1 Foglalkozási „eredetű” hypertoniák. Hypertoniás munkavállalók foglalkoztatása Dr. Morvai Veronika Semmelweis Egyetem, ÁOK Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék, Budapest

2 Hypertonia  cerebrovascularis, cardiovascularis és renalis szövődményei révén rövidebb-hosszabb ideig tartó munkaképtelenséget, tartós rokkantságot, súlyos esetben halált is okozó népbetegség  a felnőtt lakosság 15-35%-át érinti

3 Hypertonia Hypertoniabetegség: ha a vérnyomás nyugalomban, három különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értékének átlaga nagyobb, mint 139 Hgmm systolés, vagy nagyobb, mint 89 Hgmm diastolés érték. A betegek 15-30%-ában „fehérköpeny- hypertonia” – fokozott cardiovascularis rizikó

4 Hypertonia Pontos vérnyomásmérés alapfeltétele: Legalább 5 perces pihenő után, ülve, alkalmanként állva is A beteget szóban és írásban is tájékoztatni kell az aktuális vérnyomás értékről és a célvérnyomás értékről

5 A normális és a kóros vérnyomás Optimális: < 120/80 Normális: /80-84 Magas normális: /85-89 Hypertonia: I. fokozat, enyhe: /90-99 II. fokozat, közepes: / II. fokozat, közepes: / III. fokozat, súlyos: > 180/110 III. fokozat, súlyos: > 180/110 Izolált systolés: > 140/ 140/< 90 Hgmm

6 Hypertonia Hypertonia véleményezhető, ha vérnyomás-monitorozással a vérnyomás-monitorozással a nappali átlag > 135/85 Hgmm, éjszakai átlag > 120/75 Hgmm, napi átlag >125/80 Hgmm Otthoni önvérnyomás-méréssel: > 135/85 Hgmm Rendelőben: > 140/90 Hgmm

7 A hypertonia népegészségügyi jelentősége 40 és 70 éves kor között: 40 és 70 éves kor között: A cardiovascularis megbetegedések rizikója 115/75 Hgmm-nél kezdődik, és minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás növekedés esetén megkétszereződik A célvérnyomást elérők aránya jelenleg: < 30% A célvérnyomás elérése a stroke incidenciát: 35-40%-kal a szívinfarctus „ : 20-25%-kal a szívelégtelenséget: 50%-kal csökkenti

8 A hypertonia etiológiai osztályozása Essentialis vagy primer hypertonia: a hypertensio kóreredete ismeretlen Szekunder hypertonia: a magasvérnyomás- betegség oka megállapítható

9 A hypertonia rizikófaktorai –Genetikai tényezők –Életkor –Nem –Androgén (hasi) típusú elhízás –Diabetes mellitus –Földrajzi régió; a hypertonia prevalenciája Észak-Dél esést mutat –Hyperuricaemia –Szociodemográfiai tényezők; iskolai végzettség, foglalkozás, társadalmi környezet, klíma, táplálkozás, stressz –Életmód; fizikai inaktivitás, alkoholfogyasztás

10 Hypertonia - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Előzetes foglalkozás-orvosi alkalmassági vizsgálat; hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságának megállapítása hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságának megállapítása hypertonia szűrés hypertonia szűrés Időszakos orvosi vizsgálat; a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult „foglalkozási eredetű”hypertonia megállapítása a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult „foglalkozási eredetű”hypertonia megállapítása a hypertonia-betegséggel összefüggő esetleges állapotromlás megállapítása a hypertonia-betegséggel összefüggő esetleges állapotromlás megállapítása

11 célja:  megállapítani (mérni) az egyén arra való alkalmasságát, hogy tudja-e teljesíteni feladatait önmaga és mások veszélyeztetése nélkül  segíteni az egyént egészségének fenntartásában vagy javításában, illetőleg a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése  elősegíteni a munka adaptálását a munkát végző egyénhez  vagyis: az aktuális munkaképességnek megfelelő foglalkoztathatóság, “folyamatos rehabilitáció” A munkaköri alkalmasság vizsgálata

