2012. december 11. Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara A Duna-mente összefogás integrált tervezése Dr. Veres Lajos Ph.D Duna Stratégia Igazgató főiskolai tanár Dunaújvárosi Főiskola

Az Európai Duna Regionális Stratégia pillérei

A Duna Régió Stratégia prioritási területei és azok koordinátorai I. 1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztése –Belvízi hajóutak – Ausztria, Románia –Vasúti, közúti és légi közlekedés – Szlovénia, Szerbia 2. A fenntartható energia használatának ösztönzése – Magyarország, Cseh Köztársaság 3. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása – Bulgária, Románia

A Duna Régió Stratégia prioritási területei és azok koordinátorai II. 4. A vizek minőségének helyreállítása és megőrzése – Magyarország, Szlovákia 5. Környezeti kockázatok kezelése – Magyarország, Románia 6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése – Németország, Horvátország

A Duna Régió Stratégia prioritási területei és azok koordinátorai III. 7. Tudásalapú társadalom kialakítása (kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) – Szlovákia, Szerbia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása – Németország/Baden-Wüttemberg, Horvátország 9. Az emberi erőforrásokba és képességekbe való befektetés – Ausztria, Moldova

A Duna Régió Stratégia prioritási területei és azok koordinátorai IV. 10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése – Ausztria, Szlovénia 11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka – Németország, Bulgária.

Közép-Duna Mente jellegzetes térszerkezeti elemei 1. Összekötő közlekedési hálózatok Észak-Dél irányban a Duna (európai vízi út VII), közúton az M6, 6-os főút (az európai V/c Korridor), az 51-es út és a vasúti fővonalak. Kelet-Nyugat irányban, a Dunaújvárosnál, Dunaföldvárnál, Szekszárdnál és Bajánál épített hidak, a kapcsolódó utakkal, valamint számos komp, rév átkelőhely létezik. E dimenzióban jelentős további beruházások várhatóak (M8, M9, VØ…).

2. A térség ipari tengely, része a gazdasági- technológiai magterületnek Százhalombattától-Paksig nemzetközileg nagy ipari üzemek működnek széleskörű beszállítói hálózattal és foglalkoztató hatással. A közlekedési hálózati csomópontok logisztikai potenciált biztosítanak, ami vonzó a vállalkozások számára. A Duna önmagában is telephely-választási tényező.

1. ábra

2. ábra

3. Jó mezőgazdasági adottsági területek Annak ellenére, hogy a térségben viszonylag sok város található, az ún. városias területek aránya alacsony. Az alapvetően jó mezőgazdasági adottságú területek mellett magas a kiváló termőhelyi adottságú szántó-területek aránya. Különösen a Bács-Kiskun Megyei oldalon jelentős a környezeti meghatározottságú természetközeli gazdálkodás területe.

3. ábra

4. Turizmus potenciál A térség gyakorlatilag egybefüggő üdülőkörzet Számottevő a külsőleg alkalmazandó gyógyvíz potenciál Több térség a kulturális örökség szempontjából kiemelt jelentőségű A LIMES része Híres borvidékek útvonala

4. ábra

5. ábra

5. A klímaváltozás hatásaival szemben sérülékeny térség Az aszály- és hőhullámok szempontjából jelentős a legsérülékenyebb területek aránya Jelentős az árvíz szempontjából legsérülékenyebb területek aránya A térségi vízgazdálkodás fejlesztése és a komplex tájgazdálkodás kiemelt feladat A fokozott környezeti terhelés megelőzése, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, zajvédelem, levegő-minőség védelem fejlesztése fokozott prioritás.

6. ábra

A Közép-Duna Mente ITI javasolt fejlesztési irányai

1. Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedések Energia termelő kapacitások növelése → beszállítói, szolgáltatói, képzési, innovatív együttműködések Energiahatékonysági beruházások → költségek csökkentése Agrárgazdasági vertikumok szükséges beruházásai → export, versenyképesség KKV szektor sokoldalú fejlesztése → költségek csökkentése, tőkejuttatás Térségi kutatási eredmények szolgáltatása

2. Turizmus fejlesztése Intézkedések Kikötői infrastruktúrák fejlesztése → Nagy turistahajók, szállodahajók, kishajók, yachtok stb. Városok turizmus termék fejlesztésének támogatása → Attrakciók, komplex programok A LIMES, Duna-térség világörökség részévé történő nyilvánításának segítése Tematikus turizmus útvonalak kiépítése → borutak, képzőművészeti utak és azok hálózatai Evezős vízi turizmus és vízi sportok fejlesztése.

3. Humán erőforrások fejlesztése Intézkedések Az oktatási-képzési és gazdasági szereplők piaci igény- orientált együttműködése (platformok, klaszterek, innovatív integrációk…) Gazdasági és közszolgáltatási feladatok és szerepek térségi funkcionális megosztása Nemzetközi együttműködések, integrációk (Új projektek kidolgozása és megvalósítása az ETE és a közösségi Kormányszintű Javaslatok felhasználásával) Társadalmi aktivitás erősítése (Új együttműködési fórumok, civil szervezetek szerepe, TDM,….)

4. Közlekedés fejlesztése Intézkedések VØ vasútvonal kiépítése → A kapcsolódó új vasúti híd, valamint a közlekedési csomópontok, intermodális logisztikai központok fejlesztése A Duna, mint közlekedési folyosó, mint vízi út felértékelése → A hajózhatóság feltételeinek megteremtése mind a nemzetközi áruszállítás, mind a személyszállítás biztonságos és kiszámíthatósága érdekében. Kikötő fejlesztések → A piaci és szakmai tartalommal alátámasztott projektek A térség belső közlekedési elérhetőségének javításához szükséges hálózat kiegészítések, illetve korszerűsítő fejlesztések.

5. Táji és települési környezet megújítása Intézkedések Integrált városfejlesztési stratégiák (IVS) térségi elemeinek koordinálása → Centrum-Periféria rendszerek stratégiai programjainak kialakítása, bemutatkozásainak menedzselése Árvízvédelem, komplex vízgazdálkodási rendszerek fejlesztései → Stratégiai vízkészletek mennyiségi megerősítése és minőségi javítása Ivóvízbázisok védelme Partfalvédelem A dunai és homokhátsági természeti és ökológiai rendszerek állapotának javítása A Duna mellékág-szigetrendszerének revitalizációja, rehabilitációja Környezeti kárelhárítás, élőhely rekonstrukció.

ÁLLÁSFOGLALÁS A Közép-Duna Mente Integrált Beruházási Program (ITI) kezdeményező tanácskozás résztvevői - tekintettel az EU tervezési időszakra vonatkozó irányelveire, és - figyelembe véve a magyar területfejlesztés feladatmegosztására vonatkozó jogszabályokat, és - áttekintve a Közép-Duna Mente térséget jellemző közös adottságokat és potenciálokat, állásfoglaltak Integrált Beruházási Program (ITI) létrehozásában és működtetésében. A megjelentek kérik a Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkárságát a kezdeményezés befogadására és a további egyeztetések és teendők meghatározására.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Dr. Veres Lajos