Környezetvédelmi termékdíj

Gazdasági szabályozóeszközök a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LVI. törvény Környezetterhelési díj (60.§) Igénybevételi járulék (61.§) Termékdíj (62.§) Betétdíj (63.§) Biztosítékadás (101.§) Céltartalékképzés (101.§) Felelősségbiztosítás (101.§)

Alapanyag kitermelés Termék előállítás Termék használata Hulladék Igénybevételi járulék Biztosítékadás, céltartalék képzés Környezetterhelési díj Környezetvédelmi termékdíj Biztosítás Biztosítékadás, céltartalék képzés Igénybevételi járulék Biztosítékadás, céltartalék képzés Termékdíj, betétdíj

A termékdíj célja járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodáshoz az okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen támogassa az EU által előírt környezetvédelmi előírások teljesítését Megjegyzés: a környezetvédelmi termékdíj jelenleg a központi költségvetés bevételének része.

Környezetkímélő termelés-fogyasztás ösztönzése Szükséges mértékű fogyasztásra ösztönzés – a túlfogyasztás elkerülése Környezetbarát helyettesítő termékek használatának ösztönzése

A környezetvédelmi termékdíjat meghatározó jogszabályok évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról – módos í totta : évi XIX. törvény (MK 2009/44.) ; évi CXI. törvény (MK 2009/160) 53/2003. Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről 10/1995. KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról

Egyéb kapcsolódó jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XCII. törvény az adózás rendjéről évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról Európai Parlament és a Tanács a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 450/2008. számú rendelete évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 94/2002. Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 264/2004. Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

Termékdíjköteles termékek Egyéb kőolajtermékek Gumiabroncs Csomagolás (kereskedelmi csomagolás) Hűtőközeg – január 1-től nem termékdíjköteles Akkumulátor Reklámhordozó papír Elektromos és elektronikai berendezések

Termékdíj köteles termék = Törvény. + K TM rendelet Törvény. - fogalom K T M rendelet. – vámtarifaszám vagy KT kód

Csomagolás aa) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt, ab) az aa) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták, ac) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek, ad) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

Csomagolás fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez; gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a forgalmazás helyén több forgalmazási egységet foglal össze - függetlenül attól, hogy azok a felhasználók részére együttesen vagy külön kerülnek forgalmazásra -, és amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy ez annak tulajdonságait megváltoztatná; szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás. Csomagolószer: csomagolóeszköz csomagolási segédeszköz Csomagolóanyag

Kereskedelmi Csomagolás 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszesital, 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör, 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével, a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, a , , , vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup, a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét és kupakot), továbbá a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott és vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) csomagolás;

A kötelezetti kör Tárgyi hatály A termékdíjköteles termék, beleértve más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként vagy összetevőjeként forgalomba hozott terméket is Alanyi hatály a) a belföldi előállítású termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója; reklámhordozó papír, kenőanyagok esetén az első forgalomba hozó első vevője c) közösségen belüli behozatal esetén a termékdíj-köt. termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója d) nem közösségi termékdíj-köteles termék importja esetén a vámadós, szabad forgalomba bocsátás esetében a vámalakiságok elvégzésekor, az import jellegű feldolgozási célú vámeljárások esetén a termékdíjköteles termék felhasználásának napján, az import jellegű ideiglenes használati vagy raktározási célú vámeljárások esetén a termékdíjköteles termék szabad forgalomba bocsátásakor, valamint az árutovábbítás vámeljáráskor, amennyiben a továbbszállítás érdekében átrakodás, ezen belül kicsomagolás és újracsomagolás történik, a vám elé állításkor. e) kereskedelmi csomagolás első belföldi forgalomba hozójának első továbbforgalmazó vevője

Mikor keletkezik a termékdíj fizetési kötelezettség? a belföldi előállítású termékdíj-köteles termék és közösségi behozatal esetén a kötelezettnek az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján Importált termékdíj-köteles termék esetén: a vámhatósági határozat szerint Kereskedelmi csomagolás első továbbforgalmazó vevőjének: az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján

