Nemzeti tudatunk és a finnugor nyelvrokonság Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév1

Hunok vagyunk, keletről jöttünk Anonymus: „…azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott.” Anonymus Kézai Simon: „…Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nejül. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és magyarok.” Kézai Simon Werbőczi István: „…a nemesség … eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak…” Werbőczi István Jókai Mór: „Nincs magyar, nehány nyelv- és történet- tudós kivételével, a ki ne Attilát tekintené ősapjának.” Jókai Mór Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév2

Volt, aki ott maradt... Bíborbanszületett Konstantín: „Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le…” Julianus: „Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett.” Bonfini: „A mi felséges Mátyásunk … követeket meg kutatókat küldött oda, hogy ha lehetséges, csalogassák Pannóniába a rokon népet…” Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév3

Szenczi Molnár Albert: a magyar egyetlen európai nyelvvel sem rokon Az első lépések a finnugor nyelvrokonság felismerése felé 17. század 2. fele, a 18. század eleje: Martin Fogel: finn–magyar összevetés: közös szavak és közös nyelvtani elemek Georg Stiernhielm, Olaus Rudbeck: finn–magyar közös szavak A magyar fogadtatás: a hunok és a finnek is rokonaink Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév4

A finnugor népek és nyelvek megismerése (16–18. sz.) Diplomaták és kereskedelmi utazók Oroszország finnugor népeiről – Herberstein, Zalánkeméni Kakas István, Olearius, Witsen stb.HerbersteinZalánkeméni Kakas IstvánOlearius Philipp Johann Strahlenberg – összeáll a finnugor családfa (1730) Philipp Johann Strahlenberg Orosz expedíciók a 18. században európai tudósokkal – néprajzi megfigyelések, soknyelvű szótárak összeállítása Orosz expedíciók a 18. században August Ludwig Schlözer – a finnugor népek történetének kutatása Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév5

A finnugor nyelvrokonság első alapművei és hazai fogadtatásuk Sajnovics János: Demonstratio (1770) Gyarmathi Sámuel: Affinitas (1799) Vélemények: Tiltakozók: Orczy Lőrinc Te pedig Tsillagász! bár akár ki lehetsz, Kedves rokonidhozz töstént viszsza mehetsz, Vélek száraz halból készült málét ehetsz, Mert lám ítéletet Nyelvünkről nem tehetsz. Rajongók: Dugonics András (Etelka, Jólánka, Etelkának leánya, Etelka Karjelben  a finnek, észtek, hunok egykor mind magyarok voltak)EtelkaJólánka, Etelkának leányaEtelka Karjelben Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév6

A történeti nyelvészet kialakulása a 19. század 1. felében, a módszerek kidolgozása A módszert az indoeurópai nyelvekre kidolgozták és először alkalmazták: Rasmus Rask (1787–1832) Franz Bopp (1791–1867) Jakob Grimm (1785–1863) A történeti nyelvészet célja a rokon nyelvek alapnyelvének rekonstruálása Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév7

Hogyan lehet a nyelvrokonságot felismerni? → alapszókincs meghatározása → szabályos hangváltozások felismerése → alapnyelv hangrendszerének rekonstrukciója → az alapnyelv alaktani elemeinek rekonstrukciója (ragok, jelek, névmások stb.) Az alapszókincs tanúsága: következtetések az egykori életmódra és a földrajzi környezetre Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév8

Porszem a gépezetben… Dugonics András dilettáns etimológiái (Balta- tenger, Fínomország) Horvát István o tevékenysége: dilettáns etimológiák, mindenki magyar volt („pözsög a Szentírás mindenféle régi magyar nevektől”) o hatása: a márciusi ifjaktól a 19. század második felének közgondolkodásáig és tovább napjainkig Schlözer „ősbűne” (Erdélyről és a szászokról) Schlözer „ősbűne” Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév9

