INNOVÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSBEN INFORMÁCIÓK A MEGÚJULÓ LAKÓHELY-KÖZELI EGÉSZSÉG SZOLGÁLTATÁSRÓL A hazai népegészségügy továbbfejlesztésének fő irányai B UDAPEST, SZEPTEMBER 29. Dr. Csányi Péter EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság Népegészségügyi Főosztály

Népegészségügy - kihívások  Születéskor várható élettartam 1990-óta mindkét nemben jelentősen nőtt Magyarországon, de nem közeledett az EU15 átlaghoz (WHO).  Születéskor várható egészséges életévek száma között mindkét nemben jelentősen nőtt, az EU átlag stagnált (Eurostat).  1990-óta a keringési betegségek esetében csökkent, a daganatos betegségek esetében stagnált az okozott halálozás, míg a nők tüdőrák okozta halálozása nőtt (KSH).  Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél magasabb, a házasoknál alacsonyabb volt a halálozás (KSH).  Az elveszített egészséges életévek 85%-a a krónikus betegségekhez (NCD) kötődik (KSH).  A leggyakoribb betegség a magas vérnyomás, amely minden harmadik felnőttet érint; minden kilencedik felnőtt cukorbeteg (KSH).  Minden betegség esetében jelentősek a társadalmi különbségek (KSH).  Az NCD kockázati tényezők közül az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és az elhízás esetében nem történt érdemi javulás 2009-óta (ELEF 2014).

Népegészségügy Megtett intézkedések - összefoglalás Népegészségügyi termékadó bevezetése A nemdohányzók védelméről szóló tv. Módosítása A köznevelésről szóló tv. EMMI végrehajtási rendelete: Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés, ennek részeként mindennapos testnevelés Transz-zsírsav rendelet (2013.), közétkeztetés rendelet ( hat.) Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadása Új népegészségügyi program kidolgozása Kormányzati prioritásként kidolgozás alatt áll a Kopp Mária Lelki Egészség Stratégia Szakma-specifikus szakpolitikai programok megalkotása (alkohol, HIV/AIDS, sérülés) folyamatban van – Népegészségügyi Programba történő integráció?

Egészségfejlesztés, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés  Svájci-Magyar Együttműködési Program - A megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó új alapellátási modellprogram, 4 praxisközösség, 24 alapellátási praxis Észak-Magyarország, Észak-Alföld régiókban.  Koragyermekkori (0-7 éves) program - Minden – de különösen a speciális támogatást igénylő – 0-7 éves korú gyermek egészséges életkezdetének és sikeres iskolakezdésének támogatása a gyermekek fejlődésének nyomon követésével. Célja egységes, korszerű ismertek és módszerek kidolgozása és átadása (alapellátás szakemberei, szülők számára, szülői megfigyelésen alapuló kérdőív bevezetése).  Védőnők által végzett szervezett méhnyakszűrés (25-65 év közötti nők körében) „Közel viszi” a szűrést a kistelepüléseken élő nőkhöz; A védőnők olyan nőket is megnyernek a szűrésre, akik korábban 10, vagy annál több éve nem voltak nőgyógyásznál; Hazai majd európai uniós támogatással év végére kb fő védőnő szerez jogosultságot a méhnyak szűrés végzésére.  Human papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás Iskolákba zajló program év szeptemberétől, majd év szeptemberétől is; Célcsoport: 7. osztályos leányok (szülői jóváhagyással); Átoltottságuk mértéke: 80%.  Szervezett vastagbélszűrés pilot program (50-70 éves nők és férfiak körében): Három megyében (Győr-Moson-Sopron-, Nógrád-, Heves megye) zajlik az OTH finanszírozásában; Európai uniós támogatással évben Csongrád megyében is elindult.

Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia Átfogó célkitűzések:  a születéskor várható élettartam növelése,  a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek növelése,  a standardizált halálozási arány mértéknek csökkentése,  a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékét növelése,  az egészségtudatos magatartás elősegítése, az egyéni felelősségvállalás ösztönzése,  a területi egészség-egyenlőtlenségek és a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentése.

Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia Népegészségügyi Prioritások I.Keringési betegségek, cukorbetegség, krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek megelőzése és gondozása; II.Daganatos betegségek kockázatának csökkentése, korai felismerése és kezelése; III.Lelki egészség fejlesztése, fenntartása, helyreállítása, a mentális zavarok megelőzése; IV.A környezet-egészségügyi biztonság fejlesztése; V.További népegészségügyi prioritást jelentő beavatkozások (pl.: baleset megelőzés, járványügyi biztonság erősítése stb.).

EFI-k és KEI-k

Népegészségügy továbbfejlesztése Tények, dilemmák, lehetőségek Further development of public health in Hungary Evidence, dilemmas and opportunities Medical approach vs. social determinants of health?

Pekka Puska: What are the drivers of the new paradigm? Director General of the National Institute for Health and Welfare (THL), Finland Eur J Pub Health: First published online: 26 May 2008http://dx.doi.org/ /eurpub/ckn042  “Population-based prevention reducing general risk factor levels through changing lifestyles is by far the most cost-effective and sustainable way to reduce the rates of major chronic diseases and to promote population health.”  “Health services, especially primary health care, work continuously in the community close to people. If they systematically assess people's health risks, advise on changes and collaborate with the community, health services can in the long run make a major contribution to the overall preventive work in the society.”  Since the 1970s comprehensive work has been carried out in Finland to change particularly heart health- related lifestyles: diet, smoking and physical activity.  “A complex process involving the people, various stakeholders, various sectors, public policies and responses by the private sector have resulted in dramatic changes especially in dietary habits and men's smoking, and in a major reduction in the blood cholesterol and blood pressure levels of the population. These changes in turn have resulted in some 80% reduction in annual cardiovascular mortality rates and a dramatic improvement in population health.”  “At the end of the day the question is about social change.”