Változások Január 1-től !!!! részben választható a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja: A kötelezett döntése alapján az adott tárgyévre vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettsége, amennyiben erről a tárgyévet megelőző év december 20- ig(2009. december 20-ig) bejelentést tesz a vámhatóság részére a) a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetében a termék, illetve b) a belföldi előállítású csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíj- fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg év végi leltár után rendezett termékdíj esetében választhatóvá válik a beszerzéskori termékdíj fizetési kötelezettség teljesítése a)Csomagolás összetevők esetében b)Közösségi termékek esetében

Változások „H” (hasznosításra vonatkozó) termékdíjtételek változása Termékdíjköteles csomagolás Termékdíjtétel (Ft/db) Műanyag 1,5 literig 11 Műanyag 1,5 liter felett 22 Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig 3 Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3, liter között 10 Műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett 25 Üveg 1 literig 6 Üveg 1 liter felett 11 Társított csomagolás 1,5 literig Rétegzett italcsomagolás 13 Egyéb 27 Társított csomagolás 1,5 liter felett Rétegzett italcsomagolás 27 Egyéb 50 Fém 1,0 literig 33 Fém 1,0 liter felett 66 Egyéb anyagok 1,0 literig 11 Egyéb anyagok 1,0 liter felett 22

„Ú” díj helyett E1 és „k” díj helyett E2 amely egységes E1= 1,8 Ft/db E2= 3,5 Ft/db Ha az Első belföldi forgalomba hozó fogyasztónak értékesít (Kt. 11 § (6)), akkor H+E1+E2-t fizet Változások 2009.

A csomagolás (t) és kereskedelmi csomagolás (H, E1, E2) díjtételei alapján számított termékdíj fizetésére kötelezett 1. Cskt. „t” díjtétele Cskt. „t” díjtétele Kiskereskedő (kereskedő első vevője) „E2”-re nem kötelezett Cskt. „t” díjtétele Első belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. „t” díjtétele Cskt. „t” díjtétele Ker. Cskt. „H” és „E1” díjtétele Első belföldi forgalomba hozó (EU-ból behozó) Első belföldi forgalomba hozó (importőr) Ker. Cskt. „H” és „E1” díjtétele Ker. Cskt. „H” és „E1” díjtétele NAGYKERESKEDŐ (Első tovább- forgalmazó vevő) Ker. Cskt. „E2” díjtétele

A fogyasztó számára közvetlen értékesítést végző gyártók Cskt. „t” díjtétele FOGYASZTÓ Első belföldi forgalomba hozó (gyártó) Cskt. „t” díjtétele Cskt. „t” díjtétele Első belföldi forgalomba hozó (EU-ból behozó) Első belföldi forgalomba hozó (importőr) Ker. Cskt. „H”+ „E1”+”E2” díjtétele Ker. Cskt. „H”+ „E1”+”E2” díjtétele Ker. Cskt. „H”+ „E1”+”E2” díjtétele

Változás 2009 június 1-től a műanyag zacskóknál „eladótéri” zacskó kg alapú, „pénztári” zacskó db alapú a csomagolás helyén 25 %-ban környezetbarát csomagolás forgalmazásánál E díj 100%-ban levonható 2009.január 1. és június 1. közötti időszakban eladótéri zacskó miatt nem lehetett kiszabni termékdíjbírságot és/vagy mulasztási bírságot.

Változások Alanyi mentességek helyett „csekély összegű” támogatás a VPOP felé történő nyilatkozattételi kötelezettség mellett (KT09BEJKE-TNY lap) NEM KELL MEGFIZETNIE az „E1” termékdíjtételt EBF-nek ha éves szinten az italtermékek csomagolás mennyisége nem nagyobb darabnál. (Ide értendő a műanyag zsák és zacskó, műanyag pohár, társított pohár is amennyiben kereskedelmi csomagolásnak minősűlnek.) Az újrahasználható termékdíjköteles csomagolást csak egyszer kell figyelembe venni !!! NEM KELETKEZIK „E2” termékdíjtétel fizetési kötelezettsége EV-nek ha kizárólag a fogyasztó számára értékesít éves szinten az általa forgalmazott italtermékek csomagolás mennyisége nem nagyobb darabnál legfeljebb 50 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik. EBF: Első Belföldi Forgalomba hozó EV: Első Vevő

