TURIZMUSFEJLESZTÉS – TDM FEJLESZTÉS Mányai Roland főosztályvezető Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Budapest, 2008. február 5..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr Raffay Ágnes Dr Lőrincz Katalin Hajmásy Gyöngyi
Advertisements

Szakpolitikai reflexiók a turizmusfejlesztés területi kohéziós szempontú értékeléséhez április 25. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai.
Turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése.
Aktuális pályázati lehetőségek
Új esély a turisztikai desztinációk számára - amit a TDM-ről tudni kell Zalaegerszeg Február 24. Ligeti Ádám.
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Pannon Helyi Termék Klaszter. A Pannon Helyi Termék Klasztert október 3-án hozta létre 13, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy.
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia céljai, alapelvei Kerékpáros Tárcaközi Bizottság január 28. DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár.
SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Balogh Károly elnök Mór, november 10.. Turizmus Desztináció Menedzsment Professzionalizmus Partnerség Kooperáció Konszenzuskeresés Kontroll Innováció.
BALOGH KÁROLY elnök Magyar TDM Szövetség Budapest, március 2.
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése akcióterv Szántó Szilvia Környezetfejlesztési Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
1 Előzmények Látványos fejlődések, de hiányzott egy átfogó stratégia Cél: Korunk kihívásainak megfelelő hosszú távú iránymutatás Illeszkedés a fölé- és.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
TDM Tanfolyam A TDM lényege
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Dr. Faragó Hilda, az Országos Idegenforgalmi Bizottság titkára
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A turisztikai desztinációmenedzsment Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG LEADER Program a sikeres magyar vidékért Közösség, Összefogás, Tudás.
1 Megváltozott szerepben a megyei önkormányzatok! Tájékoztatás a megyei önkormányzatok feladatairól és azok szociálpolitikát érintő kapcsolódási pontjairól.
Integrált közösségi szolgáltató terek
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Döntéselőkészítő tanulmányok Mihálffy Krisztina – KKK,Kerékpáros Infrastruktúra Fejlesztési Osztály.
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
Falusi és agroturizmus jelene – jövője
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A Kistérségi Koordinációs Hálózat szerepe a roma integráció elősegítésében Székely Andrea főosztályvezető NFÜ Központi Fejlesztési Programiroda.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Kocsis Tibor Kaposvár, március 01. Várható fontosabb pályázatok ban.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia.
G YŐR M EGYEI J OGÚ V ÁROS adó- és gazdaságpolitikája Nagy Tamás Gazdálkodási Főosztályvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Győr, 2016.
1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
A PAKSI BŐVÍTÉS LEHETSÉGES HATÁSAI TOLNA MEGYÉRE: KAPCSOLÓDÁSI PONTOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A TELLER-LÉVAI PROJEKTEKHEZ NASZVADI BALÁZS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Pécs és térsége turizmusának helyzete. Magyarország vendégforgalmi adatai ( KSH)‏ Látogatók száma: fő (=2007)‏ Vendégek száma a kereskedelmi.
Új Magyarország Fejlesztési Terv Egészségügyi fejlesztési lehetőségek Gál Ilona közgazdasági szakállamtitkár Új Magyarország Fejlesztési Terv Egészségügyi.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése ÉMOP 1. Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése.
Megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők foglalkoztatását elősegítő támogatások és módszerek Tatosné Takács Andrea december 18.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Az Államreform Operatív Program évi akcióterve.
MAGYAR-ROMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A FALUSI TURIZMUSBAN Prof.Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár
Milyen feltételek mellett jöhetnek létre a Tisza-tavi turisztikai régió bal parti TDM szervezetei?
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
A turisztikai desztináció menedzsment rendszer Magyarországon
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
Előadás másolata:

TURIZMUSFEJLESZTÉS – TDM FEJLESZTÉS Mányai Roland főosztályvezető Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Budapest, február 5..

