1 Vállalati információs rendszerek 7. előadás: Rendszerfenntartás Termelésirányítás Elekes Edit,

2 RENDSZERFENNTARTÁS

3 A rendszerfejlesztési ciklus FázisTermék 1VizsgálatMegvalósíthatósági tanulmány 2ElemzésFunkcionális követelmények 3TervezésRendszer-specifikáció 4Megvaló- sítás Működő rendszer 5FenntartásMegjavított rendszer

4 A rendszerfenntartás fő területei Rendszerfenntartás= karbantartás Fő területei: hibák javítása Jórészt a rendszerszállító feladata. felhasználói rendszerfenntartás A felhasználó számára biztosítja a mindenkori legjobb szolgáltatást, a vállalati informatikai részleg feladata.

5 Hibajavítás A rendszer működés során napvilágra kerülő hibáinak javítása a szállító által a szállítási vagy karbantartási szerződésben foglaltak szerint (hibabejelentés módja, intézkedésre jogosult személyek). A szállító ügyeleti szolgálatot tart fenn és a hiba súlyosságától/terjedelmétől függően intézkedik a hiba elhárítására. Előfordulhat: A szállító vitatja, hogy a hiba fennáll-e; A vevő vitatja, hogy a szállító a hibát az elvégzett eljárással megszüntette-e.

6 Hibajelentés Hibák bejelentésének módja szerződésben szabályozott: ◦ készítő, ◦ címzett, ◦ formátum, ◦ hiba részletes leírása, rendszerbeli következményének megadásával. Eszkaláció (rendszerfenntartás kiterjesztése): eljárás arra az esetre, amikor a standard eljárás nem eredményes. Az eljárás ellenére fennálló hiba esetén intézkedni kell (a hiba továbbítása döntési jogkörtől függően).

7 Hibák kategorizálása súlyos, lényeges hibák ◦ a rendszer alapvető funkcióit lehetetlenné teszik(például adatbázis hozzáférés), vagy a terjedelem miatt (például kiterjed a felhasználói végberendezések több mint adott százalékára) minősül súlyosnak, ◦ azonnali beavatkozást igényelnek, vagy rövid időn belül kijavítandók (éjszaka, hétvégén is, néhány órán belül javítandók!), kevésbé súlyos, de lényeges hibák ◦ a rendszer fontos funkcióit lehetetlenné teszik, de a működőképesség fennáll, ◦ belátható időn belül (pl. 8 óra, csak munkanapokon) kijavítandók, jól tűrhető hibák ◦ fontos funkciók nem sérülnek, működés viszont nem rendeltetésszerű, eltér a szerződésben rögzítettől, ◦ kijavításuk nem sürgős (javítás több nap vagy egy hét alatt).

8 Frissítések Programrendszerek esetében ◦ a program újabb változatát díjtalanul szállítják, ◦ a rendszer megvásárlásával a vevőt automatikusan megilletik a frissítések (általában internetről ingyenesen letölthetők). Hibajavítás módja ◦ patch (javító kód), ◦ update vagy frissítés (a program egyes részeinek vagy egészének javított programváltozata, amivel le kell cserélni a hibás változatot), ◦ újabban gyakran letölthetően (on-line).

9 Egyéb javítások Egyéb eszközök esetében ◦ hardver, ◦ segédeszközök (pl. hálózati eszközök, kiegészítő hardver eszközök), más berendezéseknél szokásosak a feltételek.

10Rendszerfenntartás Fő teendője a rendszer ◦ megfigyelése (monitoring), ◦ értékelése és ◦ módosítása kívánatos vagy szükséges irányban. Ehhez felügyeleti eljárás kell, amely ◦ felügyeli, ◦ értékeli, és szükség esetén ◦ módosítja a rendszert. Monitoring: A rendszer működését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és a működés eseményeit naplóban rögzíteni. A naplókat rendszeres időközönként értékelni kell, megfelel-e a fenntartási szerződésekben rögzítetteknek és a végfelhasználói igényeknek (periodikus rendszer-audit). Az értékelés tapasztalataiból módosítási javaslatokat kell megfogalmazni, melyeket új rendszer tervezésekor figyelembe kell venni (módosítási terv, specifikáció). Módosítás: eredeti specifikáció nem teljesülése vagy új specifikáció esetén (karbantartási szerződés feltételei szerint) végzik. új specifikáció esetén: új pályázat kiírás, új tender, új szerződés.

11 Rendszerfenntartás Számítógépes információs rendszer módosítása visszacsatolt hurok, ahol a cél a kívánt működési jellemzők előállítása az információs rendszer megváltoztatásával.