12 Foglalkozás-orvosi alkalmassági vizsgálat A hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságának véleményezéséhez a foglalkozás-egészségügyi orvosnak fel kell mérnie:  a munkakörnyezetből és a munkavégzésből származó munkaköri megterhelést  azt össze kell vetnie az egyén funkcionális kapacitásával  meg kell állapítania, hogy a megterhelés hosszú időn keresztül – nagy valószínűséggel – nem okoz nála az optimálistól eltérő (elsősorban fokozott) igénybevételt

13 Az alkalmasság megítélésének első fázisa a munkahelyi össz-megterhelés meghatározása Ez a tevékenység két részből áll: A)A munkakörülmények (munkahely, munkahelyi környezet) jellemzése B)A foglalkozás (munkavégzés) megítélése és analízise

14 Munkaterhelés Munkakörülmény  a rendelkezésre álló munkahely (terület, tér, gépek, stb.)  a munkahelyi környezet (légtér, benne lévő kóroki tényezők – fizikai, kémiai, biológiai)  a munkavégzés társadalmi és fizikai mikrokörnyezete Munkavégzésből eredő, a foglalkozáshoz kötött megterhelés  fizikai,  fiziológiai,  pszichés és  mentális.

15 A) A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői FizikaiKémiaiPszichoszociális

16 A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Fizikai kóroki tényezők; zaj A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Fizikai kóroki tényezők; zaj Indirekt hatás: zaj  vérnyomás   erek atherosclerosisa Nagy zajszint az akut stresszhez hasonlóan cardiovascularis reakciókat válthat ki: emelkedik a vérnyomás és a szívfrekvencia, a katecholaminok és a vér lipidek (LDL lipoproteinek és zsírsavak) szintje, valamint a perifériás erek vascularis tónusa. A zaj hosszantartó hatásai: hypertonia, coronaria atherosclerosis (ischaemiás szívpanaszok)

17 A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Kémai kóroki tényezők Szív- érrendszeri tüneteket, megbetegedést okozó kémiai anyagok száma kb (feltételezett) Kb. 200 vegyi anyag cardiotoxikus hatása igazolt (állatkísérlet, ill. humán adat)

18

19 A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Pszichoszociális kóroki tényezők  „Job strain” – munkahelyi terhelés  Kényszerű életmódváltozás  Az interindividuális kapcsolatok anomáliái  konfliktus helyzetek  félelem, feszültség, frusztráció, düh, csalódottság  hypertonia, ISZB gyakorisága   Munkahelyi konfliktusok  alkohol- nikotin- és gyógyszer- abúzus  állapot-romlás  Pszichológiai stressz faktor: „A” személyiség típus  Pszichoszociális elvárás: idő-szorítás, döntési nyomás, nagy felelősség Munkaszervezéssel összefüggő megterhelések: izolált munkahely (kevés kommunikáció), feladat-megszakítások, túlmunka

20 Foglalkozási stressz és hypertonia  Foglalkozási stresszorok  negativ hangulat (szorongás, depressio, düh)  autonom idegrendszer (vagus tonus , ) sympathicotonia  hypertonia  EKG: csökken a nyugalmi R-R távolság (tachycardia)  A foglalkozás, a nappali sympathicotonia zavarja az éjszakai alvást (elégtelen „recovery”)  A munka utáni ill, az alvás alatti vérnyomás és szívfrekvencia értékek nagyobb hypertonia- előrejelző értékkel rendelkeznek, mint a munkaidő alatti értékek.

21 B) Munkavégzés (foglalkozás) m B) Munkavégzés (foglalkozás) megítélése és analízise  fizikai erőkifejtés igénye (maximális igény)  fizikai erőkifejtés jellege (emelés, teher hordozása, tolása, húzása, stb.)  ülés, állás, járkálás, mászás, hajlás, térdelés, fekvő kényszer- testhelyzet, stb. szükséges-e?  egyensúlyozás, a test egyensúlyának megtartása szükséges-e, munkaközben a feltételek változnak-e?  fogás, tartás, tapintás jelentős-e?  beszéd és hallás szükségessége  az éles látás (közel és távol, beleértve a térlátást), valamint a színlátás szükségessége  egyéb funkciók, tulajdonságok (pl. pszichés és mentális megterhelés, egyéb somato- és visceromotoros, adottságok) szükségessége. Izometriás terhelés (nagy súly emelése, cipelése), nehéz fizikai munka végzése a hypertonia szempontjából fokozott kockázatot jelent!

