A kukorica termesztése A kukorica termesztése. Származása, jelentősége Géncentruma Peru  Közép- Amerika, Mexikó, Brazília A feltételezett ősnövényt nem.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

Műtrágyázási szaktanácsadás
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Szentendre jan. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar VÉDEKEZÉS /
Lazításon alapuló talajelőkészítés repce alá
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A köles kül- és belpiaca
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
A száraz kontinentális terület
Szuperkorai napraforgó hibridvetőmag nemesítési programja
Termesztő berendezések alatti növényvédelmi munkák.
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Készítette: Bajkó Balázs Hullár Péter
Talajtípusok.
Műtrágyázási szaktanácsadás
Talajművelés.
A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei
Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Földméréstan és vízgazdálkodás
Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása
Bioüzemanyagok.
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
Az objektív vizsgálatok jelentősége a fajtaválasztásban Dr. Ruthner Szabolcs VSZT ügyvezető igazgató Budapest, január 26.
„Az éghajlatváltozás és a magyar gazdaság. Környezettudatos beruházás politika. A rendelkezésre álló hazai illetve EU források.” Klíma Klub, Budapest,
A növénytermesztés lehetőségei az alternatív energia-előállításban
Jordán László növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes
A talajsavanyodás és kezelése
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Az SCD Probiotikus technológia a növények ápolásában
A szavanna és a trópusi monszunterületek haszonnövényei
C.E.P.M. - Bruxelles, 12 janvier 2005 C.E.P.M. - Bruxelles, 12 janvier 2005 A GM növények termelésének helyzete a világon és az EU-ban...
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Füves puszták.
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrár- élelmiszertermelési vertikumban Gyepgazdálkodási alprogram TECH_08-A4/
Őszi munkák a kertben avagy a réz mindenek fölött Október van, ilyenkor mindenki főleg az ősszel érő termékek betakarításával van elfoglalva, mindezek.
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Oroszország mezőgazdasága és iparvidékei
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER
Napraforgó Napraforgó.
A csemegekukorica termesztésének üzemgazdasági elemzése egy integrátor példáján keresztül VIVIEN KEREKES Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
Smart Farming dr. Szieberth Dénes Kőszárhegy Kazinczy Ferenc utca 12. mobil telefon: 36 (06)
1 Fejezetek a búzatermesztésből. 2 Ismerkedés egy termesztett növénnyel A fajta jelentősége a termesztésben  Éghajlatigénye  Talajigénye  Vetésváltási.
Napraforgó termesztése. Származása - géncentruma A napraforgó géncentruma Észak- Amerikában, a jelenlegi Mississippi- Missouri medencéjében, Arizonában.
VÍZOLDHATÓ MŰTRÁGYÁK ITALPOLLINA Kizárólagos magyarországi importőr: ZFW HORTISERVICE Kft.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
Agrotechnika és a talajtermékenység összefüggései Dr. Tóth Zoltán Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani.
KOMPLEX VÍZ- ÉS TALAJERŐ GAZDÁLKODÁS A DALMAND ZRT. ÖNTÖZÉSES KULTÚRÁIBAN IV. GREENNOVÁCIÓS NAGYDÍJ április 9.
Szántóföldi melléktermékek értéke Dr. Tóth Zoltán egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék.
Cukorrépa termesztés. Cukorfogyasztás Magyarországon.
A talajművelés környezeti hatásai. A talajművelés Mountford modell Szilárd fázis Pórustér.
A repce termesztése. jelentősége A Földközi-tenger medencéjéből, de nem a legszárazabb területekről származik. A repcét alapvetően olajáért termesztik.
A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai Építés- és környezetföldtan 10.
Széchenyi 225 (1791. április 8.) Egy elcsépelt idézet –
Révész Tamás növényvédelmi szakmérnök
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Az elsivatagosodás.
A lucerna LPC lehet-e gazdaságos versenytársa a szójának ?
Talajok konkrét természetvédelme
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
A gyomok életformarendszere
Bioenergia 3_etanol (fajlagosok)
Műtrágyázási szaktanácsadás
A mezőgazdasági termelés
Előadás másolata:

A kukorica termesztése A kukorica termesztése

Származása, jelentősége Géncentruma Peru  Közép- Amerika, Mexikó, Brazília A feltételezett ősnövényt nem találták meg

Kolumbusz  Spanyolország Az akkor ismert világban 1500 környékén már elterjedt

1590 Itália, DalmáciaMagyarország 1610 török közvetítésErdély A kukorica hasznosítása hazánkba: –Takarmánykukorica 89,5% –Keményítő- és cukorelőállítás 6 % –Közvetlen emberi fogyasztás 3 % –Alkoholgyártás 1 % –Vetőmag 0,5 %

