Diabéteszes vesebetegek tápláltsága és anyagcseréje a predialízis szakban Diabéteszes vesebetegek tápláltsága és anyagcseréje a predialízis szakban Dr.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ketodiéta – molekuláris evidenciák és klinikai alkalmazás
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
Az ISZB kialakulása. Preklinikus szakasz
Az alacsony fehérjetartalmú diéta szerepe a predialízis szakban, hatása a Ca-P egyensúlyra Borosné Tóth Kinga Debrecen
dr Szabó Tamás1, dr Bakonyi Géza2 Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Diaverum Dialízis Központ, Szeged
A CUKORBETEGSÉG.
D-vitamin kezelés a predialízisben és a dialízis időszakában Zakar Gábor dr.
Egészségügyi Mérnököknek 2010
Az elhízás.
A köszvény Arthritis urica.
A VESEELÉGTELENSÉG PROGRESSZIÓJA I
Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba
A 2-ES TÍPUSÚ DM: TERÁPIA ÉS GONDOZÁS
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
A veseelégtelenség és az össszmortalitás-,
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
A ketosav-aminosav terápia új alkalmazási előírásának helye a
Időskor és a vesebeteg gondozás
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
Komaság Tímea B. Braun Avitum Hungary Zrt. 10. sz. DC Debrecen
A renális Ca-P anyagcserezavar kezelésének aktualitásai-
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
eredményei A diabetes mellitus kezelésének újabb Tölgyesi Katalin
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Predializált és dializált betegek hypertóniájának kezelése,
A dializált betegek Ca-P anyagcserezavarának hatása
Nephrológiai ápolók és dializált betegek
A táplálásterápia elvei és gyakorlati kérdései
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
Teljes Parenterális Táplálás
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A 2-es típusú diabetes mellitus kezelési stratégiája az új orális antidiabetikus gyógyszerek megjelenésének tükrében dr. Bandur Szilvia, dr. Szépkúti Sándor.
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika.
Dr.Szilágyi Attila Sangui-Vet 
Korányi Sándor a nephrológus
A szervezet biokémiai folyamatai
A szervezet energiaforgalma
Dializált betegek kalcium egyensúlya, a kalcium terhelés tényezői a dialízis idején Zsiros Andrea, B.Braun Avitum 9.
A D-vitamin receptor (VDR) aktiváció fontossága 4-es típusú
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Szövődmények felismerése, ellátása
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
A cukorbetegség.
Nem-glükóz alapú ozmotikus anyagok szerepe a peritoneális dialízisben
Diabetes mellitus és szövődményei
Nephroprotekció predialízis stádiumban és a reziduális veseműködés
Mit esznek, hogyan táplálkozzanak vesebetegeink?
A szervezet energiaforgalma
Nephrológiai gondozás feladatai
Nephrológiai propedeutika fogász hallgatóknak 2015 Dr. Nagy Judit
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
A TÁPLÁLKOZÁS SZEREPE A KORAI FELNŐTTKORI SZÍVBETEGSÉGEK GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORI MEGELŐZÉSÉBEN SZAMOSI TAMÁS EGYETEMI MAGÁNTANÁR SEMMELWEIS EGYETEM ÁOK.
Renális szövődményben szenvedő cukorbetegek vércukor-önellenőrzésének jelentősége Prof. Dr. Jermendy György tudományos igazgató Bajcsy-Zsilinszky Kórház,
Diuretikum refrakter állapotok peritoneális dialízis kezelése. Tízéves tapasztalatok és irodalmi áttekintés Diuretikum refrakter állapotok peritoneális.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
2-es típusú diabetes mellitus: újdonságok
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
Az elhízás prevenciója és szövődményei
A szervezet energiaforgalma
Therápia segítő program Családorvosi alprogram
Előadás másolata:

Diabéteszes vesebetegek tápláltsága és anyagcseréje a predialízis szakban Diabéteszes vesebetegek tápláltsága és anyagcseréje a predialízis szakban Dr. Varga Andrea főorvos B. Braun Avitum 9. sz. számú Dialízis Központ, Székesfehérvár

Diabéteszes vesebetegek tápláltsága és anyagcseréje a predialízis szakban Dr. Varga Andrea, Dr. Zakar Gábor BBraun Avitum Hungary 9. Dialízisközpont és FM Szent György EOK, II. Belgyógyászat

T2DM előfordulása a gondozott vesebetegek körében Együttes előfordulásuk gyakori: Nefron vizsgálat szerint a T2DM betegek körében a GFR %-ban <60 ml/min Magyarországon a becsült diabeteszesek száma ezer diabéteszes vesebetegből csak a töredékét gondozzuk Háziorvos? Diabetes gondozó? Véletlen felismert betegek?

Diabeteszes betegek szénhidrát toleranciája KVE-ben módosul a szénhidrát anyagcsere szabályozása: 1.A ß-sejtek insulin szekretáló képessége hanyatlik és/vagy a perifériás inzulin rezisztencia súlyosbodik 2.A GFR csökkenéssel az endogén inzulin felhalmozódik 3.Az Inzulin és néhány orális antidiabetikum clearance csökken (az inzulin1/3-a a vesében bomlik le, csökkent veseműködés mellett növekszik a fél életideje) 4.A glomerulusszám csökkenésével a renális glükoneogenezis is csökken HYPOGLIKÉMIA VESZÉLY!

