2014 tavasz Emberi erőforrás menedzsment Munkaerőpiaci helyzetkép 2014 Emberi erőforrás menedzsment Munkaerőpiaci helyzetkép 2014 Krajcsák Zoltán

2 Munkaerőpiaci egyensúly ▪ Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. ▪ Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé

3 Munkaerő-kínálat tényezői ▪ demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), ▪ munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), ▪ munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), ▪ gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek)

4 Munkaerő-kereslet tényezői 1.A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerő-piacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya. 2.Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról. 3.Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság.

5 Munkanélküliség - munkaerőhiány ▪ Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő- piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. ▪ A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.

6 Munkanélküliség formái 1. ▪ Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik ▪ Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetencia ▪ Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza.

Munkanélküliség formái 2. ▪ Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő- kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. ▪ Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. ▪ Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. 7

8 Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban ▪ Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). ▪ Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). ▪ Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. ▪ Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba.

Munkaerő-piaci adatok,  Népesség: 9,906 millió, csökkenő (2009: 10,03 millió)  Ebből kb. 6,31 millió munkavállalói korú,  Magyar szabályozás 15 – 61 (ffi), (nő)  Nemzetközi ajánlás  A munkavállaló korúak számának változása  demográfiai adatok  Nyugdíjkorhatár-változás 9

Népesség alakulása

Népesség 11 Év Ezer fő 1992=100 Éves változás (%) , ,0-0, ,6-0, ,1-0, * 98,4+1, ,5-0, ,2-0, ,0-0, (nov.) ,7-0, (nov.) ,4-0, (nov.) ,1-0, (nov) ,8-0,3

Tendenciák a népesség összetételében  Elöregedő népesség  Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő  A fiatal munkavállalói réteg csökken  Népességnövelő intézkedések várható hatásai

Magyarország korfái

14

Tendenciák a munkaerőpiacon I-III. negyedévében  A foglalkoztatottak száma átlagosan ezer (az előző évhez képest 22 ezer fővel nőtt)  Foglalkoztatási ráta 59,2 % (1,1 %-os növekedés – férfiaknál, de a bázis csökken!!!)  Munkanélküliek száma 434 ezer (34 ezer fővel kevesebb, mint 2012 ugyanezen időszakában)  9,8 %-os munkanélküliségi ráta (0,8 %-os csökkenés)  20,0%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 27,4 % (1,6 %-os csökkenés)  A munkanélküliek közel fele tartós munkanélküli  Munkakeresés átlagos időtartama 19,1 hónap (nőtt) 15

Potenciális munkaerő-tartalék (2013. II. n.év) 16

Munkavállalási korú foglalkoztatottak (15-61 év) (III. negyedév) 17 Év Ezer fő 1993=100 Éves változás Foglalkoztatási arány (%) ,9132,5…..79, ,5100,0-5,660, ,396,8-1,758, ,7100,9+5,262, ,2104,3+1,060, ,9100,1-5,057, ,1102,7+2,656, ,9102,6-0,159, ,2104,7+2,161, ,6 106,4 +1,762,2

Foglalkoztatottak összetétele III. negyedév Mezőgazdaság170, ,3194,5207,1195,7 Feldolgozóipar864,0785,8797,3824,0812,3840,5 Építőipar316,5297,9286,9267,1249,8258,6 Kereskedelem577,0542,6544,2552,8543,9541,1 Más1996,71976,22015,82017,52122,42153,7 Összesen3924,33783,53822,53855,93935,53989,6 Teljes munkaidős3738,33559,63594,13584,23656,43724,7 Részmunkaidős186,0223,9228,4271,7279,1264,9 Határozatlan idejű szerz. alk.3162,63011,83009,23062,63125,63142,5 Határozott idejű szerz. alk.283,9303,6347,5329,3353,4414,3 Foglalkoztatottak jellemzői (III. negyedév)

Munkaerő-piaci mutatók alakulása 1. Foglalkoztatottak száma (15-74 év 3 havi átlag) 19

Foglalkoztatottság nemek szerint 20

Munkanélküliségi ráta régiónként (2012) 21

Fiatalkori munkanélküliség alakulása Európában 22

Tartós munkanélküliség 23

Aktivitás nemenként és végzettség alapján 24 Időszak Általános iskola 8. osztálya vagy kevesebb Szakiskola és szakmunkásképző Gimnázium, egyéb érettségi Főiskola, egyetem Összesen Férfi ,1775,2629,7452,22 088, ,8780,4637,4465,22 112, ,8816,0651,8477,12 169,7 Nő ,5351,9673,6535,61 767, ,6350,5701,1558,61 822, ,9358,2695,5562,11 819,9 Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok)

Magyarország és az EU - munkanélküliség 25

Munkanélküliségi ráta (kelet-európai összehasonlítás) 26

Hogyan ítélik meg az emberek saját munkaerőpiaci helyzetüket? 27

Válság hatása ▪ Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette ▪ Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) ▪ A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) – ezek aránya szintén magas a fiataloknál ▪ Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) ▪ A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) ▪ A férfiak munkaerőpiaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások 28 A válság hatásai a munkaerőpiac alakulására