Hangtan 2. rész

A képzés módja szerint zár-, rés-, zár-rés,orrhangok és pergő hangok lehetnek.

A képzés helye szerint A mássalhangzók lehetnek: ajak-, fog-, szájpadláshangok+gégehang (h)

A mássalhangzók rendszere 3 Képzés módja ► Képzés helye ▼zárpergőrészár-rés felpattanóorr +zön-zön+zön-zön+zön-zön+zön-zön+zön-zön ajakkét~bpm ajak- fog vf fogfogdtnr l z szdzc fog- meder zssdzscs íny ke- mény nyjgyty lágygk gégeh

A mássalhangzók rendszere 4

A mássalhangzótörvények A beszédben az egymás mellett lévő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják vagy megváltoztatják az eredeti hangsort. Típusai:hasonulásösszeolvadásrövidüléskiesésnyúlás

A hasonulás

A zöngésség szerinti részleges hasonulás: Két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az előbb álló alkalmazkodik a mögötte állóhoz, hasonul hozzá, de csak egyetlen képzési mozzanatban, jelen esetben zöngésség- zöngétlenség szempontjából. Példák: Vas megye, ‘vazsmegye,égszínkék,’ékszínkék’ ósdi - 'ózsdi', hoztam - 'hosztam' stb ósdi - 'ózsdi', hoztam - 'hosztam' stb

Pl. azonban, különben, színpad: Az m hang, amit ejtünk az n helyett, közelebb áll a b hang képzési sajátosságaihoz, közös vonásuk, hogy mindkettő két ajakkal képzett felpattanó zárhang, míg az n szájpadláshang.) A képzés helye szerinti részleges hasonulás

A teljes hasonulás Két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik a másikkal azonossá válik. Két fajtája van: írásban jelölt és jelöletlen

Írásban jelölt: ezzel, kapussal: higgye, játsszuk! olvassák: Ebben, a-val-vel rag v hangja hasonul; a felszólító mód j-je hasonul; a szótő z-je hasonul;

Írásban nem jelölt vagy jelöletlen: igazság, hagyjuk, (Ejtésben: igasság, haggyuk) A módosulást a kiejtés mutatja csak, a leíráskor azonban szóelemző módon járunk el: (igaz+-ság/ hagy+-j ), ezért nevezzük jelöletlennek.

Összeolvadás: Két mássalhangzó egymásra hatásának eredményképp egy harmadik, új hangot ejtünk: Pl. tanítsa, tetszik, szabadság, tudjuk, Ejtésben: taníccsa, teccik, szabaccság, tuggyuk).

Rövidülés: Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, ilyenkor a hosszú hang az ejtésben megrövidül. Pl. otthon, tollbamondás,hallgat

Kiesés: Három egymás mellé kerülő mássalhangzó közül a középsőt nem ejtjük. Pl. mondta, ijesztget,

Nyúlás: Két magánhangzó közötti rövid mássalhangzót hosszan ejtünk. Pl. A szőlő ejtése : ‘szöllő’ formában (Ezért is fordul elő gyakran helyesírási hibaként!)

A beszédhangok „jelentése”, hangszimbolika A hangoknak önmagukban nincs jelentésük, de statisztikai vizsgálatok igazolták, hogy a szövegek vidámabb tartalmú részeiben általában több a magas hangrendű szó, míg a komorabb hangulatok gyakrabban kötődnek mély hangrendű szavakhoz.

A szavak pusztán hangzásukkal is hangulatot ébresztenek, bár annak megítélése, hogy egy szó kellemes vagy kellemetlen hatású, nagymértékben egyéni ízléstől is függ.

Jóhangzás, rosszhangzás A jóhangzás (eufónia) a kellemes zenei összhatás. A rosszhangzás (kakofónia okai főleg a mássalhangzó-torlódások vagy a hiátus (hangréshézag), amely magánhangzók találkozásakor keletkezik: fiaim, tea, stb.

Feladat 1.Vizsgálja meg a következő versben a jóhangzás feltételeit és a hangok hangulati hatását! 2. Mely szavak helyesírása önkényes és mi indokolja?

József Attila: Gyöngy Gyöngy a csillag, úgy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szőllő, fürtösen, s mint a vízcsepp, hűvösen. Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik a bús földet díszitik. Kezed csillag énnekem gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden. Göröngy, göröngy, elporlik, gyenge csillag lehullik, s egy gyöngy lesz az ég megint, összefogva sziveink.

Világos és sötét hangok Stílushatásuk alapján a magánhangzók közül a magasakat világosnak, a mélyeket sötétnek is szokták nevezni. Stílushatásuk alapján a magánhangzók közül a magasakat világosnak, a mélyeket sötétnek is szokták nevezni.