KÖTELEZETT ELSŐ EXPORŐR VEVŐ a)100 %b)60% felett BÉRGYÁRTÓ KOORDINÁLÓ SZERVEZET VPOP CSOMAGOLÓSZER FORGALMAZÓ Átvállalás szerződéssel Átvállalás számlán VPOP Nyilvántartásba vétel SZ K. SZ-hez való csatlakozás szlaszla ÁTVÁLLALÁS CSOMAGOLÓSZER GYÁRTÓ BELFÖLDI KENŐOLAJGYÁRTÓ szlaszla szlaszla

I. Átvállalás számlával A szálán történő átvállalást nem szabad a szerződéses átvállalás típusával összekeverni. A számlán való átvállalás intézménye kizárólag két termékkörnél jöhet szóba: a) az egyéb kőolajtermékeknél ( kenőolajnál), vagy b) a csomagolások termékkörénél. Mindkét esetben, a számlát a kötelezettnek kiállító vállalja át a termékdíjfizetési kötelezettséget, méghozzá a számlán kötelezően feltüntetendő szöveggel. Figyelem! Nagyon fontos, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003.(IV.11.) Kormányrendelet 14. §-ában meghatározott szövegnek kell szerepelnie a számlán, különben az átvállalás jogszerűen nem jön létre. Ha az átvállalás nem jön létre, az eredeti kötelezettet terheli a fizetési kötelezettség. A számlán átvállalás intézményét sokan összetévesztik a termékdíjfizetési kötelezettség számlán történő feltüntetésének kötelezettségével. Például egy bolt csomagolószert szerez be. A csomagolószert gyártó becsomagolja a csomagolószert, és ezután a csomagolás után termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik (a boltnak majd a csomagolószer után keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége, amikor abba csomagol és a becsomagolt terméket eladja). Ezt a gyártó a termékdíj törvény (1995. évi LVI. törvény) 23.§-a, és annak végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet (10/1995. KTM rendelet) 14. (1) bekezdése szerint feltünteti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csomagolószer utáni a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalta volna, csak jelzi, hogy Ő teljesítette a termékdíjfizetési kötelezettségét (a csomagolóeszköz csomagolása tekintetében), és azt, hogy az adott számla mennyi termékdíjat tartalmaz (a csomagolóeszköz csomagolására vetítve).

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről 14. § (1) Számla alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének egésze, egyben vállalható át. (2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra. (3) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla alapján való átvállalása esetén, a számlán a) csomagolás esetén „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból Ft megfizetésre került”; b) kenőolaj esetén „a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból Ft termékdíj megfizetésre került” szöveget kell feltüntetni. (4) A (3) bekezdés szerinti követelmény nem vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség nem száll át az átvevőre. (5) Ha az átvállaló csomagolás termékdíjának átvállalása esetén nem élvez mentességet hasznosítást koordináló szervezeten keresztül, az átvállalt termékdíj kétszeresét köteles megfizetni.

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról 14. § (1) A Kt. 23. §-a alapján a kötelezettnek - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - a számlában vagy a számla mellékletében a) teljes termékdíjfizetés esetén: díjtételenként „a környezetvédelmi termékdíj összege a bruttó árból Ft” szöveget, b) termékdíj-kedvezmény esetén: „a..... környezetvédelmi termékdíja kedvezményben részesül, bruttó árból..... környezetvédelmi termékdíja:..... Ft” szöveget, c) termékdíjmentesség esetén (díjtételenként): „a környezetvédelmi termékdíj alól %-ban mentes, az ezen felül fennmaradó termékdíj a bruttó árból..... Ft” szöveget, illetve koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén: „a környezetvédelmi termékdíj alól.....%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból Ft” szöveget, d) újrahasználható termék első forgalomba hozatal utáni forgalomba hozatala esetén: „a..... környezetvédelmi termékdíj az első forgalomba hozatalkor megfizetésre került” szöveget kell feltüntetni. Kiskereskedelmi értékesítés esetén az (1) bekezdés szerinti szöveget a számlán nem kell feltüntetni.

