Alternatív globalizáció A gazdasági globalizáció kihívásai és az alternatív globalizáció lehetőségei

Mottó 1: „A teológiai dimenzió nélkülözhetetlen az emberi együttélés jelenlegi problémáinak megértéséhez és megoldásához.” (II. János Pál) Centesiums Annus, 1991, 55.

Mottó 2: Két féle globalizáció van, egy „rossz” és egy „jó”: A globalizációnak vannak negatív hatásai, de ezzel szemben működik a szív globalizációja, az emberi szereteté és szolidaritásé. „Nekünk keresztényeknek az alapján kell megítélnünk a globalizációt, hogy az az élet méltóságát és az emberi szabadságot szolgálja-e. És lehetővé teszi-e a kulturális sokszínűség kifejeződését.” (Wolfgang Huber)

A kurzus témái 1. A globalizáció fogalma; jövedelmi egyenlőtlenségek; társadalmi mozgalmak 2. Keresztény hit, egyház és gazdasági globalizáció összefüggései 3. Esettanulmány: a magyarországi keresztény egyházak felelőssége

Nekem olyan adottságaim vannak, ami neked hiányzik, és szükséged lehet rá. Neked pedig olyan Istentől kapott adottságaid vannak, amelyek nekem hiányoznak, és szükségem lehet rájuk. Különbözőnek vagyunk teremtve, azért, hogy egymásrautaltságunkat felismerjük. Ez az élet alapvető törvénye. – írja Desmond Tutu a Green Bible (2008) előszavában.

éve létezik az emberiség a Földön éves a földművelés 6000 évesek a városok, civilizációk népességnövekedés exponenciális

Népességnövekedés Kr. e és 1990 között (millió fő) Évek Kr. e Népesség Forr á s: Livi-Bacci, 1992, id é zi: Giddens, p.

A kávé felvásárlási ára, és a forgalmazók árbevétele 1990 és 2004 között

A kávépiacot uraló cégek száma egyre csökken Az öt legnagyobb kávéforgalmazó cég: Nestle, Sara Lee, Procter and Gamble, Tchibo, Philip Morris - Együtt a világ kávé termelésének felét felvásárolják.

Immanuel Wallerstein (1930-): függés elmélet: A periféria országai azért lettek és maradnak szegények, mert az erőforrások és a megtermelt nyereség kiáramlanak belőlük a centrum országokba. (centrum, félperiféria, periféria) Wallerstein hamar felismerte a globalizáció jelentőségét, és léterehozta a Fernand Braduel Center-t ( valamint 1995-től kezdődően folyóiratot hozott létre a világrendszer elemzésére: The Journal of World System Research.

A globalizáció kiteljesedését segítő tényezők információ és kommunikációs technológiák fejlődése (kábeltechnológia, műholdak, internet, - globális információ robbanás) gazdasági tényezők - a világgazdaság integrálódása szembeötlő politikai változások: A kommunizmus bukása egyrészt segítette a globalizáció kibontakozását, másrészt annak eredményeként is tekinthető. Nemzetközi és regionális szervezetek létrejötte, mint pl. az ENSZ és az Európai Unió. Civil szektor: NGO-k.

A nemzetközi kereskedelemnek a világ GDP-hez viszonyított aránya (%)

A nemzetközi kereskedelem és az „árutermelés GDP-jének” aránya (%)

A globalizáció tartalmáról folyó vita (D. Held, 1999 kutatása) Szkeptikusok - a globalizáció túlhangsúlyozott fogalom - az integráció jelenlegi szintje nem példa nélküli - Szerintük a nemzeti kormányok továbbra is kulcsszereplők, mert szabályozzák és koordinálják a gazdasági tevékenységet. - P. Hirst, G. Thompson, R. Gilpin, P. Krugman Hiperglobalizálók - A globalizáció mindenütt érzékelhető - Nagy erejű, határokon átnyúló termelés jellemzi - A nemzetállamok jelentősége megszűnt - K. Ohmae, B. Reich, P. Drucker, M. Albrow

Átalakulás hívők (Transzformációs nézet) - a korábbi struktúrák átalakulóban vannak - dinamikus és nyitott folyamat a globalizáció - befolyásolható és változik - a glob. egy központ nélküli és önmagára visszaható folyamat. - Giddens, Castells, Rosenau

Globalizáció fogalmak: Giddens (2009) szerint a globalizáció a világon élő különböző emberek, régiók és országok kölcsönös függésének fokozódása azáltal, hogy a társadalmi és a gazdasági kapcsolatok világméretűekké váltak.