A 19. század 2. fele mint a történeti nyelvészet nagy korszaka Nyelvrokonság-elméletek családfa: Schleicher hullám: Schmidt szivárvány: Schuchardt A történeti nyelvészet minden lehetőséget megvizsgál (pl. sumer‒finnugor, dravida‒finnugor rokonság stb.) Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév10

A magyar nemzeti tudatot alakító tényezők a 19. század első felében Horvát István munkássága: – nézetei a magyarok egyetemes történeti szerepéről – a finnugor nyelvrokonság koncepciójának németekhez kötése – dilettáns szófejtések A magyar őstörténet bekerül a közbeszédbe – Krónikák publikálása, történeti művek írása – A kalendáriumok és a ponyvairodalom egyszerűsített formában terjesztik az őstörténeti tudnivalókat Reguly Antal útja az obi-ugorokhoz – szembesülés a halzsíros atyafisággal Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév11

A magyar nemzeti tudatot alakító tényezők a szabadságharc utáni évtizedekben A németellenesség és a finnugorellenesség összekapcsolódása (Horvát István nézeteinek terjedése). A finnugor nyelvrokonságról folytatott tudományos vita kezdete (Vámbéry és Budenz vitája, az „Ugor-török háború” kezdete). A kalendáriumok és a ponyvairodalom egyszerűsített formában terjesztik az őstörténeti tudnivalókat. Az őstörténet mint téma megjelenik a szépirodalomban és a bulvársajtóban is. Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév12

Egy példa: Jókai és a finnugor rokonság „…igenis, a hunok utódai voltunk és maradunk. A dicsőséges hunoké, akik nem kutyák által vontatott szánokon jöttek be ide országot foglalni, nem ittak iramszarvastejet, nem öltözködtek tengeri fókabőrbe, nem volt laposra nyomott orruk, legyező fülük, fülig érő szájuk…” „De én nem akarok semmi testvériséget se a finnekkel, se a lapponokkal, se a csuvaszokkal, se a többi rongyos, riha pereputtyal! Nekem Attila volt az ősapám! Az Isten ostora!” (A kiskirályok, 1885.) Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév13

A magyar nemzeti tudatot alakító tényezők a kiegyezés után A sajtó is terjeszti, hogy a finnugristák Habsburg-ügynökök.a finnugristák Habsburg-ügynökök Az őstörténet továbbra is népszerű téma a különböző irodalmi műfajokban (sajtó, ponyva- és szépirodalom).szépirodalom A finnugor nyelvrokonság elfogadása a tudományban: expedíciók a finnugor népek és nyelvek tanulmányozására. expedíciók A közvélemény szeretne megmaradni a történelmi ábrándoknál: új eszmekör bontakozik ki Magyarországon – a turanizmus.turanizmus Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév14

Zempléni Árpád (1865 ‒ 1919), az első turanista verseiből Halál a jégmezőn (részletek): Zeng napnyugaton árja-dal: ‒ Utunkban áll a sárga faj! ‒ … Szegény ugor! koldús tatár, Siess pusztúlni, halni már! … Irtotta khán, sejk, czár, mogúl… Szegény vogúl! szegény vogúl!… … Lelkét kiölte már a szláv És menekűlni sincs tovább. Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév15

Zempléni Árpád verseiből/2. Száraz malom (részletek): Keletre, magyar! tekints keletre! Ott lelsz te dicső, nagy, Rokon felekre! … A sápadt árja Lenéz, gyötör, Kihasznál, megvet, Éltedre tör! Tűz-özön (részletek): A szörnyü múlt, ‒ a rém jövő, ‒ Áruló árják ezer hitszegése. … Hitetlen ördög a fehér, Ki ránk tör, míg egy falatunk van. … Fogytán a szumír türelem, A művelődés lelke bennünk, S dühödve ébredez a hún, Hogy a sárkánynak neki menjünk! Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév16