12 A rendszerfenntartás eszközei A rendszerfenntartáshoz előnyös a szállítóval kötött rendszerfenntartási (támogatási) szerződés! Új rendszer bevezetése: tanulási görbe (kezdetben sok hiba a hibás kezelésből adódóan és a nem megfelelő ismeretek miatt, később ez minimálisra csökken. Ha nem: célszerű a rendszermódosítás, pl. szervezeti úton /szakképzettebb személyzet alkalmazásával, ez nem kifizetődő/). A felhasználó szervezet változása (pl. új leányvállalat létesítése) is módosítást követel meg a vállalati információs rendszerben. A rendszerfenntartást ebben az esetben is el kell végezni! Eszközök: IT stratégia alapján készített fenntartási terv, amely szerint van rendszer-audit (felülvizsgálat) ◦ rögzített időközönként és ◦ rendkívüli esemény hatására, szakmai támogató szervezet ◦ saját, ◦ vagy szerződés a szállítóval, ◦ vagy más szolgáltatóval.

13 TERMELÉSIRÁNYÍTÁS

14 Vállalati információs rendszerek fajtái Csoportok a támogatott tevékenységek szerint: ◦ vállalati működési és ◦ vezetői műveleteket támogató rendszerek.

15 Vállalati műveletek támogatása A kategóriák nem egymást kizáróak, egy adott rendszer több kategóriába is tartozhat. Pl. ügyviteli rendszer a belső együttműködést is támogatja. Besorolás: lehetséges az alkalmazott technológia súlypontja szerint. A valóságos rendszerek összetett feladatokat látnak el. Példák Adatbevitel (pl. vonalkód leolvasó, RFID) Tranzakciók feldolgozása: ◦ batch (szakaszonként) ◦ on-line (azonnal) ◦ real-time (a szükséges időben) Műszaki tervezés támogatása (CAD) Folyamatvezérlés (pl. folytonos technológiák, CAM). Ügyvitel (könyvelés, készletnyilvántartás, stb.) Dokumentumkezelés Vállalati együttműködés (team, munkacsoport) Group-ware: csoportos munkavégzést támogató szoftver. (Pl. az IBM Lotus Notes rendszere). Az adatbeviteli, a CAD és CAM rendszerek vállalati technológia specifikusak, ezekkel nem foglalkozunk itt.

16 Vezetői műveletek támogatása Piacvezető SAP: egy rendszerben szállítja a vállalati műveleteket támogató és vezetői információs rendszert. Típusok: Menedzsment információs rendszer (MIS). Előre specifikált jelentéseket küld a menedzsmentnek. Döntéstámogató rendszer (DSS). Interaktív döntéstámogatás. Szakértői rendszerek. Vezetői információs rendszer (EIS – VIR). Felső vezetőknek szállít információt.

17 Vállalati tevékenységek felosztása általános vállalati tevékenységek, ◦ amelyek gyakorlatilag minden vállalatnál hasonlók, és különleges, a vállalat alaptevékenységéhez tartozó tevékenységek, ◦ ez utóbbiak cégről-cégre, de legalábbis iparágról- iparágra változnak. Termelő vállalatnál a termék előállítás, mint vállalati folyamat közös, de a termék és az alkalmazott technológia más (pl. vegyipari tömegterméket előállító vállalat, vagy ruházati ipari cég).

18 A számítógépes támogatás fejlődése, kezdetek A vállalati információs rendszerek kezdetben csak néhány kulcsfontosságú tevékenységet támogattak, mivel az informatika teljesítőképessége csak szerényebb igények kielégítését tudta vállalni. Kezdetek: ◦ Hollerith-féle lyukkártyás nyilvántartás (digitális adatábrázolás, mechanikus kereséssel. Eredetileg: USA-beli népszámlálás adatainak feldolgozása, majd általánosítás) ◦ gépészeti és építőmérnöki/építészeti méretezés (jelentős számítási igényű feladat, a hiba súlyos következményekkel járhat, kézi és logarléces megoldások, a tervezés iterációs jellege is ösztönzi a gépesítést) ◦ műhelyrendszerű gyártásban a szerszámgépek számjegyvezérlése (NC-vezérlés) (digitális megoldás, példa: szövőgépeknél a minta szövések vezérlése, vezérlő lyukszalag előállítása) ◦ Könyvelés (kézi számológépek, ahol a hibázásnak súlyos pénzügyi és jogi következményei vannak).

