Hideg övezet – sarkkörök, sarkok

Elhelyezkedés Sarkköri éghajlat Kanada, Alaszka, Grönland partvidéke, Oroszország északi része Sarkvidéki éghajlat Északi félgömbön: Grönland belseje Baffin-sziget keleti része Déli félömbön: Antarktisz

Sarkköri éghajlat Hosszú, zord tél Rövid hűvös nyár (6-10 hét), hasonló a mi márciusunkra Évi átlag hőmérséklet:-30-10 Évi hő ingás:30-40 Celsius fok Csapadék szinte csak hó formájában hull, 200mm/év körül (fagysivatag) (kis párolgás, fagyos talaj miatt kevés beszivárgás) Északkeleti sarki szelek uralma gyakori anticiklon

Sarkvidéki éghajlat Nincsenek évszakok egyetlen zord, száraz tél Évi középhőmérséklet -10 és -55 C fok között A Földön mért leghidegebb hőmérséklet itt (-89,2C) A csapadék 100-400mm/év Az Antarktisz a legszárazabb kontinens (évente kevesebb, mint 50 mm csapadék)

Talaj Szerkezet nélküli tundratalaj (nincsenek szintek benne) gyenge minőségű fagyott altalaj (nyáron is) Örök fagy!!! az olvadékvíz nem tud beszivárogni (mocsarak) Sarkokon nincs talaj

Jellegzetes un. poligonális felszín Tundrán

Tundra biom Átmenet: erdős-bokros-füves tundra Nincs zárt erdő, fák gyökere kiterjedt, felszin közeli (fagyos altalaj), ezért távol állnak Törpe növésű cserjék (sarki fűz, törpenyár, törpefenyő) Mohák,zuzmók – változó vizállapot, rövid életidő, tág tűrőképesség

Erdős tundra

Sarkvidék Déli félgömb: Gyakorlatilag nincs növény. A legészakibb szigeteken telente mohák, és az antarktiszi sédbúza hajt ki egyes években. Északi félgömb: Csak a hó és jég birodalma. Grönland déli részein nyaranta egyre több növény hajt ki a felmelegedés eredményeképpen.

Tundra állatvilága Állandó testhőmérséklet Többnyire mindenevők (ragadozók is fogyasztanak növényeket) A környező tengerek is táplálékforrásnak számitanak Költözők pl.: Sarki csér 20000 km a Jeges-tengertől az Antarktiszig

Lemming – jelegzetes mintázat Télen is a tundrán él Rágcsáló Nagyon szapora (gradáció kb. 4 évente) Kétszer 4-8 ivadék évente 5 hetesen ivarérett! Nyáron: magok, rovarok Télen: moha, zuzmó

Rénszarvas Állandó tundralakó Páros ujjú patás – patái szélesek, szétterülők Szőrzete sűrű, kiszélesedő agancsa jellegzetes Nagy csordákban vándorol (Rénszarvas tenyésztés???) Rénszarvaszuzmót eszik+fakérget...

Sarki róka Kis relativ testfelület!!! A legnagyobb rókafaj Kis fülkagyló Téli bunda (nyáron barnás) Ragadozó, de növényt is elfogyaszt

Sarkvidék állatvilága Jegesmedve Észak-Amerika CD, Kossuth Kiadó A jegesmedve az északi sarkvidéken vadászik halakra és fókákra. Zsákmányát leüti.

Jól úszik, fehér bundája nem ázik át Hóba vájt oduban pihen Magányos állat, kivéve anya és bocsa

Grönlandi fóka Csodálatos állatvilág, Mester Kiadó Vizi életmód: uszony, megnyúlt ujjak között úszóhártya, orsó alak, rövid szőr, bőr aljában zsirréteg, bezárható orr- és fülnyilás. A szárazföldön párosodik és fial Fókaborjú – születéskor fehér, 5 évesen éri el felnőtt szinét

A legnagyobb fóka Him 6m és 4 tonna Nevét kis ormányáról kapta Elefántfóka A legnagyobb fóka Him 6m és 4 tonna Nevét kis ormányáról kapta David Attenborough: Az élő bolygó, NOVOTRADE

Rozmárok az északi féltekén találhatók. A him 4,5, a nőstény 3m lehet Kifejlett him 2 tonna! Agyar hossza akár 70 cm Jellegzetes sörtés bajusz és ráncos bőr Hátsó lábát előre is tudja hajlitani (Agyarai gyökértelenek, egész élete során nőnek. A nőstényeké egy kicsit kisebb, de ez alapján nem lehet elkülöníteni a nemeket.) Bal oldali kép: Reichholf: Emlősök, Magyar Könyvklub Természetkalauz sorozat Jobb oldali kép: Európa CD, Kossuth Kiadó

Pingvinek – Szárnnyal evezők Csipőizület állása miatt egyenes tartás, tipegő járás (esetlen) Ragadozó, halevő állatok Madarak, de röpképtelenek Szárnyaik kicsik, evezőnek használják Tolluk szőrszerű, nem ázik át, hőszigatalő Lábujjaik között úszóhártya van Fekete-fehér szinük a vizban rejtőszin

Császárpingvin

(A pingvinek a déli féltekén élnek.) Császárpingvin (A pingvinek a déli féltekén élnek.) Bal oldali kép: Az állatvilág képes kalauza GABO Kiadó 267. o. Jobb oldali kép: Különleges állatok Guiness 85. o.

Császárpingvinek érkeznek a jégre David Attenborough: A madarak élete Kossuth Kiadó 288. o.

Királypingvin pelyhes fiókájával TermészetBúvár folyóirat 2000/4. címlap

Inuitok