Fiziológiai tény: A zöngés mássalhangzó részben zenei hang, a zöngétlen tiszta zörej. Lágyabb a hangzása azoknak a szavaknak, amelyek zöngés mássalhangzókból állnak.

Nem törvényszerű, de gyakori: A kemény k és t, a pergő r hangok gyakran fejeznek ki komorabb, keményebb hangulatot, mint a lágy l, m, n hangok. Kizárólagos szabályokat a hangok stílushatását illetően természetesen nem lehet felállítani. Kizárólagos szabályokat a hangok stílushatását illetően természetesen nem lehet felállítani.

Hangutánzó, hangfestő szavak: A hangutánzó és hangulatfestő szavak esetében a stílushatás nyilvánvaló, mint ahogy a hangalak és jelentés szoros kapcsolata is. A fizikai-akusztikai törvényszerűségeket (hang, mozgás, látási, hallási élmény) adja vissza a szóalak: rebben, lobban, szálldogál, lebeg, fúj, stb.

Tanulói feladatok1 Írjon bármilyen témában rövid szöveget (lehet vers is), a lehető legtöbb hangutánzó szó felhasználásával!

Tanulói feladatok 2 Szabadon választott témában használja fel a következő szavakat: álom, pille, leng, pattog, ketyeg, Szabadon választott témában használja fel a következő szavakat: álom, pille, leng, pattog, ketyeg,

Segítség: tanulói minták és ötletek

Órai tanulói munkák a Hangalak és jelentés című anyaghoz

Feladat: 1. lépés: hangutánzó és hangfestő szavak (igék) gyűjtése megadott leírás alapján: (finom, halk, lassú, kellemes, erőteljes, kellemetlen, folyamatos, gyakorító, egyszeri, stb.)

Feladat: 2. lépés: szövegalkotás a gyűjtött szavak felhasználásával

Megoldások

(idilles:) Libben az abrosz az asztalra. Koppan a kanál, a villa a késsel. A székre puha párna kerül lassan, Friss virágillat lebben a légben, A tányérba finom leves csobban, Majd székekre mindenki lepuffan.

(szerelmes/[kép]zavaros): Kincset rejt egy álom, A te ölelésed várom. Ha itt vagy, testem megremeg, Szívem szava bent reked.

(szonettes akart lenni, de nem az lett): Reccsen az ág, Reccsen az ág, lobban a vágy. lobban a vágy. Halkan libben, Halkan libben, Suhan minden. Zörren a szék, S lassan álom Lepi a szobát.

(ellenpontozós): Lobban a tűzhely lángja, Melege szívemet bántja. Égeti lelkemet a pattanó szikra, Hangja a szívemet jelenbe hívja. Csattan a padlón a régi lábos, A reccsenés oka így már világos. Kattan a zár a régi ajtóban, Cseppen a jégcsap az olvadó hóban.

(történetes:) Lassan leszáll az éj, és sötétbe borul az ég. Szimatot kap a ravasz róka, megcsillan a szeme a rókalyukban. Hirtelen kirobban a mezőre, és onnan a tyúkólba, ahol felharsan a nóta, és hopp, egy tyúkot elkap a róka. Csattan az ajtó, csattog a gazda. A neszre felfigyel és elsurran a róka. Üvölt és puffog a gazda, mert megfogyatkozott a tyúkja. A holdnak sugara felfénylik az égen, és teli hassal nyugovóra tér a róka.

Érdekességek A hangképző szervek

Hangszalagok

A gégefő

Gyűrűporc

Pajzsporc

Gégefedő porc

Hangszalagok

19. SZÁZAD: A BESZÉD RÖGZÍTÉSÉNEK KEZDETEI Edison első fonográfja 20. SZÁZAD: A BESZÉLŐ AZONOSÍTÁSA A RÖGZÍTETT BESZÉDE ALAPJÁN

MAGÁNHANGZÓK HANGSZÍNKÉPEI á a o ü e ö iu o a á i é e ü ö á a o ü e ö iu o a á i é e ü ö Bal oldalon: Kempelen gépének hangjai Jobb oldalon: ember ejtette hangok

A MAGYAR BESZÉD- TECHNOLÓGIA KEZDETEI az első működő beszélőgép: Kempelen Farkas (1791) Kempelen Farkas (1791) kísérlet magánhangzók mesterséges felismerésére: Tarnóczy (1950-es évek) Tarnóczy (1950-es évek) Kossuth hangjának „megtisztítása” analóg beszédjel digitális átalakítása: az első számítógépek az első számítógépek

Vége