1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája. 2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ. 206. cikk (ex EKSz. 131. cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A nemzetközi közúti árufuvarozás
Advertisements

EMCS RENDSZER JOGSZABÁLYI HÁTTERE
A közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Vámunió.
A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem
Az Európai Konvent működése Bakos Gábor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar.
EU alapismeretek E-Learning.
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
A nemzeti vámjogszabályok
vámjogi és vámeljárási szabályok rendszere
Készítette: Nagy Roland.  Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU)  Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) Magába foglalja: - ktsgvetési és a gazdaságpolitikai.
Exporttal és importtal kapcsolatos okmányok
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Várható változások a légiközlekedést érintő európai uniós jogi szabályozásban október 7.
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
EU IV.. Európa Parlament – Strassbourg Titkársága - Luxemburg - tagországok állampolgárai választják a tagjait (Magyarország 23 fő) - elfogadja a költségvetést.
Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
Európai Parlament kontra az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága C-181/91. és C-248/91.
Miként viszonyul egymáshoz az EU általános költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap?
Az Európai Közösség vámjoga
Problémák az interoperábilis közlekedésre alkalmas vontatójárműveknél Dr. Márkus Imre vezérigazgató 1.
Megpályázható tevékenységek BM/ /2012. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Nemzetközi kereskedelem Alapelvek és intézmények.
Az Európai Únió csatlakozási folyamatai
A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban
Az Európai Unió külkapcsolati rendszere
Az Európai Unió közös agrárpolitikája (CAP)
Az európai és hazai vasúti szabályozás aktuális kérdései
Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.
A baromfiágazat szabályozása 8,5 millió tonna hús Ebből 10 % export 5 millió tonna tojás ebből 1,2% export.
Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
Magyar Hadtudományi Társaság Védelem Gazdasági Szakosztály
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A külkereskedelem alapjai. A világkereskedelem n EU40% n USA11% n Japán 9% n Többi fejlett ország10% n Fejlődő országok20% n Volt és jelenleg is szocialista10%
GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA
1 Az EU kudarca: A hagyományos ketrecek betiltása Glattfelder Béla Európai parlamenti képviselő.
Szabadkereskedelmi társulások
Nemzetközi kereskedelem Szabványok Szabványok Igazolások Igazolások Statisztikák Statisztikák Vujkov Krisztina Vujkov Krisztina MAGYAR RUHAGYÁRTÓK EGYESÜLÉS.
MAGYARORSZÁG - CHILE Új lehetőségek a kereskedelmi kapcsolatokban.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
Külkereskedelem és EU jog Dr. Marosi Zoltán Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda október 18.
A szolgáltatási irányelv alkalmazásából nyíló lehetőségek a kkv-k számára A gazdasági élet stratégiái június 28. Külügyminisztérium.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az információ szükségessége Piaci verseny (piacra jutás, piacon maradás, piacbővítés) Alkalmazkodás, feltételek.
Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság. Alapvető jogok az Európai Közösségben – a 4 alapszabadság EGK – cél: a tagállamok közös piacának kiépítése.
Az európai integráció története
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Az EU intézményrendszere
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
A hivatalos statisztikára vonatkozó új jogszabályok bemutatása Dr
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatala
Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
Lisszaboni Szerződés tükrében
A regionális gazdasági integrációk
Jogharmonizáció az Európai Unióban Dr
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
Jogharmonizáció az Európai Unióban
Jogharmonizáció az Európai Unióban
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
ECRIS-TCN dr. Borza Gabriella Nemzetközi és Belső Koordinációs Osztály
Előadás másolata:

1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája

2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ cikk (ex EKSz cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió létrejötte, amely magában foglalja a közös külkereskedelmi politikát is, amely így közösségi hatáskörbe került. Általános céljai, hogy hozzájáruljon: - a világkereskedelem fejl ő déséhez - a nemzetközi kereskedelmi korlátozások fokozatos megszüntetéséhez - a vámakadályok csökkentéséhez globális szinten - liberalizáció.