Debra Umberson and Jennifer Karas Montez: Social Relationships and Health: A Flashpoint for Health Policy. J Health Soc Behav. Author manuscript; available in PMC 2011 Aug 4.  “Social relationships have significant effects on health”  “Social relationships affect health through behavioral, psychosocial, and physiological pathways”  “Relationships shape health outcomes throughout the life course and have a cumulative impact on health over time”

László Tabár et al: Swedish Two-County Trial: Impact of Mammographic Screening on Breast Cancer Mortality during 3 Decades. Radiology, Volume 260, Issue 3. September 2011 Cumulative mortality from breast cancer as determined with Swedish overview committee consensus data:  There were 126 breast cancer deaths prevented in follow-up to 29 years.  400 need to be screened for 10 years.

 Evaluate the effect of cholesterol lowering with simvastatin on mortality and morbidity in 4444 patients with coronary heart disease (CHD) with serum cholesterol 5·5-8·0 mmol/L.  Over the 5·4 years median follow-up period, the relative risk of death in the simvastatin group was 0·70 (95% Cl 0·58- 0·85, p=0·0003). There were 189 coronary deaths in the placebo group and 111 in the simvastatin group (relative risk 0·58, 95% Cl 0·46-0·73), while noncardiovascular causes accounted for 49 and 46 deaths, respectively. Randomised trial of cholesterol lowering in 4444 patients with coronary heart disease: the Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S) Scandinavian Simvastatin Survival Study Group The Lancet, Vol 344, 1383–1389, 1994 Scandinavian Simvastatin Survival Study Group

Sally C Davies, Eleanor Winpenny, Sarah Ball, Tom Fowler, Jennifer Rubin, Ellen Nolte: For debate: a new wave in public health improvement. The Lancet, Vol. 384: 1889–95, 2014  “The rising burden of chronic disease poses a challenge for all public health systems …Persisting inequalities in health are of particular concern. Disadvantage because of education, income, or social position is associated with a larger burden of disease and, in particular, multimorbidity.”  “…population health improvement is conditional on a health- promoting societal context. It is characterised by a culture in which healthy behaviours are the norm, and in which the institutional, social, and physical environment support this mindset. Achievement of this ambition will require a positive, holistic, …collaborative effort, involving a broad range of stakeholders. “

THE LANCET Editorial Vol. 386, Sept „Type 2 diabetes is becoming the plague of the 21st century. With the so-called diabesity epidemic the disease threatens to reduce life expectancy for future generations globally.” Total deaths from diabetes are projected to rise by more than 50% in the next 10 years.

Ronald Bayer, Ph.D., and Sandro Galea, M.D., Dr.P.H.: Public Health in the Precision-Medicine Era N Engl J Med 2015; 373: , August 6, 2015 Ronald Bayer, PhD. Professor, Sociomedical Sciences, Columbia University, NY, US  „Clinical medicine has contributed enormously to our ability to treat and cure sick people.”  „The evidence that clinical intervention, however important, cannot remedy health inequalities emerges from a broad range of empirical studies.”  „… there is now broad consensus that health differences between groups and within groups are not driven by clinical care but by social-structural factors that shape our lives.”

Javaslat - Proposal Az egészségfejlesztés, prevenció, diagnózis, gondozás, rehabilitáció teljes folyamatára kiterjedő kliens utak kerüljenek megtervezésre, majd komplex, lakosság közeli szolgáltatás fejlesztés valósuljon meg. The whole client patway including health promotion, prevention, diagnosis, treatment and rehabilitation should be planned and complex service development to be implemented, with close acces to the services for the public.

 Az egészség kultúra, egészséges életmód, egészséges környezet támogatása,  a kockázati tényezők közösségi szintű és egyéni visszaszorítása,  a szűrési rendszer továbbfejlesztése,  az egyes életszakaszokhoz, pl éves korúak, és színterekhez, pl. köznevelési intézmények és munkahelyek, kapcsolódó egészségfejlesztés,  a mentális egészség komplex támogatása,  interszektorális együttműködés, az egészség társadalmi meghatározó tényezőinek befolyásolása,  az egészséget segítő jogi környezet fejlesztése,  egyaránt a tervezési folyamat része.

Az alapellátás prevenciós funkciójának megerősítése, az egészségfejlesztési irodák továbbfejlesztése, a lakosság közeli szolgáltatások biztosítása a tervezett prioritások között szerepel.

Az EFI-k jövőbeni fő tevékenységei  +50 EFI tervezett EU forrásból, illetve valamennyi EFI lelki egészség támogató funkcióval történő megerősítése  Keringési betegségek és diabetes prevenciója,  Egészséges-, kockázatnak kitett személyek és betegek számára életmód-programok, tanácsadás, klubok működtetése, kiemelt tekintettel:  Rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás,  Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítására  Daganatos megbetegedések kockázatának csökkentése, szervezett lakossági szűrésekre mozgósítás  Lelki egészség támogatása  Allergiás megbetegedések kockázatcsökkentése  Iskolai és munkahelyi egészségfejlesztésbe bekapcsolódás, hosszú távon koordináció  Szoros együttműködésben az alap- és szakellátással, az Önkormányzatokkal, Kormány hivatalokkal, és további érintett ágazatokkal  Fókuszált, hosszú ideig fenntartott, monitorozott programok  EFI-KEI (Közösségi Egészségszervezési Iroda) pilot projektek

Széleskörű egyeztetés és felsővezetői jóváhagyás szükséges a konkrét beavatkozások megtervezéséhez és megvalósításához.

Köszönöm a figyelmet!