Kolumbusz után

Amiről az előző alkalommal szó volt AA mongol hódítás és a Pax Mongolica AA kereskedelmi forradalom Európában AA Fekete Halál és az „új rend” AA pestis eltérő hatásai eltérő helyeken DDélkelet-Ázsia Kolumbusz előtt BBiológiai imperializmus

Pangea újraegyesítése és a vallások

Amiről ma szó lesz MMiért nem mások fedezték fel az Újvilágot? AA haditechnika változásai és a katonai forradalom PPortugálok és hollandok AA cukor szerepe AAz ezüst áramlása a világrendszerben EEurázsia egyéb térségei

Újvilág felfedezése? Terroristák? Szabadságharcosok? Az értelmezés kérdése (meg a közbeszéd tematizálása)

Na de miért nem Kína? ‏ Földrajzi tényező: monszun-öv Kínai térkép Afrikáról és hajóroncs Japán dzsunkával Az Újvilágba „Kocsmáról kocsmára” szemlélet Kínai utazások jellege Technológia szerepe

És miért nem az iszlám? Szindbád, a tengerész utódai és Kolumbusz muszlim társai Al-Maszudi (10. század): Afrika a tengerről Legtöbb ázsiai kereskedelmi út ellenőrzése

Miért Európa? Rendezett keleti birodalmak? Habsburgok vagy ottománok? Gazdasági vs katonai felemelkedés „Akié az utolsó escudo” Viszonylagos hanyatlás Fő kérdések: India és az ottománok

Az alapkérdés: ok vagy okozat? ‏ A hódítás ok vagy okozat? Meglévő előny manifesztálódott? Kevesebb hátrány? Lehetett volna jobban csinálni? Az ország megy, a régió marad? A vallástérkép tanulságai

Miért éppen Ibéria? Spanyolok: „spanyol tó” Végpontok között: legnagyobb távolság (preindusztriális birodalom)‏ Portugália: lélekszám és só Távolsági utak: Írországból és Skandináviából‏ Majdnem minden tengeri hatalom: atlanti partról

Genova, Mallorca, Portugália Kanári-szigetek Azori-szigetek Tengeri birodalmak: akik kimaradtak a partszakaszon Ugolino és Vandino Vivaldi, 1291 Kanári-szigetek: első atlanti spanyol gyarmat Tengerész Henrik: keresztes háború és arany (Musa király) Kanári- helyett Azori-szigetek Számos motiváció (!)

Dulmo és Estreito Szigetek? Kontinens? Ázsiába? Atlanti szélrendszer megfejtése 1480-as évek: kifizetődő tengeri vállalkozások (Kanári-szigetek, Afrika) Kolumbusz pénzügyi csoportja Mint a holdraszállás? 100 évvel korábban? Kolumbusz útjának háttere

Kolumbusz útja

A geográfia számít (Ibéria és az atlanti part vs Kína és az iszlám világ) A történelmi helyzet számít (más lényegesnek látszó kérdések. ld. Mansa Musa; Habsburgok vagy ottománok?) Gazdaság/gazdagság és populáció nagysága: kisebb szerep Összefoglalva (az előzőeket)

A hajóépítés változásai Első technológiavezérelt forradalom: hajók és tűzfegyverek Navigációs eszközök: átvétel Északi hajók: klinkerpalánkozat, belső merevítés Kogge helyett karakk (nem klinkerépítés) Lőrés az ágyúknak (alternatívák: gálya, „fejnehéz katasztrófa”) Elöltöltő óceánjáró erődök Akik átvették a tűzfegyvert…

A katonai forradalom Tűzfegyver: önmagában nem Csatatér: zsoldosok Nem nyilvánvaló európai fölény 16. századtól: nem izolált innováció (birodalmak) Puskapor-birodalmak és költséges háborúk (lokális helyett kontinentális)

A háború költségei Anglia: 9/10-ed a skót háborúra Thomas Cromwell: egyházi földek 1657: mennyi jut nem katonai célokra? Ha mint a spanyolok... Richelieu: a történelem tanulsága 30 éves háború vége: hadseregek mérete

Az ottománok a tengeren Mint a rómaiak: I. Bajazid flottaépítése 1466: a legerősebb tengeri hatalom Globális uralomhoz: portugálok és spanyolok ellen Gálya vs. európai hadihajó Portugálok: ágyúkkal

Miért nincs ottomán amerikai birodalom? 1. spanyolok (Mediterránum) és portugálok ellen (Indiai- óceán)‏ DE: Marokkó után: spanyolok és portugálok helyet: VOC Ha a katonai forradalom előtt emelkednek fel... (és Dobó István)

Összefoglalva (az előzőeket) Első technológiavezérelt forradalom Technológiai változások az európai hajózásban (vs ottomán út) Tűzfegyverek  gazdaság fontosabbá válása Ottománok vs az Újvilág gyarmatosítása

