A földrajz és a világ 1000 után. Amiről az előző előadás szólt ‏  Gazdaságtörténet és a jólét kérdése  Etika!  Fejlődéselméletek  Externális tényezők:

Az előadások a következő témára: "A földrajz és a világ 1000 után. Amiről az előző előadás szólt ‏  Gazdaságtörténet és a jólét kérdése  Etika!  Fejlődéselméletek  Externális tényezők:"— Előadás másolata:

1 A földrajz és a világ 1000 után

2 Amiről az előző előadás szólt ‏  Gazdaságtörténet és a jólét kérdése  Etika!  Fejlődéselméletek  Externális tényezők: földrajz és biológia

3 Amiről ma szó lesz ‏ Metageográfia és a világrégiók fogalma, kapcsolatok száma Egyes világrégiók madártávlatból Az iszlám aranykor A gyapot mint pénznövény Rabszolgák

4 Ibn Fadlan utazása (tanulságokkal) Oguz törökök és varégok Etnocentrizmus Hiper-európai felfogás? És a csador? Kultúra vagy gazdaság?

5 Mi lett volna, ha: a véletlen szerepe a történelemben ‏ A nő kétszer Wellington vs Cowley Kétféle „mi lett volna, ha...”: Amerikai Kanada vs Newton Milyen szinten?

6 Nekünk térkép kell 1.: határok Nicaragua és Costa Rica: a Google Maps

7 Nekünk térkép kell 2.: enkávék Dahala Khagrabar: indiai körül bangladeshi, körülötte indiai, körülötte bangladeshi, majd India

8 Hol ér véget Európa? ‏ Mi a Szahara? Hány óceán van? Európa határai: Különböző értelmezések

9 A metageográfia kritikája Az országhatárok határai Modern (területi) állam és Indonézia Lewis – Wigen: metageográfia

10 Kelet vs nyugat? Görögország és Portugália? Ausztrália mint kontinens Franciaország: Európában, Kína Ázsiában? Nemzetállamok?

11 Világrégiók világa ‏ Félreértések forrásai: puzzle- feltételezés; hierarchia- feltételezés Grönland vs. Ausztrália vs. Szahara Világrégió: földrajzi határok keveset számítanak; történeti- kulturális; arányos Változik: világrégió határai; földrajzi feltételek; földfelszín

12 ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket): A térkép reprezentáció, nem fizikai valóság Értelmezési egység: kontinensek helyett: világrégiók (kulturális, gazdasági stb.) kapcsolat

13 A világrégiók 1000-ben Northrup: divergencia helyett konvergencia az Eurázsia-centrikus leírás indokoltsága: 90% McDonaldizáció és világrégió-képző földrajzi tényezők NNyugat-Európa KKelet-Európa ÉÉszak-Afrika és Délnyugat-Ázsia: az iszlám világ KKözép-Ázsia DDél-ÁzsiaDélkelet-Ázsia KKelet-Ázsia ((Szub-szaharai Afrika) (((Amerikák, Ausztrália…))

14 A kapcsolatok száma Iszlám világ: 8 Dél-Ázsia: 5 Közép- és Kelet-Ázsia: 4 Délkelet-Ázsia és Kelet- Európa: 3 Szub-szaharai Afrika, Nyugat-Európa: 2 1000 körüli állapotból: megbecsülni a jövőt? Történelem iránya?

15 Áttekintés: a világ 1000 után (mint a Facebook profil)

16 Gini – Index Honnan hová jutott Európa?

17 Nyugat-Európa A tengerpartok aránya Nagy Európai Síkság Latin betű és római katolikus vallás Nagy Károly udvara III. Ottó: Bíborban született hercegnőt: Mi lett volna, HA… Katolikus vallás: majdnem mindenki

18 Kelet-Európa ‏ Bizánc: ortodox görögkeleti vallás, kontinentális, folyók Kijevi Rusz: skandináv vikingek Vlagyimir: 988, Anna bizánci hercegnő Bolgárok: török, 811: Krum, 900 előtt: ortodoxok (cirill betűk)‏ Szerbek vs horvátok Akik jelentéktelenné Válnak, és akik nem

19 Az iszlám világ Szíria és Egyiptom mint római provincia Szászánida Perzsia közelsége Iszlám: közép-ázsiai törökök civilizálása Sajátos történelmi helyzet földrajzilag (szárazföld kora)

20 Omájjidák, abbászidák, fátimidák Omájjidák: Damaszkusz Abbászidák 750-től: perzsa közigazgatás, Bagdad Függetlenülő területek Fátimidák: 969 után: Kairó 11. század: a fordulópont Abbászidák: iráni hatalom elvesztése, szeldzsukok Andalúsziaiak: keresztény és berber fenyegetés Fátimidák: csak Egyiptom