19 A számítógépes támogatás fejlődése, ösztönzők Kezdetben: egyszerűbb, speciális feladatok támogatása, majd bonyolultabb feladatok megoldása (hardver fejlődése, kiképzett személyzet megnövekedése, hálózati működés, nem műszaki személyzetnél a házi PC-k használata => több funkciót ellátó, bonyolultabb rendszerek = kereslet és kínálat párhuzamos fejlődése) Ösztönzők: ◦ „gépies” műveletek hibái ◦ jogi következmények (számviteli és adójogszabályok megsértésének jogi következményei.) ◦ ismétlődő feladatok (pl. szövegek szerkesztése) ◦ dokumentumok keresése Kialakultak funkcionális rendszerek Integrált rendszerek (könyvelés, készletnyilvántartás, egymáshoz kapcsolódás adatkommunikációval).

20 A számítógépes támogatás fejlődése, összekapcsolás Egy-egy vállalati tevékenység támogatására specifikált informatikai megoldások Ügyviteli rendszerek (több funkció támogatására) Ösztönzés a funkcionális rendszerek összekapcsolására: ◦ „kézi” átviteli műveletek hibái ◦ csalási lehetőségek ◦ hálózati technológiák ◦ multiprogramozású számítógépek Eredmény: integrált rendszerek, ezek egymáshoz kapcsolódásával létrejött rendszer nem tekinthető integrált rendszernek.

21Termelésirányítás A teljes termelő vállalati tevékenységet lefedi, amelyek egymással összefüggnek. Tevékenységek: (tágabb értelemben) a termelési folyamatnak a megtervezése, (szűkebb értelemben) a termelési feladatok meghatározása, végrehajtásuk megszervezése. Vagyis a máshol történt tervezés eredményeként megkapja a termelési célokat, az alkalmazandó technológiát, műszaki dokumentációt és azt alkalmazza saját konkrét adottságokra. Magába foglalja: logisztikát (szállítótól vevőig) számvitelt (előkalkulációtól utókalkulációig) gondoskodást (termelő eszközökről, munkavégző szakszemélyzetről).

22 Termelésirányítás időléptéke A gyártási technológia hierarchikusan lépcsőzött időszakai: termeléstervezés (hosszabb táv)1-2 hónapos* időre szól, termelésütemezés (közepes táv) 5-10 napos* időre szól, termelésprogramozás (rövid táv) 8-24 órás* időre szól. (*Átlagos bonyolultságú terméknél.) Nagy bonyolultságú termék esetén akár egy- két nagyságrenddel is hosszabb.

23 Termelésirányítás korlátai A vállalat a piacon tevékenykedik, ezért a termelés tervezését, ütemezését, programozását az alábbiak szerint kell végrehajtani. Hármas követelmény A vevők mennyiségi, minőségi és határidő igényeinek megfelelően kell szállítania. A költségek alacsonyan tartása érdekében ◦ alacsonyan kell tartania a készleteit (pl. JIT), és ◦ megfelelő mértékben ki kell használnia a termelő kapacitásait.

24 A termelésirányítási háromszög A három követelmény egymásnak ellentmond, bármelyiket csak a másik kettő rovására lehet eredményesen végezni. Ezért törekedni kell a három tényező eredményességére. Gyártási és beszerzési rendelések összhangja. Belső rendelések + Külső, vevői megrendelések + A vállalat beszállítóinak tevékenysége. Belső logisztika rendszer: értékesítés, beszerzés => termékek, nyersanyagok piaca Közepes és hosszabb távú termelésirányítás: emberi erőforrás kezelése => munkaerőpiac Termelő eszközökkel való gazdálkodás = > gépek piaca + Pénzgazdálkodás + Minőségbiztosítás

25 Gyártmányszerkezet kezelése 1. Gyártást végző vállalat: gyártmányt állít elő, amelynek gyártáshoz szükséges adatait meg kell határozni (marketing: gyártmányspecifikáció megadása). Gyártási dokumentáció, gyártmányonként meg kell adni (gyártmányfejlesztő részleg): a kiindulási anyagok és termékek ◦ listáját, ◦ specifikációját, ◦ fajlagos mennyiségét, a technológiai folyamatok leírását.

26 Gyártmányszerkezet kezelése 2. a technológiai folyamatok leírása: ◦ a szükséges eszközök, gépek, segédanyagok  listája,  specifikációja,  fajlagos mennyisége, ◦ a műveletek  sorrendje,  időigénye. ebből származik: ◦ a szükséges személyzet specifikációja, ◦ a piaci árinformációk, ◦ az előkalkulációhoz szükséges fajlagos költség- adatok.

27 Gyártmányportfólió A gyártmányok összessége, azok összes adatával. Ezekből származnak (a gyártmányokra szóló megrendelések alapján) a gyártáshoz szükséges adatok.

