A földtani környezetet érintő emberi tevékenység hatásának vizsgálata; a hulladéktermelés A földtani környezetet érintő emberi tevékenység hatásának vizsgálata; a hulladéktermelés Építés- és környezetföldtan 11.

Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége a hulladék képződése. Különösen jellemző ez a mai ún. "fogyasztói társadalom"-ra. Többet termelünk, ezért a termelési folyamatban több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. A lakosság egyre több maradékot, szemetet, csomagolóanyagot is kidob. Gyors ütemben korszerűsítik a termelő-berendezéseket is, így hamarabb selejteznek ki fizikailag még el nem használt, csupán "erkölcsileg kopott" gépeket. A hulladékok egy része - műszaki vagy gazdasági okok miatt, illetve emberi mulasztásból eredően - a környezetbe, illetve védett környezeti közegbe kerül, szétszóródik, ott szennyeződést okoz. Ezeket a természetes anyagcsere körfolyamat csak nehezen vagy egyáltalán nem képes feldolgozni. A legtöbb szennyezési problémát a rendezetlen elhelyezés (pl. "a hagyományos" szeméttelepek), helytelenül megválasztott hulladékkezelés, valamint a helytelen fogyasztói, magatartás okozza.

1. A hulladék fogalma Általános értelemben hulladéknak tekinthető az a bármely halmazállapotú, önállóan vagy hordozó közeggel megjelenő anyag és energia, ami az ember mindennapi életéből, termelő, szolgáltató vagy fogyasztó tevékenységéből ered, és az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván sem kezelve, sem kezeletlenül, ezért átalakítással vagy anélkül történő, a környezetre ártalmatlan elhelyezéséről átmenetileg vagy véglegesen gondoskodni kell.

2. A hulladékok csoportosítása Települési hulladék Települési szilárd hulladék háztartási hulladék közterületi hulladék a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék Települési folyékony hulladék közműpótló berendezések ürítéséből, nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származó hulladék inert hulladék biohulladék A települési hulladékok csoportosítása

A háztartási hulladék összetétele (forrás:

Halmazállapot szerint történő csoportosítás TípusJellemző anyagok Házi szemét éghető: papír, fa, műanyagok, textil, bőr, gumi éghetetlen: fémek, por, kő, kerámia, üveg, ásványi anyagok Darabos (nagy méretű) hulladékok bútorok, autóalkatrészek, abroncsok, ládák, csomagolóanyagok, egyéb használati tárgyak Konyhai hulladékételmaradékok, csomagolóanyagok Utcai szemétpor, falevelek, papír, csatornahulladékok Kerti hulladékfalevelek, ágak, föld Autóabroncsok és egyéb ócskavaskiselejtezett járművek, berendezések, szerkezetek Építési hulladék tégla- és betonmaradékok, szigetelőanyagok, csövek, huzalok, fahulladék Ipari hulladék szerves és szervetlen anyagokat előállító és feldolgozó iparágak szilárd hulladékai Mezőgazdasági hulladéktrágya, aratási hulladék Állati tetemek Légtisztító és derítőberendezések hulladékai szitamaradék, szűrőlepény, víztelenített iszapok Speciális hulladékok fertőző, robbanásveszélyes és mérgező anyagok, radioaktív hulladék A szilárd hulladékok típusai

Környezeti hatás szerinti csoportosítás A környezetszennyező hatások jellegük szerint a következők lehetnek: 1. A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyeződése 2. A levegő szennyeződése 3. Fertőzésveszély 4. A rovarok és rágcsálók elterjedése 5. A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége

3. Hulladékkezelés Hulladék-lerakóhely felszín alatti környezetszennyezésének elvi vázlata (S ZABÓ 1999)

Települési hulladéklerakó általános felépítése (B ARÓTFI 2000) 1. hulladéklerakat; 2. alsó földtámasz (helyben kitermelt agyagból); 3. felső földtámasz (épít. törmelék, föld); 4. rétegenként takaró földréteg 5. rekultivációs takarás földből; 6. belső övárok; 7. csurgalékvíz gyűjtő akna visszaforgató szivattyúval; 8. csurgalékvíz visszaforgató rendszer; 9. homokos kavics ágyazat szigetelés alá; 10. műanyag szigetelés; 11. szig. védő homokos kavics ágyazat; 12. dréncső csurgalékvíz gyűjtésére; 13. csurgalékvíz elvezető zárt cső; 14. kerítés; 15. biogáz vezetők; 16. biogázkutak; 17. talajvíz kémlelő kút; 18. védőfásítás; 19. külső övárok; 20. körüljáró út; 21. rekultivációs szint

Depónia helyes feltöltése (B ARÓTFI 2000)

Az újra hasznosítható lakossági hulladék csoportosítása (forrás:

Ipari hulladékok KategóriaHulladékok jellemzésePéldák I. Különleges hulladékok (kezelésük költséges és magas műszaki színvonalat igényel) Gyógyszer- és vegyipar mérgező, tűz- és robbanásveszélyes hulladékai II/ATalajba helyezve ártalmat nem okoz Építési törmelék, házi szemét jellegű ipari hulladék II/B Lerakásuk különleges előírások betartásával lehetséges Ipari zagyok, vízoldható mérgezőanyag-tartalmú salak III. Túlnyomóan szerves anyagot tartalmaz, komposztálható Élelmiszer-ipari hulladék IV. Mezőgazdaságban nem hasznosítható szerves anyagok, elégetve oldhatatlan salakká alakulnak Ásványolaj-, bőr-, textil- és gumiipar hulladékai V. Folyékony vagy vízoldható hulladékok, amelyek csak ártalmatlanítás után helyezhetők el Szerves oldószerek, galvániszap VI. Közvetlenül vagy válogatás után értékesithetők Csont-, papír-, üveg-, fahulladék stb. Az ipari hulladékok felosztása

Köszönöm a figyelmet!