Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései Németh László

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései Magyar Szupervizorok Társasága honlapján a következő állítás szerepel a szupervízió történetét leíró részben: „1945-ig csak Amerikában létezett szupervízió, majd az 50-es években hozták be Nyugat-Európába (elsőként Hollandiába), mint a Marshall-terv oktatási programjának egy komponensét.”

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A Magyar Szupervizorok Társasága,- akik egyébként önmagukat az „európai szupervíziós modell” képviselőinek is nevezik,- ezzel a kijelentéssel azt a helyzetet teremtették, hogy vagy nem lehet őket komolyan venni, vagy súlyos ismerthiányban szenvednek, vagy tudatosan manipulálják az információkat, hogy önmaguk modelljének a létjogosultságát ezzel támasszák alá. Bármelyik magyarázat is érvényes, szomorú rájuk nézve.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A szupervízió kezdeti kiindulása Amerikában az 1880-as években, a jótékonysági szervezet mozgalmának fejlődésével vette kezdetét. Mary Richmond, aki Charity Organization Department of the Russel Sage Foundation (Russel Sage Alapítvány Jótékonysági Szervezet) munkatársa volt, kezdett el foglalkozni a segítségnyújtás elméletével. Ő volt az egyéni esetkezelés (case work) és a szupervízió megalapozója is.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A szupervízió fokozatosan a jótékonysági szervezeti munka szükséges aspektusává nőtte ki magát ben tartották az első rövid szupervíziós kurzust. A jelenlegi szupervízió három fő komponense – az adminisztratív (ellenőrző) szupervízió, oktatási szupervízió és támogatást nyújtó szupervízió – megtalálható volt a korai szupervízorok által vállalt feladatok között.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A pszichoanalitikus pszichológia az 1920-as években (és későbbi kivándorlás hatására) a szupervíziót a klienssel folytatott esetmunka analógiájaként egyfajta kapcsolati terápiának tekintette. Annak érdekében, hogy a szakember hatékonyabban dolgozhasson klienseivel, a dolgozónak tudatában kellett lennie saját intrapszichés konfliktusaival és a szupervízortól segítséget kellett kapnia azok feloldásában. Ez a hatás hozta a szupervízió pszichologizálódását.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története Már az 1930-as években megjelenik az az irányzat, ahol a szupervízor feladata elérni azt, hogy a szociális munkások klienseik mellett elkötelezetten gyakoroljanak nyomást a törvényhozókra. A szupervízió adminisztratív, oktatási és támogató elemei közötti egyensúly széles skálán mozgott az elmúlt nyolcvan év során.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története Az oktatási szupervízió, amely a terápia irányába tartott, teret nyert az 1920-as és 1930-as években, a közelmúltban azonban – leginkább a nagyméretű jóléti programok folyamatos fejlődésével és specializálódásával az 1950-es és 60-as években – a szupervízió adminisztratív (ellenőrzési) aspektusai kerültek a középpontba.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A szupervízió úgynevezett „európai modelljét” az 50-es években hozták be Nyugat-Európába (elsőként Hollandiába), mint a Marshall-terv oktatási programjának egy komponensét. Az adminisztratív-kontroll funkciót a hatékonyabb tanulási folyamat érdekében, véleményük szerint ki kell hagyni. A szupervízióban a szupportív funkcióra tették a hangsúlyt. Megindult Hollandiában a szupervizor képzés önálló, intézményi formája.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története Ettől az időponttól kezdve a szupervízor tevékenység és a szupervízorrá válás folyamata több szálon fut. Az „európai modell” a szupervíziót, mint önálló szakmát fogalmazza meg, és céljának a speciális szakmai személyiségfejlesztést tartja. A szupervízorok kimondottan szupervízornak képződnek.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története Az „angolszász modell” a szupervíziót szakmaspecifikus tevékenységként, a szupervizor és szupervizált között hierarchikus munkahelyi kapcsolatban megvalósuló folyamatként határozza meg.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A „Budapesti Iskola” a szupervíziót módszerspecifikus tevékenységként, a szupervizor és szupervizált között mester- tanítvány, kapcsolatban megvalósuló folyamatként határozza meg.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története „európai modell”„ angolszász modell”„ budapesti iskola” Szupervízió célja Szakmai személyiség fejlesztése A nyújtott szolgáltatás követése, ellenőrzéseA személyiség fejlesztésén keresztül a gyakorlati (pszichoterápiás ) módszer tanítása és ellenőrzése

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története „európai modell”„ angolszász modell”„ budapesti iskola” Szupervízió funkciói Oktatás, támogatás Oktatás, támogatás, ellenőrzés Szupervízió formája Egyéni, csoport Egyéni, teamEgyéni, csoport

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története „európai modell”„ angolszász modell”„ budapesti iskola” Szupervízió módszere Reflektív tanulás a személyiség működéséről. Szakma- és módszerspecifi- kus ismeretet nem követel meg. Adott szakma módszereinek az ismeretére épül és a módszernek megfelelő a szupervízió. Adott (pszichoterápiás ) módszernek az ismeretére épül és a módszernek megfelelő a szupervízió.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története „európai modell”„ angolszász modell”„ budapesti iskola” Szupervizorrá válás Önálló képzés formájában, külön szakma a szupervizor. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kolléga válik szupervizorrá. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kolléga válik kiképző terapeutává és szupervizorrá.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története „európai modell”„ angolszász modell”„ budapesti iskola” Szupervizorrá válás kritériuma Alapdiploma + szupervizor diploma Szupervizió mellett végzett munka, Szupervízió elméleti ismeretek, tanszupervízió Területnek megfelelő végzettség, elismert szakmai tapasztalat. Módszerspecifikus végzettség – 1) sajátélmény az adott módszerben, 2) elméleti- és technikai szeminárium az adott módszerből, 3) tanszupervízió a módszer alkalmazásáról. Elismert szakmai tapasztalat. Kiképző terapeuta cím.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története „európai modell”„ angolszász modell”„ budapesti iskola” Szupervizor és szupervidált kapcsolata Független viszony, szabad választás alapján Hierarchikus, munkahelyi alá- felé rendelt viszony, korlátozott választási lehetőséggel. Független viszony, szabad választás alapján, ahol a szupervízor nagy tapasztalattal rendelkezik, és elismert az adott módszerben