3 2. A közös kereskedelempolitika tartalma EUMSZ cikk (ex. EKSz. 133.cikk) Közös vámtételek elfogadása és azok közös módosítása Közös vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötése (árukra és szolgáltatásokra) Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai Külföldi közvetlen befektetések A harmadik országokba irányuló kivitelre nyújtott támogatások rendszereinek összehangolása Egységesítés: - a liberalizációs intézkedések - az exportösztönz ő politikák - a kereskedelempolitikai védintézkedések (dömping, szubvenció)

4 3. Létrejöttének szakaszai július 1. Egységes vámtarifa bevezetése (de kétoldalú megállapodásokban rögzített külső vámok 1975-ig éltek) (1/75. vélemény): kizárólagos közösségi hatáskör, főként árukereskedelem Amszterdami Szerződés: a Tanács egyhangúan a szolgáltatások és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmére is kiterjesztheti Nizzai Szerződés: feltétel nélkül kiterjesztette a szolgáltatásokra, kivéve oktatási, kulturális, egészségügyi, audiovizuális szolgáltatások Lisszaboni Szerződés: finomítások az eljárásban

5 4. A közös kereskedelempolitika jellemzői Csak az EU-n kívüli országokkal való kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozik EU-n belül: bels ő piac! joga Nem tartalmazza a devizapolitikát (  EKB) Nem része az agrártermékek kereskedelme (  közös mez ő gazdasági politika) Eltér ő szabályozás a szén és acéltermékekre

6 5. Hatáskörök elhatárolása Kizárólagos közösségi (jelenleg: uniós) hatáskör Áruk kereskedelme 1/75. sz. Bírósági vélemény Megosztott hatáskör (beleértett külső hatáskör formájában) ERTA-ügy, 1/94. sz. Bírósági vélemény A szolgáltatások kereskedelme A szellemi alkotások kereskedelme

7 Beleértett külső hatáskör (implied external power) Az Európai Bíróság által kidolgozott jogelv a hatásköri problémák megoldására 22/70. sz. ERTA ítélet: a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás megkötése a Közösség vagy a tagállamok hatáskörébe tartozik-e? ↓ Nemzetközi szerződéskötési hatáskör nem csak az EK- Szerződés kifejezett felhatalmazásából származhat, hanem az EGK-Szerződés egyéb rendelkezéseiből, és az ezek alapján a Közösség intézményei által alkotott jogi aktusokból is. „A Szerződés megvalósítása során nem lehet szétválasztani a Közösségen belüli intézkedések rendjét a külkapcsolatoktól”.

8 6. Az intézmények szerepe 1. Tanács döntéshozatal 2. Bizottság javaslattétel delegált döntéshozó (pl. védintézkedések) végrehajtás 3. Parlament - konzultáció - kivételesen: hozzájárulás

9 7. Szerződéses és autonóm kereskedelempolitika elhatárolása Autonóm kereskedelempolitika Az EU által egyoldalúan alkalmazott eszköz: Vámtartifa módosítása Import, export korlátozás Védintézkedések - dömpingellenes eljárás - antiszubvenciós eljárás Szerz ő déses kereskedelempolitika EU és 3. államok, nemzetközi szervezetek közötti megállapodások Európai Gazdasági Térség (1992, hatály: 1994) Mediterrán Unió GATT/WTO tagság (1947/1995.) EK, jelenleg: EU Preferenciális megállapodások - Loméi egyezmény Cotonou-i Egyezmény Bilaterális megállapodások - Társulási Megállapodások - Európai Megállapodások

10 Az autonóm kereskedelempolitikai eszközök csoportosítása Exportra ható eszköz (szubvenció) Importra ható eszközök (engedélyezés, tiltás) Vámjellegű (tarifális) (vám, illeték) Nem vámjellegű (szubvenció) Árra ható eszközök (vámok, illetékek, árfolyampolitika) Mennyiségre ható eszközök (mennyiségi korlátozás, engedélyezések, kvóták) Közvetett (technikai előírás, szabvány, eü-i előírások) Közvetlen eszközök (vám, illeték)

11 EU vámok közös külső vám (2913/1992/EK Egységes Vámtarifa Kódex) - A vámhatárt átlépő árukra kivetett „adó” - Átlagos vámszínvonal: 6,4% (ipar 4%, mezőgazdaság 16%) - Jól átlátható, transzparens eszköz - Az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét

