Kurtán Zsuzsa A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések Helyzetkép és fejlesztési lehetőségek „A szaknyelvoktatás szerepe a foglalkoztathatóság növelésében” TEMPUS Közalapítvány Budapest, 2014.március 31.

A szakmai képzéssel összefüggő nyelvismeret Mihez? §A szakember képzés teljes folyamata §A hallgatók nemzetközi cserekapcsolatokban való részvétele §A végzettek eredményes helytállása a munka világában Mi szükséges? §A szakterületi képzés konvencióinak megfelelő tartalmú és szintű szakmai nyelvhasználat, kommunikációs képességek §A szaknyelvi képzés rugalmas alakítása a dinamikusan változó társadalmi, gazdasági igényekhez (?)

Kurtán Zsuzsa- Silye Magdolna (2012. június ): A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések EMMI – OFI megbízásából 23 felsőoktatási intézmény (17 egyetem, 6 főiskola) Kérdőíves felmérés Interjúk

Kurtán Zsuzsa - Silye Magdolna (2012. június): A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések 1.A szaknyelvoktatás szervezeti keretei 2.A (szak)nyelvi képzés személyi feltételei 3.A (szak)nyelvoktatás tartalmi jellemzői 4.Külföldi hallgatók számára nyújtott idegen nyelvű kurzusok 5.A (szak)nyelvi képzésre vonatkozó intézményi vélemények, javaslatok Adatértékelés módszere: intézményi válaszok előfordulási gyakoriságának számértéke

Tartalom Helyzetkép §Mi jellemzi a szaknyelvi képzés kontextusát, céljait, követelményeit, tartalmát? §Hogyan valósul meg a különböző képzési szinteken a munkaerőpiac által szükségesnek tartott kompetenciák fejlesztése? Fejlesztési lehetőségek Rendszerszintű nyelvfejlesztési koncepció Az oktatási, kutatási, társadalmi tevékenységek nyelvhasználati hatásainak tudatosítása és tapasztalatszerzés Pedagógiai módszerváltás, együttműködés, szakmai és nyelvi fejlesztés szinergiája

Értékelhető válaszok száma: 43

Értékelhető válaszok száma: 48

Értékelhető válaszok száma: 38

A szaknyelvoktatással kapcsolatos problémák: néhány jellemző vélemény §A szaknyelvoktatás nem megfelelő megítélése hallgatói (túl nehéz) és oktatói (felesleges) szempontból” §„A hallgatók nem ismerik fel a szaknyelvtudás munkaerő-piaci fontosságát, nem motiváltak.” §„Jellemzően gyakori az a (nem nyelvoktatói) felfogás, hogy a hallgatók még az általános nyelvet sem tudják kellő szinten, akkor miért kellene még szaknyelv is”. §„Minden feltétel adott, azzal kell inkább megküzdeni, hogy a kimeneti követelményben a karok írják elő a szaknyelvet, ez a legnagyobb garanciája a kurzusválasztásnak”.

A szaknyelvoktatás fejlesztése: jellemző intézményi attitűdök, vélemények, javaslatok l „Mentalitásváltás a szaknyelvoktatás megítélésével kapcsolatban” l „A (szak)nyelvi képzés pozícióit és státuszát a felsőoktatási intézményeknek egyértelműen meg kellene határozniuk ” l „Szaknyelvtanári továbbképzések (hazai és célnyelv területi) szervezése, források hozzárendelése” l „A szak-intézmények szaknyelvtanárai közötti együttműködés erősítése” l „Pedagógiai módszerváltás: e-learning, blended learning stb.”

Értékelhető válaszok száma: 40

38 értékelhető válasz megoszlása

Fejlesztési lehetőségek A diákok nyelvhasználat által szocializálódnak leendő szakmájukba A szakmai képzés oktatási, kutatási, társadalmi tevékenységeinek nyelvhasználata: tudatosítás és tapasztalatszerzés Rendszerszintű nyelvfejlesztési koncepció Együttműködés: szakmai és nyelvi/szaknyelvi képzés szinergiája Pedagógiai módszerváltás

Köszönöm a figyelmet! Dr. Kurtán Zsuzsa