A kukorica termelési adatai - világon évektermést/ha vetésterület m.ha 19601, , , , , , ,91146

 USA30 millió ha  Kína26  Brazília12,5  Mexicó 8,5  India 6,5  Ukrajna 2,5  Franciaország 2,0 Hazánk 1,1 – 1,2 m ha 3 - 6,5 t/ha

Magyarország kukoricatermesztésének intenzív fejlődése az 1960-as évek elejétől kezdődött a beltenyésztéses hibridek, a nagyadagú műtrágyázás, a korszerű növényvédelem, a műszaki gépesítési feltételek széleskörű elterjedésével Ennek eredményeként a kukorica termésátlagai 1980-as években 2 t/ha-ról 6 t/ha-ra nőttek

A kukoricatermelés termelési költségei

A kukoricahibridek csoportosítása érésidő szerint Érésidő FAO szám Tenyészidő, nap Igen korai Korai Középérésű Középkésői Késői érésű

Ezek ismeretében lehet közelítő pontossággal dönteni oly módon, hogy az ország déli részein a hosszabb tenyészidejű, középső részén a középső érésű, északon a rövid tenyészidejű hibrideket választjuk Ezek ismeretében lehet közelítő pontossággal dönteni oly módon, hogy az ország déli részein a hosszabb tenyészidejű, középső részén a középső érésű, északon a rövid tenyészidejű hibrideket választjuk Hőösszeg - számítás

A hőösszeg hazai eloszlása

Legjobb, ha a termelő ismeri a saját termőhelyére jellemző hőösszeget. Ezek alapján ki lehet számítani a kukorica tenyészidejéhez tartozó minden egyes nap hasznos hőösszegét, majd ezeket összesítve az egész tenyészidőszakban elérhető összesített hőösszeget kukorica Ezt az adatot kell összehasonlítani az egyes hibridek hőösszegigényével és máris leszűkíthető a termeszthető hibridek köre. A térkép alapján bárki beazonosíthatja saját termőhelyét és megállapíthatja az elérhető hőösszeg értékét

Beltenyésztéses hibridek A beltenyésztés a közös ősök alapján szoros rokonságban álló egyedek párosodása – szemben a keresztezéssel A beltenyésztéssel kívánt tulajdonságokat őrizhetünk meg – de csökken az életképesség – a recesszv gének miatt A beltenyésztés önmegtermékenyítést jelent – valamelyik kiváló tulajdonság alapján választjuk ki az egyedeket – ezután a visszakeresztezés

A beltenyésztéses hibrid kukorica nemesítése 1909-ben kezdődött – as évektől 1970 –ig a négyvonalas hibrideket termesztették Az évi termésnövekedés kg volt Hazánkban Pap Endre 1937-ben kezdte meg, a hibridnemesítést - az első magyar hibridet a Mv-5-öst 1953-ban ismerték el 1964-től a hazai teljes vetésterület közel 100 %-án hibrid vetőmagot használtak – kiépült a hibrid-vetőmagelőállítás rendszere

Minden hibrid nevében ill. leírásában találkozunk az „SC", „TC", „DC" jelzésekkel, amelyeknek jelentése a hibridelőállítás módszerére, a hibridek genetikai jellemzőire utal Mindezeknek azonban gyakorlati jelentőségük is van. Az „SC" hibridek vetőmagjának ára viszonylag drágább, de általában jobb a termőképességük, viszont jobb környezeti feltételeket igényelnek A „DC" hibridek vetőmagja olcsóbb, bár általában termőképességük is szerényebb, de jobb az alkalmazkodóképességük. A „TC" hibridek tulajdonságai általában a két előző csoport közé tehetők.

Ökológiai igénye  Melegigényes az egész tenyészidőszakban  Termesztés északi határán vagyunk – déli országrészben is csak FAO 600-ig  A nemesítés következtében a termesztés északi határa egyre kitolódott  Egyenletesen nagy vízellátás – tápanyagfelvétel – mellett a nagy termőképesség realizálódik  Leginkább vízigényes címerhányástól a szemtelítődésig

A kukoricatermesztés potenciálja Magyarországon

Vízigénye A termesztés hazai – mérsékelt égövi – korlátozó tényezője gyakorlatilag a víz, a csapadék A kukorica vízigénye mm napi vízfogyasztás 4,5 – 5,5 mm/ha (45-55 m 3 /ha) Transzpirációs koefíciens: kb. 350 l/kg Túl sok víz is káros – elkényelmesíti a növényt Legkritikusabb időszak július-augusztus – címerhányás - termésképződés

A kukorica a szakszerű öntözést meghálálja A vízellátás, az öntözés – különösen szélsőséges évjáratokban – a trágyázásnál sokkal jelentősebb hatású agrotechnikai elem - kedvező talajadottságok mellett.

