Az első civilizációk: Mezopotámia
Dél-Mezopotámia egykor és ma
A fémek megjelenése Gyorsuló fejlődés tökéletesebb eszköz, alapanyag fémek megjelenése „igény” Korszakolás rézkor Kr.e. 4 ée + ólom bronzkor Kr.e. 3 ée réz + ón vaskor Kr.e. 2 ée közepe Fémek hatása - felbomlik a nemzetségi szervezet társadalmi változás vadásztársadalmak vérségi alapon földművelő társadalmak területi alapon szerveződnek irányítók - irányítottak
A fémek elterjedése Összefüggés? Nem egy időben jelenik meg!!! 18. o.
Természeti viszonyai csapadék kevés öntözés szükséges (csatornák, gátak) fő kincs a gabona (nád + agyag) közmunkák hiány ösztönzőleg hat a termelésre csere felesleg SUMEROK megjelenik a templomgazdaság (hiánygazdálkodás) Mezopotámia földje 19. o.
Sumér városállamok (A civilizáció hajnala) A neolitikum élelemtermelés elvándorlás Mezopotámia sumérok megjelenése - Kr.e. 4. ée. közepe a civilizáció „feltalálói” rokontalan nép - ragozó nyelv (agglutináló) Az öntözés szükségessége kialakul az állam (Kr. e. 3. évezred) Ur, Uruk, Lagas, Kis, Eridu, Umma, Larsza közösség védelme csatornák építése, karbantartása gazdaság irányítása
Vallás fontossága városállamok élén papkirály (lugal, enszi) katonai és papi arisztokrácia + hivatalnokok közrendű szabadok házi rabszolgaság Városállamok (falakkal) új igazgatási forma feladatai gazdaság irányítása, belső rend fent., védelem megszervezése eszközei törvények, közigazgatási szervek, fegyveres testület Gazdasági kényszer erőteljes központosítás uralkodó despotikus hatalom kialakulása
Despotikus hatalom gazdaságirányító szerepe nagy raktár, elosztás, kereskedelem piac szervezés: hivatalnokok közrendű szabadok, földművesek „templomgazdaság” Pecséthenger és lenyomata Kezdetleges pecséthengerek
A „templomgazdaság” (önellátó, irányított rendszer) fa, kő, fém élelmiszerek külkereskedelem kézművesek élelmiszerek nyersanyagok, késztermékek késztermékek A templom szerszámok „raktár” közmunka, „term- adó mény” termény templomi vagy úr. földek közrendű szabadok munka A templomgazdaság 19. o.
A „templom”
Úr városa és a város központja a Templom
Halotti aranysisak The First Sumerian Cities Fehér sumer márványfej Sumer területe, a Tigris és az Eufrátesz folyamok vidéke
Egymást követő népek földje Városállam Birodalom harc a termőföldért, csatornákért intenzív öntözés öntözéses földművelés szikesedés a puszták is száradnak gazdaság súlypontja észak pásztornépek beáramlás sumer meggyengül A gazdaság súlypontja észak (Kr. e. 2300) az akkádok (Agade) megerősödnek (sémita nép) Sarrukin megteremti az egységet aláveti a sumerokat és átveszi kultúrájukat szükséges a politikai és gazdasági egység
Sarrukin birodalma, halotti maszkja s egy sztéle, amelyen foglyokat vezetnek Sarrukin elé
Mezopotámia műveltsége Akkád hódítás átveszi a sumerok kultúráját mezopotámiai kultúra alapja lesz Állam feladatai kialakul az írás ékírás képírás szótagírás ragozó nyelv agyagtábla - „időtálló” írástudók képzése - iskolák iskolák felállítása („táblák háza”, edubba) irodalmi művek másolása (Gilgames eposz) Gilgames, aki a halhatatlanság füvét kereste, megtalálta, de …
A vallás Vallás kialakulása – sumerok szerepe jelentős számtalan isten (városokként) zord hitvilág (mezopotámiai teremtéstörténet) jóslás természeti jelenségek megfigyelése Tudomány csillagászat csillagok figyelése toronytemplom matematika hatos számrendszer, óra, 360 fok, naptár A sumer égbolt térképe (zikkurat)
Ékírás 20. o. 21. o. Isteneknek ajándékot vivő sumerek
Sumer emlékek 20. o.
Eurázsia kelet-nyugati tengelye Fajok könnyen terjednek Sok háziasítható állatfaj Sok háziasítható növény Élelmiszer- felesleg a földművelés, állattenyésztés révén Letelepedett, rétegződött társadalmak Önálló, technológiával foglalkozó társadalmi rétegek Politikai szervezetek Írás kialakulása Sikeres fejlődés alapjai A sikeres civilizáció fejlődésének ábrája
4/2; 4/3; 4/5; 4/7
A sikeres civilizációs fejlődés ábrája