Iszlámkép a kora újkori Magyarországon február 5.

Középkori előzmények: Bizánci írók:  Damaszkuszi Szent János (650?-750?)  Bizánci Nikétasz (IX. század)  Euthümiosz Zegabénosz (XI. század)  Nikétasz Khoniatész (XIII. század)  Edesszai Bertalan (XIII. század)  VI. Ióannész Kantakuzénosz császár ( )  II. Manuel császár ( )

Európa: Ibériai-félsziget:  Szent Eulógius (IX. század)  Alvarus (IX. század) Petrus Venerabilis cluny apát (XII. század) Pertus Alphonsi (XII. század) Ricoldo da Monte Croce (XII-XIII. század) Marcus Toledanus (XIII. század) Guillaume (XIII. század)

XIV-XV. században:  Az oszmán török hódításai miatt újra nagy figyelmet kapott az európai szerzők körében az iszlám. (Nicolaus Cusanus, Segoviai János, Dionysius Carthusianus).  A reneszánsz írók a „pogány, barbár” jelzőket társították a törökhöz.

XVI. században a törökkel kapcsolatos művek továbbra is népszerűek.  Főként német területeken.  Luther, Melanchton, Bibliander és más protestánsok több a törökről szóló művet adnak ki és fordítanak le.

Georgius de Hungaria (Magyarországi György) 1422 körül született. Szászsebesen tanult, ám 1438-ban a várost a törökök kifosztották /58 között Georgius török rabságban ban Róma:Tractatus de moribus, religione, conditionibus et nequitia Turcorum (Értekezés a törökök szokásairól, viszonyairól és gonoszságáról)

1480 Róma 1481 Urach 1500,1508 Köln 1509-ben, 1511-ben és 1514-ben Párizs Wittenberg, Strassburg, Nünberg, Ausburg, Frankfurt és Zwickau Művét németre is lefordították.

Tractatus tartalma:  Rabság szenvedései (1-8. fejezetig) „Erre a helyre és erre a piacra úgy hajtják fel a láncra vert és megkötözött rabokat, mint amikor a birkákat hajtják levágásra. Ott szemrevételezik őket, lemeztelenítik, s az Isten képére alkotott értelmes teremtményt úgy adják el és veszik meg a leghitványabb áron, mint egy értelmetlen barmot.”

 Törökök szektája (9-17. fejezetig): A török szektája = a Jelenések könyvében szereplő földről felemelkedett vadállat A törökök vallási szokásait mutatta be. Ezek bármennyire is erkölcsösnek mutatkoznak az Sátán ármánykodása van mögöttük. Indítékok, melyek a török szekta felvételére ösztönözhetnek. Mohamedről keveset írt.

 A keresztény hit melletti tanúságtétel ( fejezet) Az üldöztetések súlyosbodni fognak A törökök nem egységesek, tudatlanok és konokak A keresztény hitben ki kell tartani, a török szektától távol kell maradni.

Georgievics Bertalan 1510 körül születhetett 1526-ban török fogságba esett „ifjú legényként” /39 török rabság Szabadulása után Európa szinte minden táján megfordult Róma, ez az utolsó adatunk személyéről

De Turcorum moribus (1544)  Több rövidebb művet tartalmaz  1600-ig 43 kiadást élt meg. A népszerűség oka: az „egyszerű” stílus Tartalma:  Török templomok, vallási szokások (ima, böjt, alamizsna, halottakkal kapcsolatos szertartások).  a fő hangsúlyt a keresztény foglyok, illetve a török uralom alatt élő keresztények sanyarú helyzetének leírása kapta

 A mű további részében pedig a török hadsereg felépítésére, és a török tábori életére tért ki, valamint a földművelésükről, állattartásukról, lakóházaikról, ruházkodási- és étkezési szokásaikról írt.  Egy dervissel való vitája (1547) A vita során szóba került a Szentháromság kérdése, valamint Mohamed néhány csodás története is.

Protestáns szerzők Ozorai Imre: De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo eiusque Ecclesia (1546?) Batizi András: Meglött és megleendő dolgoknak (1544) Benczédi Székely István: Chronica.. (1559) Melius Juhász Péter: Szent Jánosnac tött jelenésnec (1568) Károlyi Péter és Dávid Ferenc vitája Basilius István: Az apostoli credonac (1568)

Műveikben kevés szó esett az iszlámról, Mohamedről, a Koránról Lehetséges ok:  félelem  műveik nem az iszlám megcáfolása miatt íródtak

Katolikus szerzők: Pázmány Péter ( )  Az mostan támadt új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága (1605)  Isteni igazságra vezérlő kalauz (1613) Mindkét mű tartalmaz egy iszlám ellen írt fejezetet Első magyar nyelven írt Korán-cáfolat

Tartalma  Mohamed élete  Török hódítás  Korán tanításainak cáfolata (értelmetlen, önmagának ellentmondó, hazug, mesés történeteket és eretnek tanításokat tartalmaz, Mohamed tudatlansága, erőszakos terjesztés)

Szántó István ( )  Confutatio Alcorani (1611)  Nem került kiadásra Tartalma  Mohamed élete (1. könyv)  Korán tanainak általános cáfolata (2. könyv)  A Korán cáfolata szúránként (3. könyv)

Köszönöm a figyelmet!