőgépekkel döntötték le.
A Bertalan emlékmű Nem tudni pontosan, hogy miért is lett lerombolva az emlékmű, ugyanis a hidat nem lett volna fontos pont oda építeni. A szocializmusban tűnt el Szegednek ez a meghatározó építészeti csodája, amelynek robbantásakor minden környékbeli ház ablaka kitörött. A helyén egy emléktábla jelzi, hogy ott állt.
A Bertalan emlékmű
Források: szabalyozas-kalandos-tortenete szabalyozas-kalandos-tortenete csatorna csatorna enccsatorna_megnyitasa.html enccsatorna_megnyitasa.html bertalan-emlekmu-felrobbantott-szegedi.html bertalan-emlekmu-felrobbantott-szegedi.html
Köszönöm a figyelmet!