1 Fejezetek a búzatermesztésből

2 Ismerkedés egy termesztett növénnyel A fajta jelentősége a termesztésben  Éghajlatigénye  Talajigénye  Vetésváltási rendszere – elővetemény igénye Tápanyag-utánpótlása  Talajművelési rendszere  Vetése  Növényvédelme Betakarítása  Tárolása Növény- termesztési technológia   Származása, jelentősége, helye a világ és hazánk mezőgazdaságában Alaktana, fejlődése

3 A Földünk legfontosabb növénye – a legnagyobb területen termesztjük

4  Közel 70 országban termesztik – északi szélesség 60. és déli szélesség 40. fokig 250 –280 millió hektár  1990 és 2000 között a termőterülete 250 –280 millió hektár 550 és 590 millió tonna  Termésmennyisége: 550 és 590 millió tonna 2 – 2,5 t/ha körül  Átlagos termésátlag a világon: 2 – 2,5 t/ha körül

5 Elsősorban a mérsékelt égöv növénye, de igen jól alkalmazkodik a különböző klimatikus viszonyokhoz Döntően őszi búzát termesztünk – jarovizáció – de a nagyon zord északi vidékeken a tavaszi búzát vetik - hazánkban jelenleg egy tavaszi búza fajta van: Gk Tavasz (1996)

6 Hasznosításiirányai Hasznosítási irányai: Mindre más fajták és típusok vannak, univerzális fajta nincs!  A kenyér, pékáru alapanyaga  Sok százmillió állat takarmánya - ezek az aestivum típusú búzák  Tésztafélék alapanyaga ezek a durum típusú búzák  Édesipari felhasználás

7 Mi is a „titka” ?  Kiváló egyensúlyban található benne a szénhidrát és a fehérje  Ez igen jól és maradéktalanul emészthető, könnyű étel  Hosszabb időn át jól tárolható – liszt is  Tökéletesen gépesített a termesztése – gazdaságosan termeszthető

8 Származása - Géncentruma

9 i.e. 7 – 6 ezer éves leletek már a termesztésére utalnak - legősibb város: Jeriko - tárolás Tigris és Eufrátesz völgye, Nílus völgye

10 Búzatermesztés hazánkban  Bronzkorból már találtak gabona magvakat.  Római kori Pannónia területén a kor színvonalán fejlett mezőgazdaság  Ezt találták honfoglaló őseink – miközben vándorlásaik során kapcsolatba kerültek a búzával  Letelepedésünk után a búzatermesztés egyre fontosabbá vált – már a XII. században említik a magyar búzát kiszállított termékként.

11 a hírneves magyar búza búzaminőségi beosztása Kialakul a hírneves magyar búza – az 1800-as évektől már jelentős export 1885 – Johan Treyer - búzaminőségi beosztása a Kárpát medencében a bécsi tőzsde megrendelésére

12 Búzatermesztés elmúlt 40 éve hazánkban ( )

13 Kölcsönhatások a búza termésátlagának kialakulásában Kölcsönhatások a búza termésátlagának kialakulásában (Pepó nyomán, 1999)

14 Fajták: Ma hazánkban több mint 100 fajta van köztermesztésben martonvásári szegedi Ennek döntő hányada martonvásári és szegedi nemesítésű, valamint van néhány honosított fajta  Martonvásári fajták: Mv rövidítés  Szegedi fajták: Gk rövidítés (Gabonatermesztési Kutató KHT.)

15 A fajtaválasztás szempontjai: A fajtaválasztás szempontjai: Érésidő:  Extra korai: Mv Emese, Mv Mariska, Gk Pinka  Korai: Mv Pálma, Mv Kucsma Mv Panna, Gk Öthalom, Gk Kalász, Gk Forrás  Közép korai:Mv Csárdás, Mv Magvas, Mv Optima, Gk Marcal, Gk Cipó, Gk Miska  Közép késői: Mv Magdaléna, Mv Matador

16 Sütőipari minőség: Javító minőségű búzafajták (A 1 – A 2 ):  Javító minőségű búzafajták (A 1 – A 2 ): Mv Palotás, Mv Emma, Mv Magdaléna, Gk Délibáb, Gk Miska Malmi búzák (B 1 - B 2 ):  Malmi búzák (B 1 - B 2 ): Mv Kucsma, Mv Tamara, Mv Vilma, Gk Élet, Gk Kunság, Gk Zuboly, stb. Takarmány búzák (C 1 – C 2 ):  Takarmány búzák (C 1 – C 2 ): ma kifejezetten ilyen nemesítésű fajta nincs, a B2-es minőség leromolhat takarmány minőségre, pl: Gk Kata, Gk Répce, Mv Martina fajták esetében

17 Farinográf Farinográf Hankóczy Jenő szabadalmaztatta 1930-ban

18 jó minőségűrossz minőségű jó minőségű rossz minőségű búza farinogramja

19 Ezután tanulmányozzunk át egy fajtaismertetőt!

20 Mv Emma Termőképessége A javító minőség kategóriájában jó átlagos hozammal rendelkezik, produktivitása több termelési körzetben versenyképes a kevésbé jó malom- és sütőipari minőségű fajtákkal.Minősége Javító minőségű búzafajta. Nedvessikér tartalma az elmúlt évek mindegyékében meghaladta a 35 %-ot. Farinográf értéke stabilan A 2 kategóriájú. Lisztjéből kimagaslóan nagy térfogatú kenyér süthető.

21 Mv Emma Agronómiai tulajdonságai  Fagyállóság kiváló, hasonló mint a többi megbízható Mv búzáé  Érésidő középkorai, éréscsoportjának egyik legkoraibb fajtája  Szárszilárdsága kiváló, hasonló mint a legjobb minősített fajtáké Betegség ellenállósága  Lisztharmat közepes, átlagos mértékben fertőződhet  Szárrozsda átlagos, fertőződésre nem kell számítani  Levélrozsda epidémia esetén fertőződik

22 Mv Emma Termesztési javaslatok.  Jól bokrosodik. A túl sűrű vetés minőségrontó hatásának elkerülése érdekében az csíra/m 2 vetőmagdózist nem célszerű túllépni, annak ellenére, hogy a fajta jó szárszilárdsága miatt megdőlésre nem hajlamos;  Kiváló minőségének kihasználása érdekében elsősorban a minőségi búzát termő körzetekben, harmonikus tápanyagellátás mellett ajánlott termeszteni;  A gyártó által előírt mennyiségben és megfelelő kijuttatási feltételek esetén bármilyen hatóanyagú herbicid alkalmazható. Gombaölő szerek alkalmazása erős lisztharmat, vagy levélrozsda epidémia esetén indokolt.

23 Sikér: Sikér: a búza különleges fehérjéje Szénhidrát (65-68%) és egyéb anyagok Fehérje (13-16%) Sikér fehérjék (28-40%)

24 A sikérfehérje – nagy- sőt óriásmolekulájú, vízmegkötésre, térhálósodásra képes így lesz belőle szép, kelt, nagy térfogatú lukacsos bélzetű kenyértészta

25 A sikértartalom alakulása

26 A sütőipari értékszám alakulása

27 Ökológiai- és talajigénye Hazánk éghajlata a búza termesztés számára összességében megfelelő – vannak azonban kedvezőbb és kedvezőtlenebb adottságú területek Igazán nagy termést és jó minőséget a humuszban gazdag, mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, mészben kellően ellátott talajon produkál

28 Kritikus időszakok: l Száraz őszhiányos kelés l Hótakarótartósan -15 o C alatt hótakaró nélkül l Tavaszi felfagyáshengerezés l Tavaszi csapadékalapvető jelentőségű a termésre l Május-júniusi kánikulaösszeaszalódó szemek l Nyári csapadéknehéz betakarítás, minőségromlás

29 Talaj: kedvező:  csernozjom,  barna erdőtalaj,  réti,  humuszos homok kedvezőtlen:  homok,  szikes,  erodált

30 Elővetemény igénye: Mi a jó elővetemény ? Növényvédelmi szempontok Időtényező Kultúrállapot

31 Elővetemény lehet: §általában a kalászosok, § késői kukorica, §cukorrépa, §későn feltört lucerna §szeptember közepéig betakarított kukorica, §napraforgó, §cukorrépa, §szója §hüvelyesek, §repce, §keverék takarmányok, § burgonya, §első kaszálás utáni pillangós jóközepes rossz

32 Talajművelési rendszere Az erőteljes, gyors, egyenletes csírázáshoz, keléshez: aprómorzsás, ülepedett, gyommentes, kellően nyirkos magágy szükséges.  Ennek elkészítéséhez elegendő idő szükséges! Vetés: Vetés: október 5-20-a között az ideális

33 Elővetemény betakarítása után tarlóhántás és lezárás (ha szükséges tarlóápolás)

34 Alapműtrágya bedolgozása Alapműtrágya kiszórása és bedolgozása az alapműveléssel

35 Alapművelés forgatásosforgatás nélküli, lazításos Alapművelés forgatásos forgatás nélküli, lazításos

36 Alapművelés elmunkálása

37 Vetőágy készítés

38 Tápanyagutánpótlás 1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó vegetatív részek felépüléséhez szükséges: nitrogén (N) 27 kg foszfor (P 2 O 5 ) 11 kg kálium (K 2 O) 18 kg mész (CaO) 6 kg magnézium (MgO)2 kg

39 A tápanyagutánpótlás megvalósítása Foszfor és kálium ellátás: Teljes mennyiséget ősszel kiszórni és bedolgozni a talajba Nitrogéntrágyázás N mozgékony! Nem tudja tartósan tárolni a talaj mint a foszfort és a káliumot! Ezért a nitrogén műtrágyát megosztva, több alkalommal és több adagban szórjuk ki!

40 Termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, de különösen a búza jelzi a legintenzívebben a N-hiány (vagy esetleg a N - bőséget)

41 A folyamatos N-ellátás - kiszórás Ősszel: kb kg kijuttatása és bedolgozása a talajba a szervesanyag-lebomlás segítése, a csíranövény megerősödése érdekében LEHET Tavasszal: LEHET egy alkalommal: koratavasszal bokrosodáskor, két alkalommal: (1.) bokrosodáskor és (2.) szárbaindulás- kalászhányás idején három alkalommal: (1.) bokrosodás, (2.) szárbaindulás, (3.) szemképződés idején (ez ma nem elterjedt)

42 Bokrosodáskor elengedhetetlen a fejtrágya! Bokrosodáskor elengedhetetlen a fejtrágya! adagja: kg/ha (vagy 100 kg/ha ha nincs megosztás)

43 szárbaindulás-kalászhányás maradék kg/ha szárbaindulás-kalászhányás adagja: megosztás esetén a maradék kg/ha

44 Saját kísérletünk:

45 A nitrogén trágyázás hatékonysága

46 A búza betakarítása a teljes érés kezdetén

47 A betakarítás elhúzódása rontja a mennyiségi és minőségi paramétereket!

48