A felvételi és érettségi kapcsolata január 20. Előadó: Ádám Zoltán, Felvételi Irodavezető ELTE-IK Nyílt Nap

A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három, egymásra épülő lépcsőből áll. Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra, hogy a diák mesterszinten (MSc) más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte.

A Bologna-rendszer

Tanárképzés a Bologna-rendszerben A hallgató az első képzési ciklus – vagyis az alapképzés - második évében dönthet arról, hogy tanulmányait később tanári mesterszakon kívánja-e folytatni. A tanári szakképzettség megszerzésére törekvő hallgatóknak az őket orientáló, szűrő pedagógiai, pszichológiai tanulmányokat is fel kell venniük, ha később tanárok szeretnének lenni. Ha kétszakos tanári képesítés megszerzésére pályázik valaki, ugyancsak az első képzési ciklusban a második tanári képesítés megalapozását jelentő szakterületi ismeretek elsajátítását is el kell kezdeni. A tanári mesterképzés ugyanis – figyelembe véve a közismereti tanárképzés és szakmai tanárképzés különbségét is – kétszakos. A tanári mesterképzés 5 féléves.

A BSc tanári alapszak és a kétszakos tanári MSc képzés kapcsolata

Az érettségi reform céljai Az egymás után következő korosztályok számára elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás. Az iskolai oktatás a követelményekben a lexikális ismeretek mindenhatósága felől fokozatosan és jelentős mértékben mozduljon el a képességfejlesztés felé. Szűnjön meg a "dupla vizsgázás". Az érettségi vizsga egyúttal "felvételi vizsga" is legyen, azaz a felsőoktatási intézmények felvételi rangsoraikat az érettségi vizsgákon elért eredmények és az iskolai teljesítmények alapján állítsák fel. A tantárgyankénti érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak, és az egyes iskolatípusokban ugyanazok legyenek. A különböző középiskolákban adott egyforma érettségi minősítések a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében.

Érettségi vizsga jellemzői Tartalmi modernizáció Nyilvános, jogszabályban rögzített, részletes vizsgaleírás Pontos értékelési leírás Rugalmas vizsgalehetőség Használható tanúsítvány pl. nyelvvizsga

Az érettségi vizsga tárgyai Az új rendszerben is öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező: magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg.

Jelentkezés a vizsgára Mi a választás feltétele (a tanulói jogviszony alatt)? A vizsgatárgy helyi tantervben szereplő követelményeinek teljesítése A bizonyítványba bejegyzett megfelelő osztályzat(ok) A tanulói jogviszony után bármely vizsgatárgyból lehet vizsgázni. Idegen nyelvek esetében csak a Magyarországon középiskolában tanított nyelvekből. A felnőttoktatásban az esti-levelező munkarend szerint tanulók számára a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lesz kötelező az idegen nyelvi érettségi. Addig más tárgyat választhatnak. Választhatja

Jelentkezés a vizsgára Az érettségire jelentkező tanuló azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni. Érdemes mérlegelni a különböző kockázati tényezőket (magasabb követelmények, a felvételi pontok kiszámításakor lehetséges előnyök és hátrányok stb.), és csak akkor választani az emelt szintet, ha arra elegendő a felkészültség. A döntéshez a diákok elsősorban tanáraiktól kérhetnek segítséget, útbaigazítást.

Vizsgaidőszakok a 2006-os Felvételi eljáráshoz Február-március: -Jelentkezési határidő: december 15. -Kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló, javító Május-június: -Jelentkezési határidő: február 15. -Rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló, javító

Érettségi vizsga értékelése Középszint osztály zat emelt szint osztály zat 80%- 100 %=5 60%- 100 %=5 60%-79%=4 47%-59%=4 40%-59%=3 33%-46%=3 20%-39%=2 20%-32%=2 0%-19%=1 0%-19%=1

2005 előtt letett érettségi vizsga megfeleltetése jeles (5) 100 %, jó (4) 79 %, közepes (3) 59 %, elégséges (2) 39 %. Tehát például egy "régi" típusú 4-es matematika érettségi 2005-től kezdve a továbbtanulás szempontjából 79%-os 4-es középszintű érettségit ér.

Az érettségi és a nyelvvizsga kapcsolata 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten. Figyelem! Azon felsőfokú intézmények, amelyekben az emelt szintű nyelvi érettségi a felvétel feltétele, nem fogadják el a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségit, csak a ténylegesen teljesítettet.

Felvételi és érettségi Iskolai eredményekÉrettségi eredmények „Felvételi” tárgyak %-os eredményei Átlageredmény + pontok Nyelv 7 (10) p Emelt szint 7(14) p Max. 24 p 50 pont10 pont60 pont Felvételi pontszám 120+? Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Választott t. Idegen. nyelv. 2-2 jegy összege Átlagx2 és kerek.

Jelentkezés feltételei „A” és „B” jelű jelentkezési lapok leadásával, illetve postára adásával. Elektronikus formában a honlapon regisztráció utánwww.felvi.hu Elegendő a mellékletek másolatát feltölteni a netre, akkor nem kell postán beküldeni. Csatolandó dokumentumok listája intézményeként változó (pl. érettségi másolata, nyelvvizsga másolata, középiskolai bizonyítvány másolata stb.) A nem e-jelentkezőknek a dokumentumok másolatát a B-laphoz csatolva kell leadni, amit később szereznek meg, legkésőbb július 11-ig kell beküldeni.