22 elen vannak-e a munkavégzés során a következők: Jelen vannak-e a munkavégzés során a következők:  Másokkal együttműködés kényszere az eredményesség érdekében  Felelősségteljes munka  Komplexitás (speciális szaktudást igénylő munka)  Másokkal egy helyen történő (kényszerű) munkavégzés  Az elvárás bizonytalansága  Irreguláris vagy túl sok munka  Speciális pszichés megterhelés (pl. félelem, insufficiencia- érzés) A váltott műszak, túlórázás, fokozott felelősséggel járó munka növeli a hypertonia kockázatát

23 Az alkalmasság megítélésének második fázisa a munkavállaló funkcionális kapacitásának meghatározása Ez a tevékenység két részből áll: A)Az egészségi állapot meghatározása; a munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat B)A munkakapacitás meghatározása speciális foglalkozás-orvosi vizsgálattal

24 Foglalkozási anamnézis  kóroki tényezők (pl. zaj, vegyi anyagok) a korábbi munkahelyen,  a korábbi foglalkozás(ok)kal kapcsolatos tünetek, megbetegedések vagy sérülések,  változtatott-e munkahelyet egészségi probléma miatt? Általános orvosi anamnézis Életmód anamnézis a gyógyszerek, dohányzás, alkohol növelik a különböző expozíciók kockázatát. Írásbeli nyilatkozat: nincs eltitkolt betegsége. A) A munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat

25 Fizikális vizsgálat – –valamennyi szervrendszer és szerv vizsgálata – –a munka által megkövetelt speciális igénybevételre irányul – –szekunder hypertoniára, illetve a szövődményekre és a társbetegségekre utaló tünetek vizsgálata fizikális jelek:  (Cushing-szindróma)  megnagyobbodott vesék (polycystás vese)  érzörej (coarctatio aortae, carotis sclerosis/stenosis, arteria renalis stenosis)  retina erei  szívcsúcs lökés helye, nagysága, ritmuszavarok, a tüdőben pangásos szörtyzörejek, lábszároedema, perifériás erek pulzációjának csökkenése, hiánya

26 Laboratóriumi vizsgálatok Vizeletvizsgálatok: teljes vizelet, microalbuminuria, sz.e. bakteriológiai tenyésztés. Vérvizsgálatok: vérkép, kreatinin, karbamidnitrogén, Na+, K+, vércukor (éhomi és/vagy prostprandialis) összkoleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, húgysav, GOT, GPT, gamma-GT.

27 Egyéb vizsgálatok Műszeres eszközös vizsgálatok: Műszeres eszközös vizsgálatok: EKG, echocardiographia, hasi ultrahangvizsgálat, Doppler (nyaki, végtagi arteriák), szemészeti vizsgálat Konziliáriusi vizsgálatok: kardiológiai, endocrin, nephrologiai, neurologiai, szemészeti, nőgyógyászati, sebészeti, urológiai. A laboratóriumi és eszközös ellenőrző vizsgálatok gyakoriságát a vizsgálat jellege és a hypertonia kóroka határozza meg.

28 B) A hypertoniás egyén munkakapacitásának meghatározása Milyen az eredményesen kezelt egyén terhelésre adott válasza? Megítélése (munkakörtől és egészségi állapottól függően): a/ becsléssel b/ terheléses vizsgálattal

29 Az egyén munkakapacitásának meghatározása Terheléses vizsgálat: maximális munkavégző kapacitás (MET) meghatározása egészséges egyéneknél: MET, szívbetegek terhelhetősége: 5-8 MET Szívbetegek - 8 órai folyamatos tevékenység esetén – maximális terhelhetőségük 25-40%-át képesek panasz nélkül teljesíteni

30 Terheléses vizsgálatok eredményének értékelése A munkára való alkalmasság megállapítása nem egy egyszerű matematikai művelet, amelyben kiszámítjuk az egyén munkakapacitását és azt egyeztetjük a munka energiaigényével. Fontos a munkakörülmények (zajos, poros, cardiotoxikus anyagokat tartalmazó légtér, stb.) és a munkakör (járás, hajolás, emelés, szellemi megterhelés, felelősség, váltakozó műszak, baleseti kockázat, stb) ismerete, melyeket csak az üzemorvos tud felmérni a munkahelyi össz-megterhelés vizsgálata során.