A turanizmus [A turanizmus] „…bizonyos közeledési törekvést jelent az urali, altaji, finn- és mongolféle népek között. Védekezés az árják elnyomó és beolvasztó törekvései ellen, közművelődési, közgazdasági és politikai összefüggések megalapozásával.” (Zempléni Árpád: Turáni egység. Turán, 1917.) A magyarság önképében, eredettudatában a turanizmus a második kísérlet a finnugor‒török szintézisre (az első a 18. századi történészek és Dugonics András nevéhez fűződik). Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév17

A finnugor nyelvrokonság a 20. század első felében Magyarországon A dilettáns nyelvhasonlítás elburjánzása (görög‒magyar, angol‒magyar stb. nyelvrokonságot tárgyaló művek megjelenése). Turanizmus és irredentizmus összefonódása (az egész turáni világot a magyarságnak kell vezetnie). A tudósok kilépnek a turáni mozgalomból. Naiv turanizmus: szeretjük a finnugorokat is (finnugor kultúrkonferenciák, a lívek támogatása). A Horthy-korszakban élvezte a legnagyobb támogatást a finnugor kapcsolatok ápolása (a nyelvrokonság miatt jó államközi kapcsolatok Észtországgal és Finnországgal). Magyar önkéntesek a szovjetek ellen a finnek oldalán a 2. világháborúban. Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév18

Nemzeti tudat és finnugor nyelvrokonság a 2. világháború utáni Magyarországon és az emigrációban 1950-es évek: őstörténeti vita, a tudósok megvédik a finnugor nyelvrokonságot Molnár Erikkel szemben as évek: a finnugor nyelvészet egyetemi oktatásának és kutatásának kiszélesedése, a magyar őstörténet kikerül a közbeszédből es évek: az emigrációban kibontakozó sumér– magyarológia jelentkezése a magyar reálértelmiség és a politikai ellenzék körében → a sumér rokonság mint eltagadott igazság jelenik meg. Ez táplálja „a finnugristák szovjet ügynökök” c. új városi legendát. Az emigrációban továbbélnek a háború előtti tudománytalan koncepciók. Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév19

Paál Zoltán (1913‒1982): Arvisura Az Arvisura a harmadik kísérlet a finnugor és a török őstörténet összedolgozására. Az Arvisurában Horvát István koncepciója is megjelenik: a magyarságnak szerepe van az egész emberiség létrejöttében, elterjedésében a Földön (egyéb hatások: Churchward, Csicsáky). Paál Zoltán kéziratos műve ugyanazokban a körökben terjed, mint a sumér‒magyar nyelvrokonság eszméje. Az Arvisura egy ősi kultúra átélhetőségét ígéri: saját naptár, „ősi” nevek ‒ ezzel a hagyományőrzés előfutára is. Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév20

A finnugor nyelvrokonság háttérbe szorulása a rendszerváltás utáni magyar közgondolkodásban Cenzúrázatlanul törnek fel a megalapozatlan nézetek (sumer rokonság, a Marsról jöttünk, Jézus magyar, Arvisura stb.). Elemi igény van a magyar identitás újrafogalmazására, feléled a nemzeti kultúra spontán ápolása (hagyományőrzés, rovásírás). Politikai támadások a finnugor nyelvrokonság ellen: Torgyán József, Jobbik, 2014 után a turanizmus az állami külpolitika rangjára emelkedik. Új városi legenda: az akadémia akadályozza az új elméletek érvényesülését a tudományban, „a finnugristák szovjet ügynökök” című városi legenda továbbélése. „A finnugor rokonságot Finnországban már nem tanítják” című városi legenda megjelenése (külföldi tudósokra hivatkozás: Alinei, Marcantonio). Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév21

Hol a nyelvrokonság helye? És hol van a mi helyünk? A finnugor nyelvrokonság, a finnugor nyelvcsalád létezése a történeti nyelvtudományban nem képezi vita tárgyát. Ki a rokon? ‒ nyelvrokonság, etnikai rokonság, kulturális rokonság szétválasztása. Érzelmi vagy tudományos alapon nyilvánítunk véleményt a magyarság származásáról és a magyar nyelv eredetéről? Magyar őstörténet, 2015/2016, 2. félév22