Menekültválság Délkelet- Ázsiában Szakáli Máté február 26. Iszlám és migráció IV: Migráció az iszlám világon belül

 Délkelet-Ázsia: Iszlám Migrációs folyamatok  Menekültválság 2015: Kiváltó okok: Mianmar (Burma), a rohingya kisebbség A fogadó országok és az ASEAN álláspontja Délkelet-Ázsia és Európa összevetése a válságok szempontjából  Mi várható? Az előadás struktúrája

 Délkelet-Ázsia: 11 ország  Az iszlám a legelterjedtebb vallás, kb. 240 millió hívő  A régió teljes népességének 40%-a  A többség szunnita, a sáfita jogi iskola követője  Az iszlám államvallás: Malajzia, Brunei Az iszlám Délkelet-Ázsiában

 Migráció: a tartózkodási hely ideiglenes vagy végleges megváltoztatása  Délkelet-Ázsia heterogenitása: etnikai hovatartozás, kultúra, nyelv, vallás, gazdasági fejlettség, politikai berendezkedés  Az 1980-as évek óta tömeges intraregionális munkaerő-migráció  Fő célországok: Brunei, Malajzia, Szingapúr,Thaiföld, (Ausztrália)  Fő küldő országok: Mianmar (Burma), Kambodzsa, Laosz, Indonézia, Fülöp- szigetek  Kiváltó okok: gazdasági növekedés, migrációs nyomás Migráció Délkelet-Ázsiában

 Minden évben késő ősztől késő tavaszig  Gazdasági kivándorlók és üldözöttek  Muszlim vallású menekültek, főleg a rohingya kisebbség tagjai Mianmarból (Burma) és Bangladesből  Embercsempészet, Bengáli-öböl Folyamatos a menekültválság

 Hontalan muszlim vallású etnikai kisebbség  Mianmarban (Burma) illegális bengáli bevándorlónak tartják őket, egzisztenciális fenyegetésnek  Ők magukat őshonos kisebbségnek  Számuk: 1-2 millió fő Mianmar (Burma):főként Rakhine tartományban; ezer fő Banglades, 400 ezer Szaúd-Arábia, 200 ezer fő Pakisztán, 100 ezer fő Thaiföld, 40 ezer fő Malajzia, 12 ezer fő Indonézia A rohingyák

 Buddhista sovinizmus és fundamentalizmus  1982 óta nincs a rohingyáknak állampolgárságuk, nincs szavazati joguk  Nincs hozzáférésük az oktatáshoz, egészségügyhöz, munkavállaláshoz  Jogfosztottak, kiszolgáltatottak, üldözöttek, DE a vallás csak az egyik tényező, politikai és gazdasági érdekütközések!  Ellentétes narratívák A rohingyák Mianmarban (Burmában)

 Az iszlámellenes kampány fő szorgalmazója: Ashin Wirathu  A nacionalista, iszlamofób 969 Mozgalom vezetője  Bojkottra szólít fel a muszlim tulajdonú boltok ellen, ellenzi a vallásközi házasságokat, mecset = „az ellenség bázisa”  Gyűlöletkeltés miatt börtönben:  2012: „etnikai tisztogatás”, Wirathu: iszlám államot akartak létrehozni a rohingyák  Thein Sein elnök (2011- ): „a 969 a béke jelképe” „A burmai Bin Laden”

 Évtizedek óta működő, „bejáratott útvonala” a csempészeknek: Andamán- tenger  április: thai hatóságok beavatkozása „Ha továbbra is figyelmen kívül hagyják, vagy ha részt vesznek benne, vagy ha támogatják, vagy ha hasznot húznak belőle, a fejük fog hullani.” – Somyot Poompan, thai rendőrfőparancsnok  Elbocsátások, letartoztatások  A csempészek magukra hagyták a hajókat 2015: a régió szembesül saját menekültválságával

 5-8 ezer ember rekedt a hajókon  Elutasítás, majd közmegegyezéssel ideiglenes megoldás: befogadás 1 évre  Nemzetközi támogatás és segítség elvárása  ASEAN: „emberközpontú ASEAN”nincs kollektív felelősség, nincs kollektív megoldás A célországok reakciói

 Menekült = „szabálytalan migráns”  Sem kollektív, sem tartós erőfeszítések nincsenek a menekültválság rendezésére  Eseti, ideiglenes intézkedések  Menekültválság: komplex politikai, gazdasági, humanitárius, morális probléma, DE nincs a helyi köztudatban  Kollektív felelősség hiánya „Szabálytalan migráció”

Malajzia Indonézia Közvélemény

Európa  Nem új jelenség, de felkészületlenség  UNHCR: egy millió menekült a régióban (2015)  Kiindulópontja: Közel- Kelet, Afrika  Gazdasági bevándorlók és menekültek (vallás szerepe)  Jogilag szabályozott  Nincs kollektív válasz  Van társadalmi vita  Embercsempészet Migráció és menekültválság: Európa és Délkelet-Ázsia, 2015 Délkelet-Ázsia  Nem új jelenség, de felkészületlenség  UNHCR: fél millió menekült a régióban (2015)  Kiindulópontja: Mianmar, Banglades  Gazdasági bevándorlók és menekültek (vallás szerepe)  Fejletlen jogi környezet  Nincs kollektív válasz  Nincs társadalmi vita  Embercsempészet

 A menekültválság évről évre ismétlődik, az egyetlen gátló tényező a monszun  Csak hosszú távon orvosolható  Fő probléma: a párbeszéd hiánya  A kezeletlen, tartós menekültválság komoly belpolitikai következményekkel járhat  Mianmar (Burma) demokratizálódása Mi várható? 1.

 A thai fellépés az embercsempészet szempontjából csak átmeneti fennakadást okozott  Idén májusban lejár az 1 éves határidő  Nemzetközi környezet változása  ASEAN Gazdasági Közösség Mi várható? 2.

Köszönöm a figyelmet!