Miért fontos a diabéteszes vesebetegek keresése? A diabéteszes betegek körében a Hypertonia előfordulása : 67 % Rosszul beállított vércukorháztartás : 63 % Mikroalbuminuria : 30 % (mortalitás kb. 2 x) Dyslipidaemia : 24 % A diabeteszes betegek halmozott kardiovaszkuláris rizikóval rendelkeznek! A halálozás kétszer gyakoribb T2DM és a krónikus veseelégtelenség együttes előfordulása esetén !

MEGOLDÁS: A diabétesz és a krónikus veseelégtelenség KÖZÖS anyagcserekontollja

Táplálásterápia a veseelégtelenség 1. és 2. szakaszában A diabéteszes betegek megfelelő diétája, anyagcsere kontrollja A hipertóniás betegek csökkentett só (NaCl) bevitele A szívelégtelen betegek só- és folyadékbeviteli korlátozása A májcirrózisos betegek spec. diétája, célzott só- és folyadékbevitele Az elhízott betegek energiabevitel-csökkentése és testmozgása A nefrotikus betegek fehérje-anabol kezelése, só-folyadék korlátozása A veseköves betegek bő folyadékbevitele, speciális előírásai A húgyúti fertőzések ‚bő folyadék’ terápiája, esetenként káliumpótlás A diabéteszes betegek megfelelő diétája, anyagcsere kontrollja A hipertóniás betegek csökkentett só (NaCl) bevitele A szívelégtelen betegek só- és folyadékbeviteli korlátozása A májcirrózisos betegek spec. diétája, célzott só- és folyadékbevitele Az elhízott betegek energiabevitel-csökkentése és testmozgása A nefrotikus betegek fehérje-anabol kezelése, só-folyadék korlátozása A veseköves betegek bő folyadékbevitele, speciális előírásai A húgyúti fertőzések ‚bő folyadék’ terápiája, esetenként káliumpótlás A hatásos étrendi kezelés alapja a beteget kezelő orvos és ápoló kellő alapképzettsége és dietetikai elkötelezettsége. Előírásai vesespecifikus elemeket még nem tartalmaznak

A tápláltság, anyagcsere jellemzői a 3. szakaszban Fokozott bontás, vesztés ( fehérjék ) Elégtelen hasznosulás, bevitel ( energia ) Elégtelen ürítés, felhalmozódás ( P, K, N ) Kóros anyagcsere utak ( pl. lipidek, „toxinok” ) Fokozott bontás, vesztés ( fehérjék ) Elégtelen hasznosulás, bevitel ( energia ) Elégtelen ürítés, felhalmozódás ( P, K, N ) Kóros anyagcsere utak ( pl. lipidek, „toxinok” ) Jellegzetes anyagcsere tünetek fokozatos megjelenése a szakasz folyamán Egységes, az anyagcsere indikátorokhoz igazított étrendi, táplálás- terápiás beavatkozást igényelnek

Milyen a 3. szakasz betegeinek spontán diétája? napi fehérjebevitelük kontrollálatlan, az 5. szakasz kezdetére az étvágytalanság miatt ‚spontán’ jelentősen csökkenhet  ezen belül az esszenciális aminosavak (EAS) bevitele rendszerint elégtelen, lebontásuk fokozott gyakori a gyulladásos aktiváció és/vagy acidózis indukálta izomtömeg-vesztés (‚wasting’) energiabevitelük alacsony (<30 kcal / ittkg) tápláltsági állapotuk a fentiek eredőjeként a dialízis kezdetén gyakran (  50%) rossz (alacsony se-albumin, magas SZTF pont) foszfor, só- és folyadékbevitelük gyakran túlzott napi fehérjebevitelük kontrollálatlan, az 5. szakasz kezdetére az étvágytalanság miatt ‚spontán’ jelentősen csökkenhet  ezen belül az esszenciális aminosavak (EAS) bevitele rendszerint elégtelen, lebontásuk fokozott gyakori a gyulladásos aktiváció és/vagy acidózis indukálta izomtömeg-vesztés (‚wasting’) energiabevitelük alacsony (<30 kcal / ittkg) tápláltsági állapotuk a fentiek eredőjeként a dialízis kezdetén gyakran (  50%) rossz (alacsony se-albumin, magas SZTF pont) foszfor, só- és folyadékbevitelük gyakran túlzott Tervszerű felmérést és korrekciót igényel