I. Átvállalás számlán csomagolás esetén A számlán átvállalás intézményrendszerének célja, hogy lehetőséget biztosítson a gyártóknak, illetve csomagolószer kereskedőknek – a kis forgalmú cégek adminisztrációtól való tehermentesítésére. Arról már korábban is szó volt, hogy akitől számlán átvállalják a termékdíjfizetési kötelezettséget, annak a számla megőrzésén túl semmi más teendője nincs. Például a bútorkészítő kisiparos az elkészült bútorokat becsomagolja, de a csomagolásra felhasznált csomagolószert maradéktalanul olyan cégektől szerzi be, akik számlán átvállalták tőle a termékdíjfizetési kötelezettséget. Így a bútorkészítő kisiparosnak nem kell bejelentkeznie és bevallást sem kell készítenie. Figyelem! A fentiekből azonban egy nagyon fontos dolog következik. A számlán átvállalás, mindig a teljes termékdíjfizetési kötelezettségről szól, azaz nem lehet részben átvállalni a termékdíjfizetési kötelezettséget! Például egy részét átvállalják a termékdíjnak, másik részét pedig nem. Egyszerűen hangzik a tiltás ott, ahol csak tömegalapú csomagolás termékdíjfizetési kötelezettség keletkezik. Mi a helyzet azonban a kereskedelmi csomagolásnál? Az átvállalásnak szólnia kell a teljes termékdíjfizetési kötelezettségről, azaz a H+E1 (esetenként +E2) termékdíjtételekről. Nem lehetséges csak a H díjtételt számlán átvállalni és az E díjtételt pedig a kötelezettnél hagyni.

II. Termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerződéssel 1. A szerződések nyilvántartása a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe került 2. Csak meghatározott célból köthető átvállalására szerződés: a) export (nagyon fontos, hogy átvállalás csak arra a termékre vonatkozhat, amelyet az első vevő belföldön nem hoz forgalomba és saját céljára nem használ fel, azaz kiviszi az országból) b) bérgyártás (2009. január 1-től a bérgyártató a kötelezett, átvállalási lehetősége most a bérgyártónak van, a bérgyártatótól) c) hasznosítást koordináló szervezet

Hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén történő átvállalás Hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség érdekében kötött átvállalási szerződés során az alapeset szerinti kötelezett (cég) helyett, a hasznosítást koordináló szervezet szervezi meg a megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését és megfelelő módon történő hasznosítását. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerződés milyen KT-kódokat és milyen vámtarifaszámokat (csomagolás esetében csak KT-kódokat) tartalmaz, mert az átvállalás csakis a szerződésbe foglalt ezen termékekre fog vonatkozni. A hasznosítást koordináló szervezetek nyílt szervezetek, és kötelesek az átvállalási szerződési feltételeknek megfelelő szerződéskötési ajánlatokat elfogadni. Nem mérlegelhetnek a szerződéssel érintett termékek mennyisége alapján.

29 A koordináló szervezetek A termékdíj megfizetése a hulladékhasznosítási kötelezettség alól nem mentesít !!! A koordináló szervezet: vállalja az előírt hulladékarány begyűjtetését és hasznosíttatását A kötelezett: hasznosítási díjat fizet (olcsóbb, mint a termékdíj) nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat a Koordináló és a VPOP felé Számlán való feltüntetés egyszerűsödik: „a csomagolás környezetvédelmi termékdíja alól 100%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 0 Ft megfizetve”

2009. évben nincsen E1 és E2 mentesség helyette E1 és E2 levonási rendszer Első Belföldi Forgalomba hozója (EBF) levonhatja E1 100%-át ha újrahasználható és visszavételét és újrahasználatát igazolja E1 85%-át ha nem újrahasználható és anyagában történő hasznosítását igazolja Első Vevője (EV) levonhatja E2 100%-át ha a visszavett újrahasználhatót EBF-nek átadja E2 85%-át ha a visszavett nem újrahasználhatót EBF-nek vagy (EBF vagy HKSZ) megbízott hulladékkezelőnek átadja. HKSZ: Hasznosítás Koordináló Szervezet

E díj levonás szabályai 7/C. § (1) A kötelezett az újrahasználható és nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás „E” termékdíjtételének megfizetése alól, a bevallás során annak levonásával mentesül.