GDP 8,5%-át adja, ami várhatóan tovább emelkedik Közel 400 ezer főt foglalkoztat, fejlesztése további munkahelyek létrejöttével jár Multiplikátor hatással bír (egységnyi kereslet 1,692 egység bruttó termelést eredményez.), fejlődése pozitívan hat más gazdasági ágakra Csökkenti a fizetési mérleg hiányát - devizaegyenleg 2004: 963 millió euró 2005: millió euró 2006: millió euró - háromszorosan fedezte az áruforgalmi mérleg hiányát (417 millió euró) 2006-ban a külföldiek által turisztikai szolgáltatásokra elköltött összeg 3,6 milliárd euró volt (2005-höz képest +4,8%), míg a magyar lakosság belföldi költése 290 milliárd forintot tett ki (2005-höz képest +17%-os). Segíti a falvak, városok, régiók, hátrányos helyzetű térségek fejlődését, felzárkózását Hozzájárul az életminőség javulásához A TURIZMUS JELENTŐSÉGE

N T S A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés Attrakciófejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása NTS

A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben.

Versenyképesség és fenntarthatóság Területi (desztinációs) szemlélet erősödése (régió, kistérség, megye, stb. és DESZTINÁCIÓ) Verseny vs. Együttműködés –szakmai –finanszírozási –széleskörű részvételre alapozott –feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás Új kihívások (informatika, innováció) Kiszámíthatóság Ki a gazda? Ki dönt és miről? Átláthatóság, egy kézbe kerülhetnek a tervezéstől a monitoringig a feladatok Új szervezeti struktúra? (országosan egységesen kezelt, ösztönzött)

TURISZTIKAI CÉLÚ FORRÁSOK A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság Régiók Összes régiós forrás Turisztikai prioritás keretösszege Turizmus részesedése az összes régiós forrásból (%) Milliárd Ft* Dél-Alföld 238,743,718,3 Dél-Dunántúl 224,841,718,6 Észak-Alföld 310,956,518,2 Észak-Magyarország 288,160,020,8 Közép-Dunántúl 161,936,822,7 Közép-Magyarország 467,831,6 6,8 Nyugat-Dunántúl 147,934,923,6 Összesen 1 840,1305,316,6 * 271 Ft/EUR árfolyamon

TURISZTIKAI CÉLÚ FORRÁSOK A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság Régiók Összes régiós forrás Turisztikai prioritás keretösszege Turizmus részesedése az összes régiós forrásból (%) Milliárd Ft* Dél-Alföld 218,440,018,3 Dél-Dunántúl 205,738,218,6 Észak-Alföld 284,551,718,2 Észak-Magyarország 263,754,920,8 Közép-Dunántúl 148,233,622,7 Közép-Magyarország 428,129,0 6,8 Nyugat-Dunántúl 135,332,023,6 Összesen 1 638,9279,416,6 * 249 Ft/EUR árfolyamon

AZ ÚMFT TURISZTIKAI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság

AZ ÚMFT TURISZTIKAI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság A regionális operatív programok turisztikai forrásai, (milliárd Ft) Dél-Alföld; 40,0 Dél-Dunántúl; 38,2 Észak-Alföld; 51,7 Észak- Magyarország; 54,9 Közép-Dunántúl; 33,6 Közép- Magyarország; 29,0 Nyugat-Dunántúl; 32,0

Régiók ra rendelkezésre álló keretösszeg Attrakciófejlesztés Fogadóképesség fejlesztése Szervezetfejlesztés Milliárd Ft Dél-Alföld23,016,86,10,25 Dél-Dunántúl19,49,49,50,55 Észak-Alföld28,023,63,80,6 Észak-Magyarország18,113,04,01,10 Közép-Dunántúl21,418,61,81,00 Közép-Magyarország27,525,91,40,25 Nyugat-Dunántúl16,414,51,50,35 Balaton * 5,04,6-0,43 Összesen158,8126,428,14,43 * A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli Régió terhére. TURISZTIKAI FORRÁSOK A REGIONÁLIS AKCIÓTERVEKBEN ( )