A felmérés és korrekció eszköztára A ‚vesefunkció’ és a „salakszintek” biokémiai indikátorai (se-KN, kreat, se-húgysav, eGFR) A tápláltság és katabolizmus biokémiai indikátorai (se-albumin, koleszterin, CRP, sav-bázis értékek, se-P, vizelet KN, kreatinin) A tápláltság antropometriai indikátorai : testsúly, BMI, ‚Szubjektív Tápláltsági Felmérés’ – SZTF és változatai A tápláltság, testösszetétel indikátorai (bioelektromos impedancia mérés-BIA, DEXA* AFD – alacsony fehérjetartalmú étrend, per os mesterséges tápszerek, ketosav-aminosav készítmények, foszfátkötők, D- vitamin készítmények, A ‚vesefunkció’ és a „salakszintek” biokémiai indikátorai (se-KN, kreat, se-húgysav, eGFR) A tápláltság és katabolizmus biokémiai indikátorai (se-albumin, koleszterin, CRP, sav-bázis értékek, se-P, vizelet KN, kreatinin) A tápláltság antropometriai indikátorai : testsúly, BMI, ‚Szubjektív Tápláltsági Felmérés’ – SZTF és változatai A tápláltság, testösszetétel indikátorai (bioelektromos impedancia mérés-BIA, DEXA* AFD – alacsony fehérjetartalmú étrend, per os mesterséges tápszerek, ketosav-aminosav készítmények, foszfátkötők, D- vitamin készítmények,

Testösszetétel mérésre alkalmas DEXA készülék Meghatározható a zsír és a lágyszövet (izom) tömege és aránya is. Pontosabb felvilágosítást ad a tápláltságról, mint a BMI. Tájékoztat az elhízás típusáról is, s így jelzi pl. a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség egyéni kockázatát.

A Szubjektív Tápláltsági Felmérés - SZTF A testsúlyt és változását, az étvágyat is pontozza a test zsír- és izomtömegének testtájankénti szemi-kvantitatív (tapintási, megtekintési) vizsgálata mellett. A jó tápláltság jele az alacsony (hiba)pontszám.

A KVB szakasz táplálásterápiája a diéta alkotója a szabályozás iránya értelme, várható hatása fehérje csökkentés, AFD salakszint  szűrők terhelése  EAS arány növelése anyagcsere modulálás, Ketosteril energia növelés a fehérjék hasznosítása javul NaCl csökkentés RR  vizenyők  glom. terh.  foszfor csökkentés se-P szint , sec.HPT  folyadék = napi vizelet vizenyők , RR  CH bevitel emelésHbA1c optimalizálása (7% körüli érték!) Cél : a nefron-pusztulás fékezése, a szabályozási és anyagcsere-kisiklások korrekciója, hypoglykaemia kerülése a diéta alkotója a szabályozás iránya értelme, várható hatása fehérje csökkentés, AFD salakszint  szűrők terhelése  EAS arány növelése anyagcsere modulálás, Ketosteril energia növelés a fehérjék hasznosítása javul NaCl csökkentés RR  vizenyők  glom. terh.  foszfor csökkentés se-P szint , sec.HPT  folyadék = napi vizelet vizenyők , RR  CH bevitel emelésHbA1c optimalizálása (7% körüli érték!) Cél : a nefron-pusztulás fékezése, a szabályozási és anyagcsere-kisiklások korrekciója, hypoglykaemia kerülése

Az alacsony fehérjetartalmú diéta (AFD) Napi max 0.6 g/ittkg fehérje bevitele – mérsékelt csökkentés a WHO szerint optiálisan elegendő 0.8 g/ittkg előíráshoz képest A fehérjetartalom legalább 50%-ban esszenciális aminosav (EAS) legyen Hagyományos táplálékokból ez a feltétel nem mindig valósítható meg. Standardizált bevitel lehetősége : ketosav-aminosav készítmények (Ketosteril). A rövid, elágazó szénláncú amino- és ketosavaknak (pl. leucin, valin) önálló anyagcsere moduláló szerepük van, anabolizmus indukció mellett a CH anyagcserére és az étvágyközpontra is hatnak Az anabol anyagcsere feltétele a kellő energiabevitel (napi legalább 30 kcal/ittkg). Obes betegeknek max. 25 kcal + megfelelő testmozgás Kontrollált alkalmazása ‚alultápláltságot’ nem okoz. Fontos a megfelelő beteg-együttműködés kialakítása.

Összefoglalás A diabéteszes krónikus vesebetegek táplálásterápiája a komplex kezelést igényel, mely alkalmazkodik a KVB adott szakaszának anyagcsere igényeihez Az 1-2 szakaszban az alapbetegség étrendi előírásai dominálnak A KVB 3. szakasztól a vese sokrétű funkcióinak csökkenése kezdi uralni az állapotot, ennek megfelelően az étrendi előírások is egységessé válnak, ennek vezető eleme az AFD (alacsony fehérjetartalmú diéta) Az AFD csökkenti a nefronvesztés mértékét, nagy vizsgálatok szerint átlag 40%-al tolja ki a dialízis-igény határát. Biztonságos alkalmazása együttműködést, gondozást igényel, a differenciált AS bevitelhez gyógyszeres beavatkozásra lehet szükség. Lipidanyagcsere kontrollja és a szénhidrát anyagcsere kontrollja mindvégig szükséges, a hypoglykaemiák kerülése kívántos, melyek hozzájárulnak a kardiovaszkuláris rizikó és a mortalitás csökkentéséhez.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !