Az ókori Róma Forum Romanum Colosseum Capitolium Forum ma

Róma történetének kezdetei A szabin nők elrablása

 Természeti viszonyok  Partvidéke tagolatlan  kikötésre  alkalmas  a tenger  meghatározó  Nagy művelhető medencék  Szárazföldi jellegű  földműves társadalom Róma földje Az ókori Itália földrajzi fekvése

 Az ember megtelepedése  neolit és bronzkor  Terramare kultúra  vaskor  Villanova kultúra Tengeri népek vándorlása (pl. dórok, filiszteusok)  II. ée.: italikus népek bevándorlása (latinok, szamnisok, szabinok, stb)  1200 Latium (Közép-Itália)  Alba Longa  Bevándorlás, városalapítás 753 Róma alapítása (mondai dátum)

A korai Itália népeinek elhelyezkedése Róma (Latium) körül

A Terramare kultúra cölöpházai (rekonstrukció) Villanova kultúra agyagból égetett háza, mint halotti urna. Az archaikus Róma a VII. századból

Itália földje az etruszk és a görög terjeszkedés idején

 Etruszkok - eredetük ma is vitás (keleti, kisázsiai nép)  Városállamok (VIII. sz.-tól nagyhatalom)  Élén a király (monarchia )  erős arisztokrácia  Etruszk élet jellemzői:  Politikai berendezkedés (tóga, bárd, jogar)  Fejlett földművelés (mocsár lecsapolás)  Fémművesség (bronz, vas)  Építészet (boltív)  Írás, városi kultúra  Vallási élet (halotti kultusz [gladiátorok] jóslás)  VI. század - Róma is etruszk királyok alatt állnak Etruszk hatások [királyság]

Etruszk törzsterület és elterjedési határa Chimaera, etruszk bronzszobor a Kr.e.V. századból

Az etruszkok szobrászatára jellemzőek az égetett agyagból színes festéssel, tovább bronzból készített alkotások. Ezek a szobrok kissé merevek, de realisztikus ábrázolásúak, amit a színezés tesz még életszerűbbé. Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon lakománál fekve ábrázolt házaspárok alakjai. Etruszk sírfestmények

Etruszk templom makettja. Hasonlóságok figyelhetőek meg a görög építészettel. A Veii-ből származó Apollón-szobor, a kr. e. VI. századból, az archaikus etruszk szobrászat idejéből való. A szobor meglepően dinamikus. A keskeny orr, a ferde szemek, a görbülő ajkak az etruszk portrékra jellemző jegyek.

Etruszk freskó egy sírkamrából, melyen feltűnőek a hasonlóságok kelettel, mint pl. Krétával Egy etruszk sírkamra belseje.

 VIII-VI. század  A görög gyarmatosítás kora  Dél-Itália és Szicília városok létrehozása  A görögség hatása a IV. századtól kezdi éreztetni hatását  Görög hatások Addig az etruszk hatás dominál

Coin from Syracuse, Gélon's time, BC., BC. Coin from Sybaris, c BC. Akragas: Doric Temple of Concordia

Magna Graecia is the name of the area in Southern Italy that was colonised by Greek settlers in the 8th century BC, who brought with them the lasting imprint of their Hellenic civilization. Görög települések Dél-Itáliában és Szicíliában

 Róma VIII-VI. század között királyság  Romulus az első  utolsó 3 etruszk származású  Társadalom alapegység a család (élén a pater familias)  A vezetőréteget a patríciusok alkották - legnagyobb földbirtokosok  Öregek tanácsa (senatus), ager publicus, bronzfegyveres haderő  Elszegényedett nemzetségtagok - cliensek (kíséret)  Nevük jelentése tükrözi állásukat: engedelmeskedők  Plebejusok - nem tartoztak a római társadalom tagjai közé a  Földművesek, kézművesek   nemzetségtagok  Róma a királyok korában  rendelkeznek polgárjoggal  politikai jogok 

 Államszervezet a királyság korában  Király  Legfőbb hadvezér, pap, bíró (nem örökölhető cím)  Senátus - a patrícius nemzetségfők 100 tagú testülete (vének t.)  A király tanácsadó testületeként működött  A népgyűlés (comitia curiata)  Tagjai csak patríciusok (vérségi alapon) lehettek  Kr. e. VII. század - Róma etruszk uralom alá kerül  Városfejlesztés  fellendül a plebejusok kereskedelme és ipara  az etruszk uralom vége (Tarquinius Superbus elűzése)  Róma államszervezete  A plebejusokra támaszkodó király „útba” volt a patríciusokból álló … a hatalom az arisztokrácia kezébe kerül

Cloaca Maxima single not filled up slot View of the interior of the Cloaca Maxima Outfall of Cloaca Maxima as it appears today

A Kr. e. V. században készült a Capitoliumi farkas Róma város jelképévé vált. A Mars isten fiait (az ikreket) ábrázoló szoborrész reneszánsz kori kiegészítés

A capitoliumi Jupiter templom építését Tarquinius Priscus in- dította el, de csak utóda, Tarqui- nius Superbus alatt fejezték be. Etruszk hatásra terjedt el a gla- diátorjáték a rómaiaknál, mely korábban az etruszkoknál a halotti tor részét képezték.