7/D. § (1) A kötelezett a 4. számú mellékletben foglalt tömeg-darab aránytól eltérő, egyéni tömeg-darab arányt is kialakíthat. (2) A kötelezett az általa alkalmazni kívánt egyéni tömeg-darab arány alkalmazása érdekében a vámhatósághoz nyilvántartásba vételi kérelmet nyújt be. (3) Az egyéni tömeg-darab arány nyilvántartásba vétele legfeljebb 1 év időtartamra kérhető. (4) Az egyéni tömeg-darab arány nyilvántartásba vételi kérelem a) a kötelezett adatait (VPID szám, GLN szám), b) a kereskedelmi csomagolás tömeg-darab arányát a csomagolóeszköz anyaga szerinti bontásban (műanyag, üveg, társított, fém, egyéb), és c) a tömeg-darab arány alkalmazásának időszakát, illetve kezdeti időpontját tartalmazza. E díj levonás szabályai

Kis mennyiségű csomagolást kibocsátók mentessége Felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot papír vagy fa esetén az 500 kg-ot üveg esetén a 800 kg-ot nem haladja meg. Mentességi kérelem – megelőző év szeptember 30-ig Eljárási díja van! (

Termékdíjfizetési kötelezettség teljesítése VPID szám igénylése a VPOP-nál GLN szám igénylése a GS1 Magyarország Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt-től Bejelentés a vámhatósághoz a termékdíjköteles tevékenységről Termékdíjköteles termékek elkülönített nyilvántartása Bevallás benyújtása a termékdíjfizetési kötelezettségről (VPOP honlap KT nyomtatányok, ABEV rendszeren keresztül)

ÜGYFÉL (KÖTELEZETT) VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Termékdíjas ADATSZOLGÁLTATÁSOK és ADATÁRAMLÁS 1 ablak 1 informatikai rendszer e-KT Informatikai Rendszer Főfelügyelőség, felügyelőségek MANUÁLIS ADATSZOLGÁLTATÁSOK INFORMATIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS IMPORT ESETI ADATLAP BEJELENTÉSEK, HAVI ÉS NEGYED- ÉVES ÉS ÉVES BEVALLÁS Visszaigénylés jelenleg elektronikus úton 2010-től csak elektronikus bevallás

VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG A termékdíj visszaigénylésének lehetőségei – Kt. 5/A. § (1-2), 5/B. §, 5/C. § (2), 17. § (3), 19/B. § (3) 1. Közterhektől mentes beszerzés - Kt. 5/A. § (1) 2. NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében történő import, felhasználás - Kt. 5/A. § (2) 3. Termékdíj köteles termék gyártásához alapanyagként termékdíj köteles termék felhasználása - Kt. 5/B. § 4. Külön jogszabályban meghatározottak szerint export esetén (kötelezett, exportőr) - Kt. 5/C. (2) 5. Kenőolajok után befizetett termékdíj visszaigénylése hasznosítás esetén - Kt. 17. § (3) 6. Mentesség A visszaigényléshez külön jogszabályban* meghatározott nyilvántartások vezetése szükséges (* a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. KTM rendelet) Kkt. visszaigénylési kérelem (5) határozat a visszaigénylés jogosultságáról visszaigénylés bevallás (1, 2, 3, 4, 6) VISSZAIGÉNYLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Főfelügyelőség, felügyelőségek ÜGYFÉL (KÖTELEZETT) visszaigénylésre jogosult (5) visszaigénylésre jogosult (1, 2, 3, 4, 6) KT09 MANUÁLIS ÚTON CSAK INFORMATIKAI ÚTON

