Trianon a művészetekben
Alig fél évvel a szerződés aláírása után már felavatják az elcsatolt országrészeket és a revansot szimbolizáló szobrokat.
Pásztor János KELET „A szobron az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér a megtorlás pillanatát várva felszabadítja a levetkőztetett és kopjafához láncolt, bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező - kezében az országrész címerét görcsös reménységgel szorító - alakot.”
Klebelsbergi kultúrnemzet kora
Kisantant időszakában
Magyar fájdalom szobra Budapest 1932Debrecen 1933
A hiány ábrázolása napjainkban Hatvan ill. Budaörs, Trianon emlékmű 2011, 2014 Tóth Dávid alkotásai
Sarkadi Szabó Lajos: Megcsonkított Magyarország „A megcsonkított Magyarországot szimbolizáló férfialak a maradék országot megjelenítő, megfordított márványlapon ül. Levágott jobb karja az elveszett Erdélyt, a hiányzó bal láb az elszakított Felvidéket idézi. A férfi megvakított szemmel nyugatra néz.” Szoborállítások és – döntések kísérték végig 20. századi történelmünket, s mostanában újabb elemmel látszik gazdagodni; a másolással
Trianon „terméke” a nemzeti giccs is
Kovács Zsolt A Trianoni Sárkány „A fából készült kompozíció alapzata a történelmi Magyarországot mintázza, rajta egy háromfejű sárkány áll, mely a hazánkat eltiporni kész, ellenséges erők szimbóluma.”
Leon-Ernest Drivier 1936
Egy elzászi anya két halott fiát tartja az ölében Elzász, amely Erisz almája volt Franciaország és Németország között. Elzász Európa politikai katasztrófaövezete volt. Egyikük Németországért, a másikuk Franciaországért esett el.
Kár, hogy tudjuk, Léon- Ernest Drivier szobra az újabb háború előtt 3 évvel készült. De 27 évvel a német-francia megbékélést jelző Elysée- szerződés előtt is. Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer német kancellár a második világháború után Nyugat- Európa stabilitását alapozták meg