RégiókMrd Ft-ban Dél-Alföld 0,456 Dél-Dunántúl (ebben az összegben a klaszterek támogatása, valamint a Balaton is benne van) 2,196 Észak-Alföld 1,83 Észak-Magyarország 4 Közép-Dunántúl (ebben a Balatoni i s benne van) 3,48 Közép-Magyarország 0,457 Nyugat-Dunántúl (ebben a Balaton is benne van) 0,65 k ülön a Balaton * 1,23 Összesen 13,069 * A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli Régió terhére. TDM CÉLRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK A REGIONÁLIS AKCIÓTERVEKBEN ( )

Rendszer kialakításának lépései 2007 TDM konferencia Kiváló Európai Desztináció díj 2007-től Nemzetközi szakértői egyeztetések Szemléletváltozás folyamatban ROP pályázatokhoz szakmai irányok Turizmus törvény: jogi keretek

A TDM RENDSZER FŐ JELLEMZŐI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvőképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvető gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvőkésességet lehetővé teszi. (4) Szakértelem: kizárólag megfelelő szintű szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik működőképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

DEFINÍCIÓK Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára – vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti. Turisztikai desztináció menedzsment: a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével.

A TDM szervezeti rendszere négy szintből áll: 1.a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2.a középső szint (térségi, amely nem kell, hogy megegyezzen statisztikai térséggel), 3.a regionális szint (régió), 4.nemzeti szint. A működést minden szinten a TDM szervezetek (röviden TDMSz) biztosítják. Egy régióban pl. kezdetben lehet helyi, 3-5 középszintű és 1 regionális TDMSz. SZERVEZETI SZINTEK

A TDM SZERVEZETEK FELADATAI Általános, a TDMSz-ek számára minden szinten kötelező feladatok a következők: 1.) A partnerség kialakítása és fenntartása 2.) Koordináció 3.) Kutatás és információ menedzsment; 4.) Turisztikai termékfejlesztés 5.) Projektmenedzsment 6.) Beruházások ösztönzése 7.) Pályázatokon részvétel, pályáztatás 8.) Emberi erőforrás menedzsment 9.) Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás 10.) Adminisztráció

SPECIÁLIS FELADATOK ● kiemelt feladat

TDM SZERV FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORRÁSAI Egyesületi tagdíjak; Központi támogatás (önkormányzat, állam); Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); Pályázatok; Egyéb (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása); IFA visszaforgatása; Cél a hosszabb távon kiszámítható működési keretek megteremtése

PÁLYÁZATI TÁMOGATÁS A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó 4 főbb terület: 1. Szervezetfejlesztés 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés 3. Informatikai rendszer bevezetése 4. Szakmai program megvalósítása

FELADATOK, ÜTEMEZÉS II. fele: a szervezetek kialakítását elősegítőn szakmai útmutató/kézikönyv készítése, kiadása, az érintetteknek történő eljuttatása, tájékoztatás, képzés rendszerének előkészítése az érintettek részére, ROP pályázati felhívás elkészítése, egyeztetés NFÜ-vel, RFÜ-vel. 2008: helyi és közép szintű TDM szervezetek kialakítása és már felállt szervezetek fejlesztése, a folyamat ösztönzése és koordinálása a regionális TDM szerveztek létrehozásához szükséges feltételrendszer kialakítása a nemzeti szintű szervezet (az ellátandó feladatoknak megfelelő) működési kereteinek áttekintése

FELADATOK ÜTEMZÉS es akciótervben régiónként: újabb helyi és közép szintű TDM szervezetek kialakítása és már felállt szervezetek fejlesztése mellett turisztikai ernyőszervezetek, klaszterek létrehozása, regionális TDM szervezetek támogatása. a regionális TDM szervezetek kialakításának, és szakmai programjának támogatása.

A TDM RENDSZER JELENTŐSÉGE új szervezeti struktúra (országosan egységesen kezelt, ösztönzött) széleskörű részvételre alapozott versengés helyett együttműködésre helyeződik a hangsúly lehetővé teszi a változó kereslethez való rugalmas alkalmazkodást feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás átláthatóság, egy kézbe kerülnek a tervezéstől a monitoringig a feladatok

Köszönöm a figyelmet!