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 5/C. § (2) Az a belföldi vevõ, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan exportálta vagy a Közösségen belül értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzésérõl kiállított számla, amely tartalmazza a termék elsõ belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét. 23. § A számlán a teljesítés dátumát, továbbá a számlán vagy annak mellékletén a termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni. Jogszabályi előírások a környezetvédelmi termékdíj számlán való feltűntetésére

38 Bejelentkezés vámhatósághoz a fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül a kötelezett vagy képviselője teheti meg A határidőig be nem jelentett… újrahasználható termék fizetési szempontból 2008-ban egyszer használhatónak minősül begyűjtő és hasznosító teljesítménye a mentességhez nem számolható el Koordináló szervezethez csatlakozott kötelezett esetében: a kötelezett tesz bejelentést a fizetési kötelezettségről a koordináló szervezet tesz bejelentést a hasznosítással kapcsolatban Bejelentés elmulasztása: mulasztási bírság: legfeljebb az Art. szerinti kétszerese

Változások Bevallás gyakoriságának változása: A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást tesz. Az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a társasági adó (adóelőleg) és a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás kivételével -, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege, - a 10 millió forintot elérte havonta, - ha a 4 millió forintot elérte negyedévenként bevallást tesz. Havi adóbevallás a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig Negyedéves adóbevallás a negyedévet követő hó 20. napjáig Éves adóbevallás az adóévet követő év február 15-éig. Újrahasználható csomagolások bevallása ÉVES gyakoriságú.

40 A többutas csomagolások, göngyölegek 10/1995-ös KTM rendelet 8.§: Egyszer kell megfizetni a termékdíjat, ha bejelentkezési kötelezettségét teljesíti külön bejelentést kell készíteni, és a nyitókészletet bemutatni egyszer a nyitókészlet után is meg kell fizetni a díjat elkülönítetten nyilvántartani az új-használt, saját-idegen többutas csomagolóeszközöket Egyébként minden alkalommal kell fizetni, január 1-től minden kapu bezárult a visszamenőleges korrekciót tekintve, így minden többutas csomagolás automatikusan egyutasnak minősül majd a múltban (2003. január 1-ig)

Adott egy kis lakótelepi bolt. Kell-e termékdíjat fizetnem, amennyiben nagykerektől vásárolok, így már én vagyok a harmadik a sorban (1. a terméket előállító, 2. nagyker mint pl. METRO vagy italkereskedő vállalkozás, 3. én mint kiskereskedő)? I. A kötelezettség megállapítása Mindenképpen különítsük el egymástól a) a csomagolási célból felhasznált csomagolóanyagokat (tömeg alapú csomagolás), b) a műanyag (bevásárló-reklám) táskákat, valamint c) a belföldi partnertől (nagykereskedőtől) beszerzett csomagolt italtermékeket (ez utóbbi két csoport, tehát b-c) pontok: darab alapú kereskedelmi csomagolás).

a) Csomagolási célból felhasznált csomagolóanyagok (tömeg alapú csomagolás) A kis lakótelepi boltot működtető vállalkozásnak vagy egyéni vállalkozónak is keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége az olyan csomagolóanyagok és csomagolóeszközök után, amelyekbe ő maga (vagy éppen a vásárló) csomagolja termékeit (pl. papírzacskó a pékáruknak, csomagolópapír a kenyérnek, társított papír-műanyag csomagolóanyag a felvágottaknak, műanyag zacskók a zöldségeknek, gyümölcsöknek stb.) Az ilyen és ehhez hasonló csomagolóanyagok felhasználását (fogyását) havi szinten kell nyilvántartani és kilogrammban kell meghatározni. Utánuk tömeg alapon keletkezik termékdíj- fizetési kötelezettség, amelyet az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő gyakorisággal (havonta, negyedévente, vagy évente) kell a vámhatóság felé bevallani és a termékdíjat megfizetni. Az egyes csomagolóanyagok, csomagolóeszközök anyagfajtáktól függő termékdíjtételei az alábbiak: Csomagolás anyaga Termékdíjtétel (Ft/kg) Műanyag 36 Társított 44 Alumínium 16 Fém (kivéve alumínium) 13 Papír, fa, természetes alapú textil 16 Üveg 6 Egyéb 44