A hozott és szerzett pontok A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont. A szerzett pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán egy vagy két vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. Az Oktatási Minisztérium honlapján megtalálható az a lista, amelyből megtudható, hogy melyik képzési területre milyen érettségi vizsgatárgyból vagy vizsgatárgyakból és milyen szintű vizsgákból számítják ki a felsőoktatási intézmények a jelentkezők szerzett pontját. A legtöbb szakcsoport egy vagy két tantárgyból, középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként. Ezeknek a tárgyak körét a felsőoktatási intézmények szűkíthették, a tényleges intézményi lista a Felvételi Tájékoztató 2006-ben olvasható.

Az érettségi tárgyak köre Informatika képzési terület Érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelező és biológia vagy fizika vagy informatika vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési területen választható szakmai előkészítő tantárgyak: elektronikai alapismeretek, informatikai alapismeretek. Két középszintű vizsgatárgyat kell választani a jelentkezőnek. A költségtérítéses esti és levelező tagozatos, valamint távoktatásos formában az összes felsorolt tárgyból egy vizsgatárgyat kell választani a jelentkezőnek. Az ELTE-IK-n ez úgy módosul, hogy a biológia érettségi tárgy kimarad az érettségi vizsgatárgyak köréből.

Többletpontok Kötelező többletpontok: Legfeljebb két államilag elismert nyelvvizsgáért (középfokú C típus = 7 pont, felsőfokú C típus = 10 pont). Emelt szintű érettségi Az adott alapképzési szakon, szakpáron többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért adható. Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri a szerzett pontjai megállapítását. Ha a jelentkező jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra, és olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol két érettségi vizsga alapján számolják ki a szerzett pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki a szerzett pontjait, 14 többletpontra jogosult. Konkrét példaként a biológia alapszakra a biológia vagy kémia emelt szintű érettségi vizsgáért – amennyiben legalább közepes - 14 többletpont jár. A programtervező informatikus alapszakon, mivel két érettségi tárgyat kell választani érettségi tárgyanként 7 többletpont jár (szintén legalább közepes érdemjegy esetén). Az OKTV tanulmányi versenyek meghatározott (általában hely) helyezései maximális, azaz 24 többletpontot érnek.

Többletpontok Intézményi hatáskörű többletpontok: Az ELTE-IK sportteljesítményre és OKJ- s végzettségre nem ad többletpontot. A karon szakirányú jelentkezés esetén a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok legfeljebb 5, az első díjasok legfeljebb 3 többletpontot kapnak.

Fontos változások 2005-höz képest az emelt szintű érettségiért adható többletpont feltétele megváltozott (lásd. szerzett pontok rész) a minimum ponthatár 78 pont lesz, felsőfokú szakképzés esetén 72 pont bekerült a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája azok közé a versenyek közé, amelyek bizonyos helyezéséért többletpont adható az e-jelentkezés esetén ha elektronikusan csatolják a jelentkezők a mellékleteket nem kell beküldeni postai úton a másolatot tól további fontos változások lépnek életbe. Kötelező lesz két érettségi alapján számolni a szerzett pont, valamint a nyelvvizsgákért adható többletpont 10 pontban lesz maximálva.

az érettségi vizsga százaléka felvételi szerzett pont tantárgyanként (két tárgy esetén)(egy tantárgy esetén) 90 % % % - 89 % % - 84 % % - 79 % % - 74 % % - 69 % % - 64 % % - 59 % % - 54 % % - 49 % % - 44 % % - 39 % % - 34 % % - 29 % % - 24 % % 00

Legfontosabb határidők Február 15. a felsőoktatási jelentkezések és az érettségi jelentkezések határideje Április második fele: értesítőlevél az OFIK-tól és egyes intézményektől a jelentkezések regisztrációjáról, illetve a hiánypótlásokról Május-június: írásbeli és szóbeli érettségi vizsgák emelt és középszinten Július 11. mindenféle kérelem és melléklet végső benyújtási határideje Július második fele: ponthatárok megállapítása, felvételi döntések postázása Augusztus eleje: a felvételi döntéssel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek benyújtási határideje

Elérhetőségek Kormányzati Ügyféltájékoztatási Központ (Telefonszám: 189, 6-os menüpont) Diákigazolvány Ügyfélszolgálat ( , Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) ( ) Magyar Ekvivalencia és Információs Központ ( , Bursa Hungarica ( , Esélyt a Tanulásra Közalapítvány ( , Felvételi Iroda ELTE-IK és ELTE-TTK ( ,

Kollégiumi lehetőségek Az ELTE-n az első éves felvett hallgatók kb %-a tud kollégiumi elhelyezést szerezni. A sikeres felvételi után a határozattal egyidőben lesz a kollégiumi jelentkezésről tájékoztató lap kiküldése A jelentkezés elektronikus formában történik ( Lehetőség van az igazolások elektronikus feltöltésére is, aki ezt nem tudja megoldani postai úton kell majd beküldenie.

Elbírálási szempontok - Elsősorban szociális helyzet - Figyelembe veszik még a felvételi pontszámot, az esetleges tanulmányi- és sport verseny eredményt Kollégiumok: - Kőrösi Csoma Sándor kollégium - Nagytétényi úti kollégium - Kerekes úti kollégium - Nándorfejérvári úti kollégium - Vezér úti kollégium - (Ajtósi Dürer sori kollégium) - (Damjanich utcai kollégium)

Kollégiumi élet Hallgatói klubok Könyvtár Internet Rendezvények Évfolyamtársak, tanulókörök