A talajképző tényezők. A talaj funkciói A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 7.

1. Talajképző tényezők -Földtani -Éghajlati -Domborzati -Biológiai tényezők -Talajok kora Ezek a tényezők együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, egyesek közülük csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Az ember lakta területeken ezekhez még hozzájárul az emberi tevékenység, mint a talajképződést módosító tényező.

A földtani tényezők Aktív földtani tényezők 1.Vulkanizmus 2.Kéregmozgások 3.Felszín alatti vizek 4.Felszíni vizek Meanderező folyó épülő partjaFinomszemű üledékkel feltöltött ártér Andezittörmelék a Tarjánka-patak völgyében – kiváló talajképző kőzet

A földtani tényezők Passzív földtani tényezők 1. A talajképző kőzet tulajdonságai 2. A talajképző kőzet ásványi összetétele 1. A talajképző kőzetek szerkezete Meszes alapkőzeten kialakult rendzina Kemény alapkőzeten kialakult vékony talajLöszön kialakult vastag paleotalaj

Az éghajlati tényezők - hőmérsékleti viszonyok: a felszínre mennyi energia érkezik; milyen mértékben és milyen hosszú időn át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, valamint sebességét; a talajon milyen növények élhetnek; a növények által termelt szerves anyag milyen ütemben bomlik el. - csapadékviszonyok: a felszínre érkező víz mennyisége és formája; a talaj vízháztartás; mállási folyamatok iránya és intenzitása; a talajon élő növénytakaró és a talajban tevékenykedő mikroszervezetek élete. - szélviszonyok: közvetett hatás; párolgás és párologtatás foka; befolyásolják a talajképződést, talajpusztulást (S ZENDREI 2001, S TEFANOVITS ET AL. 1999).

A domborzati tényezők A domborzatnak a napenergiát, a légköri csapadékot, a szilárd- és a folyadékfázist tekintve jelentős újraelosztó szerepe van. Meghatározza a talaj szilárd anyagainak mozgását. A biológiai tényezők mindazon hatások, amelyek a talajon és a talajban élő lények tevékenysége következtében jutnak érvényre, akár közvetlenül, akár közvetve - a termelt anyagok által - fejtik ki hatásukat, módosítják és alakítják a talaj anyagát.

A talajok kora A talajképződési tényezők hatása azonban nem egyirányú és nem változatlan. A megváltozott talaj visszahat a képződési tényezőkre, amelyek hatása ezzel megújul, erősödik. -A Föld felszínén különböző időpontokban indult meg a talaj képződés. Mivel a talajképződés folyamán fizikai és kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek kifejlődéséhez idő szükséges, természetes, hogy, az idősebb talajokban ezek hatása kifejezettebb, összetettebb, mert új folyamatok fellépésére is lehetőséget adnak. A viszonylag fiatal felszínek talajai ugyanakkor kevesebb folyamat jeleit hordozzák magukon és ezek kifejlődése sem éri el az előbbiek erősségét. -A talajképző tényezők összhatásában mutatkozó különbség ugyanazon idő alatt egyszerűbb és összetettebb talajok kialakulásához vezethet. Ugyanazon abszolút korú talajok közt fejlődési állapotuk tekintetében különbség mutatkozik, amit úgy fejezünk ki, hogy más a talajok relatív kora.

Az emberi tevékenység A fejlett társadalmak a nagyobb népsűrűségű területeken nemcsak a növény- és állatvilágot változtatják meg, hanem öntözéssel, trágyázással és talajműveléssel megváltoztatják a felső talajrétegek tulajdonságait. A modern mezőgazdaság tudatosan alakítja a talajt és a benne lejátszódó folyamatokat műtrágyázással, mechanikai és kémiai talajjavítással, valamint vízszabályozással és öntözéssel. Teraszos földművelés domboldalonMezőgazdasági terület szántással javított talaja

2. Talajképző folyamatok Aprózódás Aprózódás során a kőzet anyagi összetétele nem változik, csak feldarabolódik. Aprózódás jelensége dolomit felszínén

1. Hőmérséklet ingadozás 2. Fagy hatás 3. Sókiválás 4. Növényzet hatása 5. Mechanikai hatások 6. Rétegnyomás csökkenése Kőzetaprózódás inszoláció hatására A növényzet kőzetaprózó hatása