b) Műanyag táskák Tipikusan ilyenek például a pénztárnál adott vagy megvásárolható műanyag táskák, amelyek a boltban megvásárolt termékek elszállítására szolgálnak, függetlenül attól, hogy ezeket a kis lakótelepi bolt „ingyen” vagy pénzért adja a vásárlóknak. Ezek a műanyag hordtasakok vagy hordtáskák, jogszabályi nevükön műanyag (bevásárló-reklám) táskák a kereskedelmi csomagolások közé tartoznak, felhasználásukat (fogyásukat) havi szinten kell nyilvántartani és darabban (valamint kilogrammban) kell meghatározni. Utánuk darab alapon keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, amelyet az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő gyakorisággal (havonta, negyedévente, vagy évente) kell a vámhatóság felé bevallani és a termékdíjat megfizetni. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák termékdíjtételei (H+E1+E2) az alábbiak: Termékdíjköteles csomagolás H+E1+E2 termékdíjtételek (Ft/db) Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig 3 + 1,80 + 3,50 = 8,30 Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3, liter között ,80 + 3,50 = 15,30 Műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett ,80 + 3,50 = 30,30 A „H” termékdíjtétel egy része vagy egésze alól mentesség szerezhető, míg az „E” termékdíjtételek egy része vagy egésze a fizetendő termékdíjból levonható, ám ehhez a termékdíjas jogszabályokban meghatározott speciális feltételek teljesítése szükséges.

c) belföldi partnertől (nagykereskedőtől) beszerzett csomagolt italtermékek (darab alapú kereskedelmi csomagolás) A kis lakótelepi boltot működtető vállalkozásnak vagy egyéni vállalkozónak az italtermékek után nem keletkezik darab alapú termékdíj-fizetési kötelezettsége, amennyiben a kereskedelmi csomagolásnak minősülő italtermékeket (pl. szénsavas üdítő, ásványvíz, forrásvíz műanyag palackban, sör üveg palackban, energiaital fém dobozban, gyümölcslé társított/rétegzett italcsomagolásban stb.) olyan belföldi partnerétől szerzi be, aki nem az első belföldi forgalomba hozó. Általában igaz ez a nagykereskedőktől történő beszerzésre, azonban célszerű minden egyes beszerzett csomagolt italtermékről megállapítani és belső nyilvántartásban rögzíteni annak származását, illetve azt, hogy az elosztási lánc hányadik szereplőjétől vásárolják a terméket. Előfordulhat ugyanis, hogy a nagykereskedő bizonyos italtermékeit külföldi (EU-s vagy EU-n kívüli) partnertől szerzi be, így amikor ezeket első belföldi forgalomba hozóként értékesíti, akkor a kis boltnak – mint a nagykereskedő első továbbforgalmazó vevőjének – darab alapú termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik a megvásárolt italtermékek fogyasztói csomagolása után. Ez utóbbi esetben darab alapon egységes díjtétellel (E2 = 3,50 Ft/db) számolva kell a termékdíj-fizetési kötelezettséget kiszámolni.

Változások 2010-től (I.) Tárgyi hatály: hűtőközeg kikerül, motorkerékpár gumiabroncsa termékdíjköteles lesz Személyi hatály: megszűnik a kereskedelmi csomagolásnál az első továbbforgalmazó vevői kötelezettség Áfa adóraktáron belüli értékesítés nem minősül belföldi forgalomba hozatalnak. Csomagolás esetén saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől. Termelői szerveződés szerződéses átvállalása (mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés 73/2009. EK rendelet) Bevallási gyakoriság negyedéves lesz, újrahasználható csomagolás marad éves bevallású, ha a termékdíj az ezer Ft- ot nem éri el, nem kell megfizetni.

