Az ipari forradalom Az ipari forradalom Angliája ( )

 Gazdaság fejlődése  közlekedési hálózat kialakítása  XVIII. század vízi utak fejlesztése az (csatornázás fellendülése)  A gőzgép alkalmazása  Thomas Fulton gőzhajó – Hudson folyó  sínhálózat felhasználása  George Stephenson Rocket gőzmozdonya  Vasút előnye nem kétséges  Hatalmas lendületű a vasútépítés  gyorsabbá vált a közlekedés (szállítás)  Új iparágak fellendülése  Vasérc- szénbányászat, vas és gépipar fejlődése A közlekedés forradalma

Robert Fulton: Clermont George Stephenson: Rocket

A Stockton és Darlington közötti vasútvonal megnyitása

Az ipari forradalom terjedése Európában és elsődleges központjai A vasút hatása az „értelmetlen állatokra” Vasút terjedése Európában

 A gazdaság fejlődése  hírközlés fejlődését is megindítja  „az idő pénz” elvének működésbe lépése  Optikai távíró             fényjelek alkalmazása – rövid a hatótávolság  Elektromosság alkalmazása  Kábelek használata  gyors, olcsó  Morse távíró elterjedése  Anglia és Amerika összekötése az Atlanti-óceán alatt (1851) A hírközlés forradalma

írta a jeleket, hanem a betűk és számok célszerű kódolása pontokból és vonalakból álló jelrendszerrel. Ez a morze-abc. Gyorsan épültek a távíróvonalak március 13-án már villanytávíró továbbította a bécsi forradalom hírét Pozsonyba. (Onnan gőzhajóval jutott el Pestre, mivel a Bécs-Pest vonal még csak Pozsonyig készült el.) Az 1830-as évek- ben többen is kísérleteztek elek- tromágneses táví- róval, igazi sikert az amerikai Samu- el Morse távírója ért el. A siker oka nem csupán az elektromágneses szerkezet volt, a- mely papírszalagra

 A vasútépítés  növeli a szén és a vas iránti igényt  gépgyártás fellendülése  A gépgyártás forradalmasítja a szerszámipart  szerszámgépgyártás fellendülése  A gépek alkalmazása, javítása, egymáshoz illesztése  megjelenik a szabványosítás A nehézipar fellendülése Európa szén- és vastermelése

 Anglia népessége a XVIII. században ugrásszerűen növekedett  Mi az oka?  Mezőgazdasági termelés növekedése  Higiéniai viszonyok javulása  Orvostudomány fejlődése  Demográfiai robbanás  A kontinensen  fáziskéséssel, de folyamatosan terjed kelet felé Demográfiai robbanás Alapvető ok  a gazdasági fejlődés    Kölcsönhatás figyelhető meg

 Az ipari forradalom következménye   népesség növekedés mg. Átalakulása   óriási népmozgások (migráció)  kivándorlás az újvilágba  városokba való letelepedés  Urbanizáció – városiasodás   Új városok megjelenése  Városok népsűrűségének   Urbanizáció  új problémák megjelenése (infrastruktúra  )  Városi szerkezet átalakulása  szegregáció megjelenése Városiasodás

 Az ipari forradalom  átalakította az embert körülvevő világot  nem egyformán érintett mindenkit  Születési és pénzarisztokrácia  él a lehetőségekkel  középréteg létszámának   Alsóbb néprétegek helyzete erőteljesen rosszabbodott  faluról városba költözés  gyökeres változás: falu védettségéből  eltérő, ismeretlen életforma  Az ipari forradalom  szabad verseny keretében zajlik  szabad verseny  mindenáron való jövedelemnövelés  gépesítés, bérköltségek  (számtalan variáció) Az életkörülmények változása fokozatosan javulnak az életkörülményeik 

Az ipari forradalom demográfiai következményei  ipari forradalom  mg. gépek alkalmazása  termelékenység   javulnak a higiénés viszonyok  csatornázás  vezetékes víz  demográfiai robbanás