A vereség
’49 tavasza érlelődik a megegyezés nemzetiségek és a kormány között Okai Magyar részről Véres események, magyar győzelmek, Teleki levele Nemzetiségi részről Csalódás a bir. alk.-ban, magyar győzelmek, külföld ösztönzése tárgyalások a szerbekkel, és a románokkal A szerbekkel sikeres, románokkal igen ’49 megbékélés tervezete július 28 nemzetiségi törvény (csak nyelvi autonómia) Kísérlet a megbékélésre
Viták a haditervről A cár kiáltványa orosz benyomulás megindulása Új császári fővezér, Haynau Görgey - osztrák ajánlatra vár május 21. Buda csak június közepén lép fel támadólag Támad, de erői szétforgácsoltak ‘49. jún. 13. Csorna - Kmetty győzelme de 16. Zsigárdnál, majd Perednél vereség Nem tudja áttörni a császáriak vonalát (Vág folyó) Haynau haditerve fényesen sikerült Győr elleni támadás (jún. 28.), vereség, majd visszavonulás
Az összpontosítás Jún. eleje császári és cári seregek összehangolt támadása Egyetlen lehetőség az erők összpontosítása ‘49 jún. 26. minisztertanács Komárom térségében döntő vereséget mérni Haynaura bács-bánáti és Bem erdélyi serege védi a Tisza vonalát Dunántúlt dúlta harc, Bécs közel van, fenyegetés lehetősége 49 jún. 29. új minisztertanácsi döntés Szeged az új összpontosítása térsége, Tisza-Maros szöge Görgey megindul Szeged felé
Júl. 02. Komáromi ütközet 11. komárom-ácsi csata, nem sikerül az átkelés Júl. 13. Komáromból északkeletnek fordul, elterelő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet fékezni a cári sereg előnyomulását
Az összpontosítás kudarca Összpontosítás helyszíne, Szeged megindulnak a csapatok Perczel – Szolnokról támad vereség Turánál az oroszoktól elindul Szeged felé Szegedi erők új-régi parancsnoka Dembinski Feladja a szegedi sáncokat majd visszavonul Súlyos utóvédharcok (Szőreg) a sereg demoralizálódik Újabb hiba Nem Arad, Temesvár felé irányítja a csapatokat A kormány leváltja Dembinskit
Bem lesz az új főpk Bem támadást indít Temesvárnál (08.09.) Kezdeti sikerek, lőszerhiány, Bem sebesülése Súlyos vereség a magyar sereg menekülőre fogja Temesvár után Görgeyé az egyetlen ütőképes sereg Magának követeli a legfőbb hatalmat (diktátor) aug. 11. Kossuth és a Szemere-kormány lemond Görgey a teljhatalom birtokában Világosnál aug. 13. feltétel nélkül leteszi a fegyvert
A vég Még nincs vége gigászi utóvéd harcok Lázár Vilmos aug. 19.-én Vécsey Károly aug. 21.-én Kazinczy Lajos aug. 24.-án teszi le a fegyvert Munkács vára aug. 26.-án Pétervárad szept. 05.-én adja meg magát Komárom vára – dacol a Habsburg túlerővel sőt ellentámadás, Győr elfoglalása Okt teljes amnesztia a várban tartózkodok számára Kazinczy Lajos
Világos
A bosszú „A bosszú a legfontosabb, elvegyék a kedvét egy újabb felkeléstől.” Ez a mottó Haynau okt. 6-án, Aradon kivégeztetett tizenhárom honvédtábornokot Pesten Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt okt. 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajost az aradi vár sáncárkában Polgári áldozatok Perényi Zsigmond ogy. elnöke Szacsvay Imre ogy jegyzője, aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot Csány László, Jeszenák János kormánybiztosok A megfélemlítést kiegészítették a börtönök és a besorozások az osztrák ezredekbe.
1849. Október 06. Arad
Magyarország sorsa…
Batthyány kivégzése és helyszíne, a pesti Újépület
Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot. Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata. Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük. Knezics Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. Lahner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófa tövében kell forradalmára éni a magyar lelkeknek. Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőse, igaz emberré, jó katonává tett. Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsletért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem aranyi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam. Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
1849 jún. 26-i minisztertanácsi határozat 1849 jún. 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint a két ellenfél közül – mielőtt egyesülnének – a közelebbit, Ausztriát kell megtámadni. Ezért a jól védhető Komáromnál kell az erőket összevonni, ugyanakkor a cári sereg előrenyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth és Bem is jónak tartotta, mégsem ez valósult meg. Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amiben szerepe volt ellenlábasának, Dembinskinek. Az új terv rosszabb és veszélyesebb volt. Délkelet felé jelölte ki a visszavonulás irányát, ezzel az ország nagy részét feladta, és megkönnyítette az orosz és az osztrák erők egyesülését. Görgey helytelennek tartotta ezt az intézkedést, de engedelmeskedett a kormánynak. Júl. 13-án Komáromból északkeletnek fordult, nagy ívben, kerülő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és lefékezte a cári sereget. Aug. 9-én Aradra érkezett, hogy a fősereggel egyesüljön.
A Görgey-kérdés