Változások 2010-től (II.) Termékdíj átalány: mezőgazdasági termelő kötelezett alkalmazhatja, ha az árbevétele a tárgyévet megelőző évben kisebb, mint 10 M Ft => évi Ft nagyobb, mint 10 M Ft, de kisebb, mint 50 M Ft => évi Ft tárgyévben válik kötelezetté => évi Ft Termékdíj átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Megszűnnek a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályok Kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett mentes a hasznosítást koordináló szervezet átvállalása által => hasznosítást koordináló szervezet tesz bevallást a termékdíj-fizetési kötelezettségről és a hasznosításról is

Változások 2010-től (III.) Kereskedelmi csomagolás H, E 1 és E 2 Ft alapú díjtételek 2010-ben Ft/kg alapú díjtételre változnak: Műanyag (kivéve bevásárló táska) 350 Ft/kg Műanyag bevásárló táska: 1900 Ft/kg Üveg: 30 Ft/kg Rétegzett italcsomagolás: 450 Ft/kg Egyéb társított csomagolás: 700 Ft/kg Fém: 1150 Ft/kg Egyéb anyagok: 2200 Ft/kg Kereskedelmi csomagolás levonási szabályai is változnak: termékdíj 70 %-a levonható, ha a kötelezett a felső hasznosítási arány teljesítését igazolja Nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíj 100 %-a levonható, ha visszavételét/hasznosítását igazolja a kötelezett Újrahasználható kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíj 100 %-a levonható, ha visszavételét és újrahasználatát igazolja a kötelezett

Ellenőrzés Környezetvédelmi hatóság + Vámhatóság

49 A teljes Kt január 1-től vámhatósági feladat A bevallások egységes feldolgozásával hatékonyabb ellenőrzési tevékenység: - adó fizetési kötelezettséget teljesítők, - begyűjtők és hasznosítási tevékenységében, - mentességi engedéllyel rendelkezők körében. Átláthatóbb folyamatok, és kapcsolatrendszer a teljes termékdíjas kötelezetti rendszerre vonatkozóan. ELLENŐRZÉS

50 Ellenőrzések Hatósági ellenőrzés Kiutalás előtti ellenőrzés Adóellenőrzés Utólagos ellenőrzés Felülellenőrzés

51 Termékdíj ellenőrzése, hatósági felügyelete jogkövetkezmények, intézkedések Ellenőrzés helyszínei, mikéntje: üzlethelyiségben, raktárakban, termelési egységekben, gyártási folyamatok, feldolgozások vizsgálata, szállítmányok megállítása, mintavételezési jog, hasznosítási technológia, folyamat vizsgálata, nyilvántartásokban….

52 Nyilvántartási előírások A termékdíjfizetési kötelezettséget mindenkor alá kell tudni támasztani belső nyilvántartásokkal. A termékdíjfizetési kötelezettség megállapítása a kötelezett alapfeladata. Nyilvántartási kötelezettségük azoknak is van, akiknek a jogszabály szerint a termékdíjat nem kell megfizetni, illetve termékdíj alóli mentességgel rendelkeznek. A beszámolót a számviteli bizonylatokkal és nyilvántartásokkal megegyezően kell be n yújtani.

53 Mulasztási bírság: Art § esetei 2 x - Késedelmes a bejelentés, - Késedelmes a bevallás, - Nyilvántartás vezetés elmulasztása, Art § nem szabályozott esetei - Hasznosítási kötelezettség nem teljesítése Mulasztási bírság

54 Termékdíj bírság Hiányos megfizetés, megfizetés elmulasztás Jogellenes visszaigényelése esetén Megállapítás (kivetés) esetei és mértéke Mértéke: a hiány 100 %-a Mértéke: köteles termék mennyisége után a Kt. díjtételének 3 X-a.

Képviselő Art. szabályai szerinti képviselő a bejelentési kötelezettség teljesítése; a bevallási kötelezettség teljesítése; az igazolások kérése; a termékdíj visszaigénylési eljárás; a mentességi eljárás; az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás; a koordináló szervezettel történő kapcsolattartás; a nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások 2011-től nem kell képzési követelmény!!!!

Fontos címek, elérhetőségek