21 Közép-Ázsia: a magterület Sztyeppe és hódító hullámok anyagi javakkal és vallásokkal együtt Hunok után: kék törökök, 6. sz.: Selyemút ellenőrzése‏ Arabok: Talas, 751 Irán: számánida dinasztia (muszlimok)‏ Ujgurok, 8. sz. közepe: „a mongol-török világ nevelői” Volgai bolgárok és kazárok vallása

22 Dél-Ázsia Dél-India: Chandra Gupta Mauyra ; i ndogörög királyságok és nomádok Selyemút Maurya Királyi Főút Gupta Birodalom: 4-6. század Mint Európa? Kereskedelem az Indiai-óceánon

23 Délkelet-Ázsia Monszun szerepe Funan: kereskedő birodalom (i. sz. körül)‏ Maláj Srivijaya: 7. - 11. század; tengeri kereskedelem ellenőrzése Coédes, 1918

24 Kelet Ázsia, vagyis Kína (és Korea meg Japán) Kína: az Első Császár „A legfontosabb dátum 1912-ig” Han-dinasztia: mint Róma Tang terjeszkedés Szung: 960-tól Koyro a 10. századtól Japán: mint a brit szigetek? 646: Taika-reform

25 ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket): Eurázsia-centrikus világrégió-leírás A legjelentősebb: iszlám világ (kapcsolatok száma) Jelentéktelen Nyugat-Európa Megjósolhatatlan jövőbeni állapot (ld. Nyugat-Európa, Bizánc)

26 Nemzetközi kereskedelem Római – pártus- Han Kereskedelem és biztonság Szárazföldi: i. sz. körül: kínai – mediterrán Tengeri: Szakaszos monszun Szűk keresztmetszet Kína felé Afrika alakja

27 Iszlám kereskedelem Egyesítő arab hódítások és városok szigetei Omajjádok: bimetallikus Fátimidák: transszaharai kereskedelem; illetve a keleti parton 10. század: Perzsa-öböl és Kína helyett Vörös- tenger és Mediterráneum Egyiptom: len, cukor, alapanyagok, muszlin, ezüst exportja 3 út Keletre

28 Andalúszia és az arab zöld forradalom ‏ A legfejlettebb mezőgazdaság A civilizáció mint kert Fémmegmunkálás, ereklyetartó, arab szövet Városlakók Ziryab

29 ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket): Iszlám kereskedelem, gazdaság, ipar Keleti kereskedelem Hanyatlás kezdete: a Nyugat felemelkedése előtt

30 Gyapot király regnálása Indus völgye, i. e. 2000 k. Calico Act-ek:Cottonopolis Indiai gyapotszövők helyzete Gyapotmagtisztító gép „A Gyapot a Király” Brazília és Alsó-Egyiptom A Singer: tengerész egyenruhák Árcsökkenés!

31 Rabszolgák: iszlám világ és Európa Bilal, az első müezzin Zanj lázadás (883)‏ katona-rabszolgák, mamelukok, fátimidák Velence: fő bevételi forrás Tengerész Henrik Slave: „populációs gyűjtőmedencékből"

32 A kínai reneszánsz Nomád támadások „Uralkodó” rizs két lépésben Gazdasági és technikai fellendülés A Nagy Csatornától az óceáni hajózásig Puskapor és tűzfegyverek Mi lett volna, ha... Kereskedni az Indiai- óceánon (kínai – muszlim)

33 Európa az iszlám virágkorban ‏ A Pirenne-tézis Volga és Dnyeper: iszlám ezüst Nyugat-Európa: holland katasztrófa Súlypont: észak felé Szomszédok kifosztása Vikingek: nem (csak) rablók

34 A Mare Nostrum térségei Római utak helyett tenger Berberek: a Földközi- tenger mindkét oldalán Európai arab exportcikkek és a rekonkviszta hatásai Velence és Genova: rivalizáló városállamok Hatás Bizáncra és a muszlim kereskedőkre

35 Ain Jalut: egy makrohistóriai fordulópont A mameluk rendszer A mongol expanzió és az iszlám világ „Az iszlám megmentői”: 1260. szeptember 3.

36 KÖVETKEZŐ ELŐADÁS:  A mongol hódítás és a Pax Mongolica  A kereskedelmi forradalom Európában  A Fekete Halál és az új rend  A pestis eltérő hatásai  Délkelet-Ázsia Kolumbusz előtt  Biológiai imperializmus