12 Védintézkedések Dömpingellenes eljárás (384/96/EK rendelet) - Ha az importált termék ára alacsonyabb, mint az önköltségi ár – megzavarja a tagállam piacát és ezzel kárt okoz (piaci részesedés elveszítése, forgalomcsökkenés, termeléskiesés) - Bizottság indítja: - hivatalból - termelők panasza alapján - Jogkövetkezmény: - kiegyenlítő vám - árszabályozó előírások bevezetése (küszöbár, minimális importár)

13 Szubvenció elleni eljárás Fogalma: - Ha az importárú forgalmazásához az exportőr ország túlzott export vagy szállítási támogatást nyújtott /97/EK rendelet - Jogkövetkezmény: kiegyenlítő vám

14 Az Unió által kötött szerződések típusai kétoldalú – bilaterális nemzetközi megállapodások, ahol az Unió kizárólagos hatáskörrel lép fel. Kezdetben ezek voltak a jellemzőek (Kanada, India, Brazília, Pakisztán stb.), többoldalú – multilaterális nemzetközi megállapodások, ahol az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik pl. GATT, WTO vegyes hatáskör alapján kötött többoldalú megállapodások pl. áruegyezmények (búza-, kakaó-, kávé-, ón-, cukor, gumiegyezmény), vegyes hatáskör alapján kötött kétoldalú megállapodások például a társulási megállapodások (Törökország, Európa Megállapodások, EGT- megállapodás stb.).

15 A kereskedelempolitikai tartalom (az elbánás milyensége) szerint a társulási megállapodások: ipari termékek szabadkereskedelme, időben aszimmetrikusan, kölcsönös kedvezmények a mezgazdasági termékek kereskedelmében is. Az áruk szabad mozgása megvalósul + a többi szabadság esetében is (Európai megállapodások ). szabadkereskedelmi megállapodások: a kölcsönös vámmentesség (kivéve mezőgazdasági termékek) az árukereskedelem egy részének liberalizálása, pl. Mediterrán Unió 2008, Euro-Mediterrán Partnerség preferenciális megállapodások: a GATT minősítés szerint egyoldalú előnyök pl. vámmentesség vagy nagyon alacsony vám az egyik oldalon, legnagyobb kedvezményes vám a másik oldalon) Lomé 1975., Cotonou a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló megállapodások: a diszkriminációmentes kölcsönös kereskedelmet szabályozzák (Kína, USA)

16 8. A kereskedelmi szerződések kötésének folyamata EUMSZ 207. cikk és 218. cikk A Bizottság ajánlást tesz a Tanácsnak A Tanács felhatalmazza a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére, tárgyalási irányelveket adhat a főtárgyalónak A Tanács és a Bizottság feladata a többi uniós politikával való összhang biztosítása A Bizottság folytatja le a tárgyalásokat a Tanács által megszabott keretek között A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a tárgyalásokról, a főtárgyaló javaslatot tesz a Tanácsnak a megállapodás aláírására, ideiglenes alkalmazására A Tanács minősített többséggel határozatban dönt a megállapodás megkötéséről A Tanács megköti a szerződést kivéve, ha túlterjeszkedne vele az Unió belső hatáskörén (207. cikk 6. bek)

17 A kereskedelmi szerződések kötésének folyamata EUMSZ 207. cikk és 218. cikk A Tanács egyhangú döntése szükséges: - Szolgáltatások kereskedelme, szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai, közvetlen külföldi befektetési megállapodások, ha olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyekre az EU-n belül egyhangúság van - Kulturális és audiovizuális szolg. kereskedelme, ha fennáll a kult., nyelvi sokszínűség korlátozásának veszélye

18 folytatás Szociális,oktatási,egészségügyi szolg-k kereskedelme, ha fennáll a veszélye, hogy zavarokat okozhat az ilyen szolg.-k nemzeti szervezésében vagy korlátozza a tagállamok biztosítási hatáskörét Közlekedési szolgáltatásokra külön szabályok

19 Európai Parlament szerepe Főszabály: EP-t konzultációs jog illeti meg, határidő! DE! az Európai Parlament egyetértése kell: - társulási megállapodások megkötése, - külön intézményi keretet statuáló megállapodások – együttműködési eljárás - az EU-ra jelentős költségvetési kiadásokat hárító megállapodások - nem kereskedelmi jellegű, pl.: az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) való csatlakozási megállapodás