Elemzés MNÁ 2014.
január 22-én írta Kölcsey Ferenc, ma ezt a napot a Magyar kultúra napjaként tartjuk számon. Az alcím - „A magyar nép zivataros századaiból” - a cenzúrának szólt. Keletkezése
Műfaja: himnusz – Istenhez szóló fohász, dicsőítő ének Ókorból származó műfaj Egy-egy nemzet jelképpé vált dalát is jelenti. Műfaj
Mondanivaló (üzenet) „Megbűnhődte már e nép…” Isten segítségét kéri az ország felemelkedéséhez. Célja: hogy a magyar népet felrázza, biztassa.
Stílus Romantikus: Nemzeti múlt felé fordul Nagy ellentétek hangsúlyozása Felélénkülő képzelet Szenvedélyes hang Klasszicista: Szimmetrikus szerkezet (keretes, ABA’) Monumentális téma Ünnepélyes hangvétel
Keretes szerkezetű: 1. vsz. megszólítás, kérés 2-3. vsz. ÉRVELÉS : a dicső múlt (honfoglalás, Árpád, Mátyás) természeti gazdagság (Kárpátok, Kunság, Tokaj, bő termés) 4-6. vsz. : fordulat: „Hajh…” + de kötőszó – kétszer annyi versszakban mutatja be a múlt szenvedéseit (tatár, török, osztrák; belső viszály) 7. vsz. a jelen képe (lehangoló, elkeseredett) Utolsó vsz. – csak Isten segíthet – még alázatosabb könyörgés Szerkezete
Költői eszközök Az ellentétek verse Fokozás Túlzás (a romantika kedvelt stíluseszköze) Ismétlés vár – kőhalom öröm – halálhörgés „vérözön lábainál…” „hányszor”
Rímes időmértékes verselésű 8 soros versszakok keresztrímmel Trocheikus lejtésű – hetes és hatos sorokból áll Verselés
Hatása Nemzeti jelképpé vált 1844-ben zenésítették meg (Erkel Ferenc) aug. 20-án szólalt meg először hivatalos állami ünnepen a Mátyás templomban