28 Gyártási adatok, beszerzés A beszerzésnek átadandó adatok: a beszerzendő ◦ anyagok és ◦ termékek  listája,  specifikációja,  mennyisége,  várható ára,  a beszerzés szükséges időzítése.

29 Gyártási adatok, műhelyek A gyártó műhelyeknek, gyáregységeknek átadandó adatok: a gyártó berendezéseknek és a kezelésükhöz szükséges személyzetnek meghatározott időre történő lefoglalása.

30 Gyártási adatok, erőforrás hiány kezelésére szakember-hiány esetén, az emberi erőforrás gazdálkodásnak átadandó adatok: ◦ a szükséges szakemberek adatai (képzettség, igénybevétel várható ideje), gyártó eszköz-hiány esetén, az eszközgazdálkodásnak átadandó adatok: ◦ a szükséges gépek adatai (specifikáció, igénybevétel várható ideje).

31 Gyártási adatok, értékesítés céljából az értékesítésnek átadandó adatok (nem a gyártáshoz tartozik, de összefügg azzal): ◦ a gyártmány elkészültének várható adatai:  időzítés,  specifikáció,  önköltség. => A vállalat időben felkészülhessen a kiszállításra, a piacra dobásra.

32 A gyártás A gyártás során a gyártmányszerkezetben leírt folyamatok mennek végbe ◦ a megfelelő helyeken és ◦ időben. El kell juttatni ◦ a kiinduló anyagokat a feldolgozás helyére, ◦ a feldolgozott anyagot, félkész- vagy készterméket a következő feldolgozási fázis vagy a tárolás helyére. Logisztikai feladat, időbeli ütemezéssel! Az információs rendszer szerepe itt az ezt vezérlő személy (diszpécser) támogatása.

33 A diszpécser támogatása 1. Az információs rendszer szerepe itt a gyártást vezérlő személy (diszpécser) támogatása a szükséges adatokkal ◦ a gyártmányról és ◦ a gyártáshoz felhasználható eszközökről, terhelés-elosztási és ütemezési változatok ◦ kidolgozásával és azok következményeinek ◦ az összehasonlításával, megjelenítésével, a megvalósítási utasítások ◦ elkészítése és ◦ dokumentálása,

34 A diszpécser támogatása 2. az elvégzett műveletek adatainak feldolgozása, a folyamat előrehaladásának ◦ dokumentálása és ◦ megjelenítése, szükség esetén riasztás, a soron következő ◦ művelet, tevékenység jelzése, ◦ figyelmeztetés határidőkre. A feladathoz komplex, nagyteljesítményű rendszer szükséges, az ember-gép párbeszéd leegyszerűsítésével és ritkításával. A gyártási területről származó emberi adatszolgáltatást csökkenteni kell (gépektől vagy a munkadaraboktól közvetlenül származó adatszolgáltatás). => Magas fokon integrált automatákat alkalmazó gyártási rendszerek használata, robotizált termelés

35 A gyártási folyamat segédfolyamatai A gyártási folyamathoz szükség van: ◦ beszerzésre, ◦ anyagmozgatásra, ◦ termék- és gyártmányfejlesztésre, ◦ raktározásra, ◦ személyzetre, ◦ értékesítésre. Ezek működéséhez szükség van: ◦ emberi erőforrás gazdálkodásra, ◦ pénzügyekre, ◦ számvitelre, ◦ marketingre. Mindezekre szinte ugyanúgy szüksége van egy kereskedelmi vállalatnak is.

36 Gyártó és kereskedelmi vállalatok információs rendszerei Azonos szerkezet, ahol az egyes funkciók súlya, arányai mások. Közös moduljai: Logisztika ( anyagbeszerzés, értékesítés, anyagmozgatás, raktározás) Marketing (piackutatás, terméktervezés, terméknyilvántartás, promóció, hirdetések, vevőkapcsolatok kezelése (CRM), eladási trendek, előrejelzések) Emberi erőforrás gazdálkodás (névlisták, fizetések nyilvántartása, beosztások, szaktudás, személyi követelmények, kiképzések, fejlesztések) Számvitel (számlakezelés, költségvetés kezelése, vagyonkezelés, raktárnyilvántartás, megrendelések kezelése, bérszámfejtés, adószámítás) Pénzügy (hitelkezelés, készpénzkezelés, tőkenyilvántartás, befektetés- kezelés, pénzügyi teljesítmény analízise, pénzügyi tervezés, pénzügyi előrejelzések, trendek) Nem közös modulok: gyártás specifikus modulok (számítógépes tervezés, gyártás, ellenőrzés, folyamatvezérlés, robotvezérlés, gyártmányfejlesztés)

37 Köszönöm a figyelmet!