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története Az 1960-as és a 70-es évek korai időszakában, amikor nagyobb figyelmet fordítottak a szociális működésre a szociális munkások oldaláról, akkoriban általános ellenállás alakult ki a szupervízióval szemben. Minden elnyomott és alárendelt csoport jogaira való érzékenység áttevődött a szupervizáltra, aki egy elnyomott csoportként jelent meg. Nagyobb szerepet kapott a szupervízor felügyeletétől való szabadság, a demokratikus részvétel és a szupervízori kapcsolatban való kölcsönösség.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A 70-es években Európa számos országában kidolgozták a posztgraduális képzés keretein belül zajló „európai modell” szerint zajló szupervizor képzést. A 80- as évekre kialakulnak a szupervízió integratív modelljei, amelyek magukban foglalják a szociológiai és pszichológiai elméletek hozadékait is. Ismét középpontba kerülnek a pszichológiai módszerek, amelyeket indokoltak a stresszről, és a kiégési szindrómáról (Burnout szindróma) szóló kutatási eredmények.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A módszerekben is változás következett be, a korábbi főként egyéni, kétszemélyes felállás mellett megjelentek a csoportos, team, peer és egyéb csoportos szupervíziós munkaformák is, amelyek elterjedtek az egyéni szupervízióval szemben. Aránytalanul többet foglalkoznak a szupervízióval az esetmunkában, mint a közösségi és a csoportmunkában – jelzik az NASW 1982-es felmérésére adott válaszok. A válaszadók közül, akik a szupervíziót tekintették munkájuk legfontosabb elemének, azoknak a 99,2 %-a az esetmunkával foglalkozik, 0,6 %-a közösségi szervezéssel, 0,2 %-a pedig csoportos szolgáltatásokkal.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A szupervízor-szupervidált kapcsolatára aktuálisan leginkább használt modell sokkal inkább visszatükrözte a szakember-kliens munkakapcsolatában preferált modellt, mint a csoportmunka vagy közösségi-munka bármelyik modellje. A szupervízió szerepe kevésbé tisztázott a csoportmunkát folytató intézményekben, és a közösségi munkát folytató szervezetek szupervíziójának szabályait pedig még kevésbé fektették le.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története A szociális munka minden specializált alcsoportja közül a közösségszervezőkben él legerősebben az autonómia iránti igény. A közösségi munkások úgy gondolják, hogy elsődlegesen ahhoz a közösséghez lojálisak és elkötelezettek, amelyben dolgoznak, valamint azokhoz az emberekhez, akik azon közösség tagjai. Kényelmetlenül élik meg, hogy ha azzal az intézménnyel és annak bürokráciájával azonosítják őket, ami ellen a közösség küzd. A közösségi munkások attól tartanak, hogy a szupervízió célja az azonosulás annak az intézménynek a céljaival és normáival, amelynek tagjai – ez egy olyan kapcsolat, amit inkább nem ismernének be. A settlement stábjában inkább konzultációt alkalmaztak és nem szupervíziót.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A szupervízió kialakulásának nemzetközi története Budapesti Iskola által kidolgozott és képviselt elvek meghatározó hagyományként fémjelzik Magyarország összes pszichoterápiás irányzatát, és az úgynevezett európai szupervíziós modell képviselőin kívül mindenki számára tiszteletet jelentő alapként kezelődik az, hogy bármilyen gyógyítás, szupervízió csak a Budapesti Iskola által kidolgozott és képviselt hármas tagozódásban megvalósítható. A terápia vagy szupervízió terepkompetenciát, az adott módszer/szakterület elmélyült ismeretét igényeli, és a felkészülés során sajátélményt kell szerezni az adott módszerből, elméleti és technikai szeminárium keretében kell megismerni a módszer működését, és tanszupervízió keretében kell a gyakorlatba átültetni a képzés során megszerzett készségeket, ismeretek.

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései Magyar Szupervizorok Társasága honlapján a következő állítás szerepel a szupervízió történetét leíró részben: „1945-ig csak Amerikában létezett szupervízió, majd az 50-es években hozták be Nyugat-Európába (elsőként Hollandiába), mint a Marshall-terv oktatási programjának egy komponensét.”

Pszichoterápia – szociális munka- szupervízió történeti összefüggései A Magyar Szupervizorok Társasága,- akik egyébként önmagukat az „európai szupervíziós modell” képviselőinek is nevezik,- ezzel a kijelentéssel azt a helyzetet teremtették, hogy vagy nem lehet őket komolyan venni, vagy súlyos ismerthiányban szenvednek, vagy tudatosan manipulálják az információkat, hogy önmaguk modelljének a létjogosultságát ezzel támasszák alá. Bármelyik magyarázat is érvényes, szomorú rájuk nézve.