Iskolai tehetséggondozó tevékenység az online kérdőíves felmérés tükrében Sági Matild

A kutatásról Iskolai online adatfelvétel a feladatellátási hely vezetői körében 2016 tavaszán N=684 Reprezentatív minta Fenntartó szerint Országos aránynak megfelelő az egyházi iskolák jelenléte a mintában, enyhén felülreprezentáltak az állami/önkormányzati fenntartású intézmények, enyhén alulreprezentáltak a magániskolák Képzési szint szerint Településtípus és régió szerint NTP pályázatok szerint

Az iskolák humán-erőforrása Tehetséggondozó szakképesítéssel rendelkezők aránya a köznevelési intézményekben  Fejlesztendő terület a belső pedagógusállomány speciális (tovább)képzése  Nagy probléma a külső szakemberek elérhetősége - különösen a kistelepülések általános iskoláiban  Külön figyelmet érdemes fordítani a középfokú iskolák tehetséggondozással kapcsolatos humán erőforrás- fejlesztésére Tanórán kívüli tehetséggondozással is foglalkozó pedagógusok aránya a különböző képzéstípusú iskolákban, %

Tehetséggondozó tevékenységek az iskolákban Egyházi és KLIK fenntartású iskolák: versenyekre felkészítés, versenyeket rendezése, szakkörök, diákkörök, fejlesztő foglalkozások, különböző szabadidős, sport- és kulturális programok Alapítványi/magán iskolák: egyénre szabott fejlesztések, egyéni szintű mentorálás Az alapfokú művészeti oktatással együtt üzemelő általános iskolák: nagyon okféle tehetségfejlesztő tevékenység Gimnáziumok, szakközépiskolák: fakultációk, versenyek Szakiskolák: a versenyekre való felkészítés kivételével minden más területen elmaradás

A megfelelő tehetséggondozási programhoz való hozzáférés Előfordul-e, hogy egy speciális területen tehetséges gyerek számára nem tudnak megfelelő tehetséggondozó programot ajánlani? Az online kérdőívre érvényes választ adó iskolavezetők válaszainak megoszlása, %, Fenntartó szerint nincs lényeges különbség Iskolatípus szerint nincs lényeges különbség Jelentős a települési lejtő: a kis településeken az átlagosnál sokkal rosszabb a megfelelő tehetséggondozási programok elérhetősége Fő problémaforrások: Külső szakemberek elérhetőségének korlátai, információhiány, hálózatosodás hiánya, utazási költségek problémái

Iskolák közötti együttműködés a tehetséggondozásban Az utóbbi 3 évben irányított-e más intézménybe, illetve fogadott-e más intézményből az Önök intézménye tehetséggondozási céllal gyerekeket? Az online kérdőívre érvényes választ adó iskolavezetők válaszainak megoszlása, % KLIK fenntartású iskolák: átlagosak A nem KLIK- fenntartású állami, önkormányzati fenntartású iskolák és a szakiskolák: az átlagosnál zártabbak - 71%-uk se nem küld, se nem fogad más intézményből Alapítványi és egyházi iskolák: az átlagosnál erőteljesebb hálózatosodás – 28% illetve 25% küld és fogad is más intézményből Erőteljes települési lejtő: a falvak iskoláinak 68%-a, a kisvárosiak 56%-a nem szokott diákokat egymáshoz irányítani tehetséggondozás céljából. Problémaforrások: információhiány, hálózatosodás hiánya, utazási költségek problémái

Finanszírozás „Tehetséggondozási munkájuk finanszírozásában mekkora szerepük van az alábbiaknak?” Az online kérdőív kérdésére érvényes válasz adóválaszadó iskolavezetők válaszainak megoszlása, %

Nemzeti Tehetség Programra való iskolai pályázás Nemzeti Tehetség Programra beadott nyertes/nem nyertes pályázatok eloszlása a különböző fenntartású iskolákban, % Ha valaki pályázik, akkor nagy valószínűséggel nyer is (legalább egyszer) Az alapítványi iskolák különösen aktív pályázók Iskolatípus illetve településtípus szerint nincs lényeges különbség Lényeges különbség van viszont kistérségenként: Egyéni/személyes hatásokra visszavezethető különbségek az információáramlásban és a pályázás támogatásában

A pályázás és a nem pályázás indokai Az NTP felhívásra nem pályázás leggyakoribb okai a köznevelési intézményekben A soha nem pályázók körében, %, N=332 Az NTP felhívásra pályázás leggyakoribb okai a köznevelési intézményekben A legalább egyszer pályázók körében,%, N=171

Pályázatokkal kapcsolatos intézetvezetői igények

Összegzés Adataink szerint a magyar iskolák jelentős humánerőforrás-problémával küzdenek a tehetséggondozás területén. Különösen erőteljes ez a hiány a szakiskolákban és a kisebb településeken működő intézményekben. A tehetségfejlesztő programok hatékonyabb működtetéséhez több szinten és területen is jelentős támogatására van szükségük az iskoláknak. A közvetlenül a diákokat megcélzó fejlesztési támogatásokon túl szükséges fejleszteni az iskolák belső humánerőforrását és esetenként a tárgyi feltételeket, a külső szakemberek alkalmankénti „bedolgozásának” finaszírozhatóságát, az intézmények közötti információáramlást, az intézmények közötti együttműködést, hálózatosodást. A sokféle célcsoport-specifikus és témakör-specifikus igény miatt fokozott igény mutatkozik a szabadabban felhasználható, nyitottabb tehetségfejlesztési pályázatok iránt.

Köszönöm a figyelmet!