Glokalizáció: a globális folyamatok és a helyi adottságok keveredése, amely gyakran a helyi és regionális kultúrák erősödéséhez vezet, nem pedig azok eltűnéséhez. (Roland Robertson) Korábban: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” (René Dubos,1972 ENSZ konferencián)

Albrow (1996) szerint a globalizáció a világ változásának kiterjedt érzése, egy mélyre ható átalakulás, amely a jelenben zajlik.

Artner (2006): A globalizáció a kapitalizmus 200 éves történetének csúcspontja. A szó a termelés nemzetköziesedésére utal és elrejti a kapitalizmust, mint megjelenési formát. A kapitalizmust négy szakaszra osztja: szabadversenyes, magánmonopolista, állammonopolista és transznacionális.

Szalay (2006) az újkapitalizmus kifejezéssel értelmezi a globalizációt. Az újkapitalizmusban a nemzetköziesülő tőke lebontja azokat a politikai, gazdasági, ökológiai és szociálpszichológiai határokat, amelyek korábban zavartalan újraértékesülését biztosították.

Farkas (2008) A gazdasági globalizáció nem más, mint a kapitalista gazdálkodásnak a világméretű kiterjedése, és a világgazdaság egységbe szerveződése. Nem csupán a termelési tényezők országok közötti áramlását, hanem a gazdasági és társadalmi viszonyok (termelés, tulajdon, pénzügyi rendszer) nemzetköziesedését is jelenti.

Összegezve: A gazdasági globalizáció egyrészt a nemzetek közötti kölcsönös függés erősödése, másrészt pedig, az 1970-es évektől kezdődően, a kapitalista gazdálkodás világméretű (transznacionális) kiterjedése.

Néhány adat: A milliárdosok száma 2009-ben 793 fő volt.[1] Összes vagyonuk 2000-ben becslések szerint 1,1 billió USA dollár, nagyobb mint 87 ország bruttó hazai termékének összessége.[1] Az 1999 évi ENSZ jelentés szerint a világ 200 leggazdagabb emberének jövedelme nagyobb, mint a világ lakossága 41%-ának jövedelme. A világ 3 leggazdagabb emberének vagyona meghaladja a világ 41 legszegényebb országának összesített GDP-jét. Ezekben az országokban összesen 568 millió ember lakik. (Hicks, p.) [1][1] Forrás: ( )

Egy főre jutó GDP régiónként az USA arányában 1820 és 2003 között (%) Forrás: Maddison, 2007, 340.p. Régiók Nyugat-Európa95,680,247,968,468,6 Nyugathoz tartozó országok (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland) 60,591,877,780,378,7 Ázsia (Japánnal együtt)46,224,87,510,315,3 Kelet-Európa56,828,322,029,922,3 Volt Szovjetunio54,738,629,736,318,5 Latin-Amerika55,027,926,227,019,9 Afrika33,420,46,68,45,3

Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon ugyanazok a tendenciák érvényesülnek félperiféria vagyunk Gazsó adatai (2009) 6 millió magyar (2/3) létminimum körüli szinten él.

Miért számít az gyenlőtlenség? Egyes szerzők szerint az egyenlőtlenségnek nincs jelentősége, amíg a szegénység alacsony szinten marad. Mások szerint számít, mert lassítja a növekedést és piaci hibákat okozhat politikai instabilitáshoz vezet, emberek tiltakoznak Platón és Arisztotelész szerint az egyenlőtlenség a társadalom patológiája.