gróf Bethlen István Fiatalkora Kezdeti politikai pályafutása Miniszterelnökként Belpolitikája Külpolitikája F ő bb m ű vei

Fiatalkora október 8-án született Gernyeszegen, Marosvásárhelyt ő l északra Édesapja Bethlen István gróf, édesanyja széki Teleki Ilona grófn ő Két testvére Klementina és Ilona Bécsben és Budapesten tanult 1897–1900 között Pesten jogász részt vett a megyegy ű léseken, 1901-ben képvisel ő vé választották 1939-ig parlamenti képvisel ő, majd ezt követ ő en fels ő házi tag 1901-ben vette feleségül az író Bethlen Margit grófn ő t három gyermeke született: András, István és Gábor.

Kezdeti politikai pályafutása 1901–1903-ig szabadelv ű párti, ig függetlenségi párti, 1913–18-ig alkotmánypárti képvisel ő tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) és a Magyar Gazdaszövetségnek OMGE igazgatósági tagja tiszteletbeli elnöke a Székely Társaságok Szövetségének 1914–18-ig az Erdélyi Szövetség elnöke bírálta a Károlyi Mihály-kormány intézkedéseit az ellenforradalmi er ő k egyik f ő szervez ő je 1919 februárjában létrehozta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját (KNEP) majd Bécsben az Antibolsevista Comité (ABC) vezet ő je

Miniszterelnökként ig Magyarország miniszterelnöke pénzügyminiszter, igazságügy miniszter, külügyminiszter, majd földm ű velésügyi miniszter is volt kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly király második visszatérését sikerült csökkentenie a területi veszteségeket 1921-Bethlen–Peyer paktum a szociáldemokratákkal 1922-ben létrehozta az ún. Egységes Pártot lesz ű kítette a választójogot, és visszaállította a nyílt szavazást

Belpolitikája Gazdasági, szociális és oktatáspolitikai intézkedései 1924-ben létrehozta a Nemzeti Bankot rendbe hozta az állam veszteségeit bevezette a peng ő t, és új vámrendszert dolgoztatott ki kötelez ő nyugdíj- és betegbiztosítást vezetett be új kultúr- és szociális politika a népiskolai hálózat és a közegészségügy fejlesztése Segít ő je: kultuszminisztere, Gróf dr. Klebelsberg Kunó A két világháború közti id ő szak legkiválóbb államférfijai voltak.

Külpolitikája Cél: népszavazás nélkül visszakapni a határ menti magyarlakta területeket autonómiát kell adni a ruszinoknak és szlovákoknak autonómiát Erdélyben és népszavazást javasolt a Délvidéken Angliára és f ő leg Olaszországra próbált támaszkodni 1927-ben magyar–olasz barátsági szerz ő dést kötött.

F ő bb m ű vei A magyar birtokpolitika feladatai Erdélyben (1913) Magyarország az új Európában (1925) Bethlen István titkos iratai (1972) Válogatott politikai írások és beszédek (2000)

Emléksírja Budapesten

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Molnár Krisztina 12.B