31 Hypertonia munkaköri alkalmasság Hypertonia munkaköri alkalmasság Döntés alapja 1. Milyen a munkavállaló egészségi állapota (hypertonia szövődményei?) 2. Eredményes-e a gyógyszeres kezelés, normális-e a vérnyomás? (ABPM vizsgálat) 3. A normális vérnyomást biztosító gyógyszer(ek)nek van-e a munkakör ellátását akadályozó mellékhatása? (pl. szédülés) 4. Milyen az eredményesen kezelt egyén terhelhetősége? (a kezelés mellett normotoniás egyén terhelési válasza, szívbeteg MET értéke) 5. A munkaköri megterhelés hogyan befolyásolja a hypertoniás egyén állapotát? Önmagában a hypertonia diagnózisa nem korlátozza a munkaköri alkalmasságot!

32 Antihypertensiv gyógyszerek mellékhatásai ACEI Cardiovascularis: hypotensio, orthostatikus hypotensio, syncope, infarctus, cerebralis insultus, mellkasi fájdalom, palpitatio, ritmuszavarok, angina pectoris Idegrendszer: szédülés, fejfájás, fáradékonyság, depressio, zavartság, somnolentia, insomnia, idegesség, paraesthesia Beta blokkolók Cardiovascularis: bradycardia, hypotensio, palpitatio, AV block, oedema, arrhythmia Idegrendszer: fáradtság, szédülés, fejfájás Pszichiátria: depressio, somnolentia, insomnia, idegesség, szorongás Thiazid-diureticumok Cardiovascularis: arrhythmia, orthostatikus hypotonia Idegrendszer: szédülés, látászavar, fejfájás, paraesthesia

33 A hypertoniás egyén munkaköri alkalmasságának megítélése a munkaköri megterhelés és az egyén funkcionális kapacitásának összevetésével meg kell állapítani, hogy a megterhelés hosszú időn keresztül – nagy valószínűséggel – nem okoz-e az optimálistól eltérő (elsősorban fokozott) igénybevételt az egyén számára Mindezek ismeretében ismeretében kell eldönteni, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakör ellátására Mindezek ismeretében ismeretében kell eldönteni, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakör ellátására

34 Döntés a hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságáról  Amennyiben betegségek, illetve kóros állapotok a munka során az egyénnek, illetve másoknak az egészségét veszélyeztetik, az egyén ilyen körülmények között nem végezhet munkát.  A balesetveszély mellett azt is vizsgálnunk kell, hogy a munkakörnyezet hogyan befolyásolja a munkavállaló egészségi állapotát.  Amennyiben megfelelő kezeléssel a beteg tünet- és panaszmentes, és a munkaköri megterhelés állapotát nem rontja, a munkakör betöltésére alkalmas lehet.  Az alkalmasságot tehát nem a diagnózis, hanem az aktuális állapot határozza meg.

35 Hypertonia Ellenjavallt, ill. fokozott figyelmet igénylő munkaféleségek Nehéz fizikai munka, balesetveszélyes munka, vibráció, hő, caisson, ólom-, benzol-, nikotin-, klór-, szénmonoxid-, ammónia-expozíció, váltott műszak, éjszakai munka, túlórázás, fokozott felelősséggel járó munka

36 Időszakos orvosi vizsgálat a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult, „foglalkozási eredetű” hypertonia megállapítása a hypertonia-betegséggel összefüggő esetleges állapotromlás megállapítása

37 Hypertoniás beteg gondozása Az ellenőrző fizikális, laboratóriumi, műszeres (ABPM!) vizsgálatok gyakoriságát a beteg állapota és munkaköre (megterhelése) határozza meg