Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma az örök város.
Advertisements

Afrika.
Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaság- és társadalomföldrajz
Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Dr. Bóka János - Dr. Mezei Péter Szeged, november 23.
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
A népesség térbeli eloszlása
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
Törökország.
Afrika a fiatal kontinens
Afrika, a „fiatal” kontinens
A világ képe az arabokról
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京.
A népességnövekedés tényezői és következményei
Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ.
A Z ISZLÁM TÉRNYERÉSE DÉL - ÁZSIÁBAN ÉS AFRIKÁBAN Készítette: Széplaki Dóra Geográfus MSc október 13.
Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
Az iszlám megjelenése és térhódítása Az arab-félsziget VII. sz.
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
Kialakulása, nyugati és keleti
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Miért éppen a Közel-Kelet?
Európa fogalma, határai, ismérvei
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Európa regionális földrajza
Afrika népességfejlődése között
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Topográfiai gyakorlatok Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
CIVILIZÁCIÓS ÖVEZETEI
Ázsia természetföldrajzi képe
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
Előadás másolata:

Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

22 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Fő jellegzetessége: –Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Fogalmi különbségek –Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) –Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de muszlimok fele) –Legszűkebb: Arab Világ Iszlám Világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Iszlám Világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1

33 Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): –Atlasz-vidék Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia –Szahara Közeli-Magreb: Líbia Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Szudáni Tájöv: –Részben még Szahara: –Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán –Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Masrik (Arab Kelet): –Arab-félsziget –Termékeny Félhold Türk területek: Türk területek: –Kisázsia –Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Előázsia: –Irán, Afganisztán, Pakisztán

44 Nagy és kicsi: változatos méretű országok Terület: Terület: –Nagy: Algéria 2,4 mó km 2, Líbia 1,7 mó km 2, Egyiptom 1 mó km 2, Törökország 780 ezer km 2 –Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 Népesség Népesség –Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama 79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán –Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó –Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó

55 Egyenlőtlen benépesültség  kétarcú országok Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, ritkán lakott területek: Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, ritkán lakott területek: –Trópusi sivatag: Szahara –Mérsékelt övi sivatagok De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: –Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) –Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: Népsűrűség: –Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 –Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3,5 fő/km 2

Iszlám világ urbanizációja 1.: Isztambul Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ –Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál) –Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között –330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye –Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) –Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) –350–800: világ legnagyobb városa –Kora középkor: Európa legnagyobb városa –Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa

Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság központjai Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.) Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.) –Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Egyéb központok: Egyéb központok: –ÉNy-Afr: Casablanca –ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer –Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Mekka és Medina: i szlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve Mekka és Medina: i szlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve –Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben –Medina: későbbi hatalmi központja Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet) Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet)

88 Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja A városhálózat koncentrációja

Népességnövekedés Népességszám növekedése: Népességszám növekedése: –Igen gyors: Líbia 2,6% –Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22% –Lelassult: Tunézia: 0,99% Gyors népességnövekedés  fiatal országok Gyors népességnövekedés  fiatal országok –Egyiptom: 34% 14 év alatti

Migráció, vendégmunkások Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: –Enyhít a magas munkanélküliségen –Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét

Migráció, vendégmunkások Kibocsátó országok: Kibocsátó országok: –Pakisztán (NBr-ba) –Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) –Atlasz-országok (Fro-ba) –Közép-Ázsia (Oroszo-ba) –Egyiptom Befogadó célországok: Befogadó célországok: –Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) –1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

1212Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)

Három fő nyelvi–etnikai csoport Arab Arab –Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold –Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken Tunézia: arab, berber, 2% európai Tunézia: arab, berber, 2% európai Algéria: arab, berber (1/6), feketék Algéria: arab, berber (1/6), feketék Marokkó: 50% arab, 40% berber Marokkó: 50% arab, 40% berber Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég –XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Görögök (1923: népességcsere) –Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik

1414 Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Iszlám 5 alappillére: –Hitvallás (saháda) –Ima (szalát) –Adakozás (zakát) –Böjt (szaum) –Mekkai zarándoklat (haddzs) –(+ dzsihád) Irányzatok Irányzatok –Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben –Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága –Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben