Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében
Az ország benépesítése A Rákóczi szabadságharc utáni időszak alapproblémája Kárpát medence etnikai viszonyainak kialakulása, Modern gazdasági problémák, A török kiűzése utáni nagymértékű etnikai átrendeződés Jellemzői belsővándorlás, külső spontán betelepedés, betelepítés állami szervezéssel Szerbek betelepedése pusztásodás
belső népmozgások: (migráció) okai lakatlan területek benépesítése, kedvezőbb életfeltételek, adókedvezmények Résztvevők: Magyarok, szlovákok, románok, ruténok (ruszin), Spontán betelepedések - tényezők Ritkán lakott volt a hódoltság területe, Nyitott határ, Peremvidékek túlnépesedése, Betelepülők: Szlovákok, románok, ruténok (ruszin), cigányok, zsidók, Szervezett telepítések: a Habsburg reformprogram része célja stabil adóalanyok biztosítása, módja adókedvezmények, adómentességek, Telepített népcsoportok német: Tolna-, Baranya megye: mintagazdaság, hitel, hibrid vetőmag, szerbek: Határőr-vidék: kollektív kiváltságok Az ország etnikai összetétele megváltozik (Abszolút kisebbségbe kerül a magyarság saját hazáján belül)
szerb határőrkatonák közszékely Tele- pesek
Magyarország etnikai összetétele A XV. század végénA XVIII. század végén magyar80%magyar45,5% egyéb20%német11,6% román13,7% szlovák10,2% ruszin3,4% horvát9,1% szerb6,5%
román asszony rác (szerb) férfi Pitvaros (telepített falu Csanád vármegye)
Mezőgazdaság fejlődése A nyugati részeken szántóföldi termelés és a háromnyomásos rendszer (Gabona) Az egykori hódoltság részein (föld volt bőven) előbb a vad talajváltó rendszer majd a kétnyomásos gazdálkodás paraszti földközösség, nyílvetés trágyázás A fejlődés következtében a XVIII. század második felére általánossá válik a szilárd telekrendszer erősödő árutermelés a parasztgazdaság életét befolyásolta Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés Alföldi mezővárosok rideg állattenyésztés Majorság központja
háromnyomásos gazdálkodás Rideg állattartás Gabonatábla
Nyugat-Európa tőkés fejlődés (manufaktúrák) Centrum-periféria viszony (Nyugat nyersanyagellátója) tőkés fejlődés – csak a nyugati peremterületeken Állami alapítás vagy Főúri az ország nagy részén A céhes a kézművesipar bontakozott ki gazdaság lassú gyarapodik (A céh idejét múlt) Miért kevés? a tőkés üzemformák terjedésének két alapvető föltétele van: a pénztőke felhalmozódása, a szabad munkaerő Ipar és…
Munkaerő szabad munkaerő zsellérek bérmunkás pénztőke A szabad munkaerő is bőven volt, hiszen zselléresedés a század közepétől, a majorsági gazdálkodás előretörésével, telekaprózódás miatt A pénztőke felhalmozódása főként a kereskedelemben ment végbe Házaló kereskedők Mezőgazdasági nyerstermékekkel ker. Termény-nagykereskedők (Duna) Gazdaság súlypontja megváltozott Nyugat-Magyarország egykori hódoltsági területek …és kereskedelem
Gazdaság” motorja” a bányászat Európa hírű arany-, ezüst-, réz-, sóbányászat Probléma a bányák vizesedése Hell Máté és fia József „vízoszlopos hajtógép” sűrített levegőjű bányaszivattyú alkalmazása Újra fellendül a magyar bányászat 1724 első gőzszivattyú a kontinensen (Anglia után) 1735 Selmecbánya bányatisztképző főiskola Bányaművelés magas szinten tartása megoldott Eger, Fazola-kapu. Ómassai őskohó
Ómassai őskohó Bányamű- velés Bányaszivattyú