Portugálok Indiában Eredeti cél: portugál siker‏ Vasco da Gama: 9 ezer km nyílt tengeren, muszlim hajókalauz, Calicutban: követként? Estado da India, legfeljebb 300 hajó Megosztott indiaiak, közömbös birodalmak, ágyú nélküli hajók

Nyugat-Afrika analógiájára? Atlanti-óceáni szigetek feudális modelljének átvétele (Sofala példája) Folyamatos adó vs fosztogatási határ Melaka helyett policentrikus kereskedelem Felemelkedő atlanti rendszer és gazdag Kelet aszimmetrikus kapcsolata, majd a hollandok szelektív kontrollja A portugál rendszer Ázsiában

Ó, az Újvilág! ‏ Spanyol „előtanulmányok”: gyapjú, Kanári-szigetek és mórok ellen: „háborús modell” Fosztogatási határ mögött lemaradva: letelepedési határ Ember és étel az Újvilágba Casa de Contratacion: quinto Visszafelé: marhabőr, bíbortetű Potosí

Egy modern „pénznövény”: opiátok

A cukor funkcióváltozásai Itáliai rabszolga-ültetvény modell és spanyol szigetek Cukorforradalom? Brazília: ültetvény-komplexum Rabszolgamunka és rabszolga- kereskedelem (katonai expedíció vs. barterezés)‏ 1800: 15 millió rabszolga Brazíliában (ld. kihalások) Brazília: cukor és rabszolgaság

Fűszer-szigetek Tordesillasi Szerződés Magellán: Molucca-szigetekhez (Sebastián Del Cano) Csendes-óceán: „Spanyol tó” Manila = Kolumbusz + Vasco da Gama

Összefoglalva (az előzőeket) Portugál és spanyol kolonizációs modellek Hatás Indiában (ázsiai térségben) vs Európában és az Újvilágban Cukor – rabszolga kapcsolat Tordesillasi szerződés (első glo- bális felosztás) Manila jelentősége

Hollandia és a VOC „Velence szteroidokon” „anyakereskedelem” (Balti-tenger),‏ északi- tengeri kereskedelem, fluyt 1594: Társaság a Távoli Földekért 1602: Holland Kelet-Indiai Társaság (VOC) ‏ Coen: háború és kereskedelem Fűszer-monopólium (Banda és Amboyna)‏

A VOC jelentősége VOC input: ezüst és katonák Monopólium: terület fizikai ellenőrzésével WIC: (West-Indische Compaigne): Brazília feladása, rabszolga-kereskedelem a VOC „bal keze” (ruhagyártás) és fűszerkereskedelem – meg az „I. Világháború” Balti-tenger: heringfeldolgozás! Intraeurópai kereskedelem léptéke

Velence a megváltozott rendszerben Priuli panasza Az ottomán mint szövetséges, patthelyzet a portugálokkal Rivalizáló angolok és hollandok a fűszerekért „A mediterrán világ inváziója” Amszterdam és London felemelkedése Ottománok: selyem, rabszolgák, fűszer nyugatra

Az ezüst útjai Kereskedelmi integráció: fűszerek újvilági nemesfém áramlása (átváltási ár): kkelet-európai alapanyagok pperzsa selyem és közel-keleti luxuscikkek ÁÁzsiába a Jóreménység Fokán keresztül MManilán keresztül Ázsiába Magellán-csere Japán ezüst Kínának Mogul ezüstnyelő és ezüstrúpia

A VOC felemelkedése és „európai hatalomváltás” (pl. Velence rovására) Nem a fűszerkereskedelem Nem a keleti kereskedelem Ezüst az Újvilágból Összefoglalva (az előzőeket)

Kína és Japán Ming-dinasztia: sem ők a japánokhoz - sem fordítva Portugálok szerepe Tűzfegyverek hatása Japánban Változó japán álláspont és 17. századra: teljes elzárkózás (kultúraféltés vagy monopolizálás?)‏

Délkelet-Ázsia Kereskedelem és tűzfegyverek Melaka helyett: Hoi An Acheh: a Világmindenség Rémülete Melaka ellen‏ (Iskander Muda) 1498 után: portugál hatásra visszaesés 1570 után felfutás 1630 után VOC-monopólium Ming (és japán) fűszerigény jelentősége

Oroszország és Szibéria Védelmi célú expanzió Szibériában és szőrme 1552: kazanyi kánság ellen 1582: a „Balti-tengerre nyíló ablak” (Narva) elveszítése Belorusszia és Ukrajna 17. sz-i „globalizálódás” nagysága: szárazföldi utak DE: Berlin: szarvasok és vaddisznók a lakosságnak

Perzsia és az ottománok Perzsia: siita vallás és perzsa királyságfogalom Selyemexport nyugatra Ottomán birodalom: a globális ezüstáramlás keresztútján‏ Nem az ipari, hanem az árforradalom? Más okok