Kémiai mállás A kémiai mállás hatására már nemcsak az anyag szemcsézettsége változik meg, mint az aprózódás folyamán, hanem kémiai és ásványtani felépítése is. A kémiai málláshoz a következő folyamatokat soroljuk: oldási folyamatok - a vízben könnyen oldódó anyagok kimosódnak a kőzetekből szilikátok hidrolízise - a víz ionjai – a H + és az OH - ionok – váltanak ki hatást az ásványokra savas oldatok hatása - növelik a savasságot a savanyú szerves anyagok, és a protolitikus folyamatokban szabaddá vált hidróniumionok (H 3 O + ) is Oxidáció - alapjául az alacsony vegyértékű elemek szolgálnak, amelyek vegyületeikben az oxigénnel érintkezve magasabb vegyértékű formába mennek át

Biológiai mállás Az egyes elemek felszabadulását, kioldódását, vagy visszamaradását, illetve kicsapódását a növények és általában a talajon és a talajban élő lények igényei szabják meg. Humuszosodás A talajra jutó szerves anyag átalakulása, bomlása, a bomlástermékeknek a talaj ásványi anyagával való keveredése és kapcsolódása. Befolyásoló tényezők: szerves anyag mennyisége és minősége; bomlásának feltételei; a bontást végző szervezetek; a keletkező új anyagok keveredése és kötődése a talaj ásványi anyagával. Földigiliszták talajkeverő hatása

Kilúgozás A kilúgozás a mállás következménye. az alkálifémek, valamint az alkáli- földfémek ionjai válnak szabaddá, és ezeket kötik meg, sót képezve a savas CO 2, a szerves savak és a savkarakterű anyagok. Ha a talajoldatok betöményednek, az oldhatósággal fordított sorrendben válnak ki a sók. Mészfelhalmozódás erodálódott talaj felső részén

Agyagosodás Az agyagosodás folyamatában felgyorsul az elsődleges szilikátásványok átalakulása, illetve bomlása, és másodlagos ásványok képződnek belőlük. Ennek hatására a talajszelvényben nagyobb lesz az agyag mennyisége, mint a talajképző kőzetben. Agyagbemosódás Az agyagbemosódás folyamatában a felső talajszint, vagyis az ’A-szint’ agyagtartalma lényeges változás nélkül levándorol az alatta fekvő ’B-szint’-be. A folyamat mind savas, mind lúgos közegben lejátszódhat.

Szologyosodás Glejesedés Podzolosodás Elsavanyodott, kolloid szegény és átmosó jellegű nedvességáztatással rendelkező talajokban következik be. Az erősen savanyú közeg az agyagásvány alkotóelemeikre való szétesését váltják ki. A kovasav nagy része helyben marad, míg a vas és az alumínium levándorol a felhalmozódási ’B-szint’-be. Agyagásványok lúgos közegben végbemenő szétesése. A glejesedés a levegőtlenség következményeként fellépő redukció hatására végbemenő folyamat. Glejesedés nyomai (szürke szint és az azt kísérő rozsdásodás) mocsári talajban

Szikesedés Láposodás Kovárványosodás A homokban, a lefelé mozgó talajoldatokból kicsapódó anyagok nem összefüggő felhalmozódási szintet, hanem egymás alatt különböző távolságban ismétlődő rétegeket, kovárványcsíkokat hoznak létre. A folyamat feltétele a talajoldatok gyors diffúziója. Olyan területeken zajlik, ahol a felszínhez közel van a talajvíz és a párologás mértéke meghaladja a csapadékét. A talaj oldható sótartalma a felszín közelében megnövekszik. Ennek következtében rossz vízáteresztés, nagy holtvíztartalom, erős duzzadóképesség és elfolyósodás alakulhatnak ki. A talajképződés állandó, vagy az év nagy részében fennálló vízborítás alatt játszódik le. A növényzet maradványai kizárólag levegőtlen körülmények között bomlanak le. Az anaerob bomlás által termelt szerves anyag, a tőzeg keletkezik.

3. A talaj, a pedoszféra funkciói - az átalakítás (pl. képes a talaj az energia átalakítására), - a tárolás (a talaj képes nedvességet, tápanyagokat és energiát tárolni), - tompítás (a talaj képes az őt ért hatások mértékét, pl. az elsavanyodást mérsékelni), - táplálás (a talaj képes a benne lakó vagy rajta élő élőlényeket tápanyagokkal ellátni), - élettér biztosítása (a talaj életteret ad a benne lakó szervezeteknek), - szűröképesség (a talaj a környező szférák felé képes bizonyos anyagokat megszűrni), - megőrzés (a talaj képes tárgyakat pl. műtárgyak, régészeti leletek vagy történéseket pl. az atmoszférában, hidroszférában, litoszférában és bioszférában végbement egyes változások megtörténtét megőrizni).

Köszönöm a figyelmet!