Az öntözés terméstöbbletét az évjárat jellege, a vetésváltás alapvetően determinálta Sújtó aszályos évjáratban (pl év) az öntözés terméstöbblete 8-9 t/ha volt (az öntözetlen állomány minimális 1-3 t/ha termést adott

Talajigény Nagy vízigény - nagy tápnyagigény – igen igényes a talajjal szemben Széles pH tartományt elvisel (5,8-8 pH), de legjobb a semleges és a fontos a Ca – ellátottság Harmónikus mikroelem- ellátás - istállótrágya

Csernozjom - talajok Az igényes kukorica számára leginkább alkalmas talajok: mélyrétegű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött talajok – csernozjom, barna erdő, vízrendezett réti és öntés talajok

Vetésváltás Előveteményre gyakorlatilag közömbös Monokultúra hátrányai: –Hatékonyság – egyoldalú tápanyagfelhasználás –Növényvédelmi felszaporodás – gyomok, kukoricabogár –Erősebb aszályhatás Kukorica mint elővetemény

A kukorica részleges monokultúrát (3-5 év) eltűrő növény - monokultúrában (15-20 év) termesztett kukorica átlagos évjáratban 1-3 t/ha-ral, száraz, aszályos évjáratban 3-4 t/ha-ral kevesebb termést adhat A monokultura növényvédelmi kihatásai: nő a gyomosodás mértéke, megváltozik a gyomösszetétel Rovarok: részben a hagyományos (talajlakók, kukoricamoly, barkók), részben az újabb és sokkal nagyobb kártételt előidéző kártevők (gyapottok bagolylepke, amerikai kukoricabogár) által. Különösen veszélyes a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) hazai terjedése és kártétele. A védekezés ellene csak komplex technológia (hibrid, agrotechnika, vetésváltás, vegyszeres védekezés) esetén lehet hatékony

Tápanyagigénye Legtöbbet N-ből, majd káliumból és kevesebbet foszforból igényel Istállótrágya – az őszi szántással bedolgozva – t/ha

1 tonna fő- és melléktermék: N28 kg/ha P2O511 kg/ha K2O25 kg/ha P és K és N 25%-a, 1/3-a ősszel N többi része magágykészítés előtt bedolgozva Szükség szerint alkalmazható: mésztrágyázás, mikroelem kiegészítés

Ahhoz, hogy a termelés egyéb ráfordításai megtérüljenek minimum 6 t/ha termést kell elérni. Ehhez 168 kg nitrogént, 66 kg foszfort és 180 kg káliumot kell felvennie a növényállománynak hektáronként. A talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességétől függően ezt az igényt kg/ha ammonnitráttal, kg/ha szuperfoszfáttal és kg/ha 40%-os kálisóval, illetve az ennek megfelelő hatékonyságú összetett műtrágyákkal lehet biztosítani

Talajelőkészítés A periodikus mélylazítás alkalmazása előnyös, kalászos után végezve

Tarlóhántás – tarlóápolás után cm- es mélyszántás – esetleg durvarögös elmunkálás

Tavasz: simítózás – N- műtrágya + gyomirtó - magágykészítés

Vetési paraméterek Tak.kukorica Silókukorica Vetési idő IV IV.15 – V.15 Talajhőm.10 – 12 o C Sortávolság„kapás” 70 – 76,2 cm Vetésmélység 6 – 8 cm (10 cm) Tőszám – növény db/ha: FAO ezer ezer 400 felett ezer ezer Ezerszem tömeg

FAO szám alapján javaslat a csíraszámra: igen korai ezer korai érésben ezer középérésű ezer csíraszám javaslata az általános biológiai igény figyelembe vétele alapján a vetése akkor kezdhető, ha a talaj hőmérséklete reggel 7 órakor a vetés mélységében elérte a csírázási igényének minimumát, a 10 o C-t

Minden nap késés az optimálistól - 1 %-os terméscsökkenés Korai vetés:  A tavaszi csapadék kihasználása  Címerhányás, csőképződés korábban korábban  Nagyobb generatív arány  Jobb őszi vízleadás Termésalakulás t/ha – megkésett vetés

Betakarítás Csira felől megjelenik a szemben egy fekete réteg Nedvesség 25-32%

Betakarítási-tárolási lehetőségek: –Csöves tárolás –Száraz szemes –Nedves roppantott szemes –CCM Corn Cob Mix szem-csutka keverék