Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12.

Gyermekkora Édesapja Klebelsberg Jakab gróf. Édesanyja Farkas Aranka. Apját 1877-ben elveszítette, anyja ekkor Székesfehérvárra költözött fiával. Gyámja 1883-ig nagyapja, Farkas Imre volt.

Pályájának kezdete Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be. Jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a párizsi Sorbonne-on ban államtudományi doktori oklevelet szerzett április 24-én vette feleségül Botka Saroltát. Eleinte miniszterelnökségi segédfogalmazóként dolgozott ben közigazgatási bíró. Rendkívüli egyetemi tanár lett a Közgazdasági Egyetemen tól 1917-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkár.

1915-től a Rokkantügyi Hivatal, 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Gróf Tisza István rábízta a határon túli magyarok oktatásának megszervezését. Fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. A Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bujkált tól Kolozsvár, Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője ben Bethlen Istvánnal együtt alakította meg az Egységes Pártot decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter júniusától 1931 augusztusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Közoktatás-politika egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola-rendszer megteremtése (1924) Kultuszminiszteri tevékenysége polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924) a középfokú lányoktatás reformja (1926) a tanárképzés reformja (1924) érdekeltségi népiskola megteremtése (1926) A 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban,azzal, hogy csak 1940-ben váljék kötelezővé.

Felsőoktatási és tudománypolitika A Magyar Tudományos Akadémia munkájának támogatása 1922-ben a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának közgyűjteményei Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezések a szülészeti és gyermekklinikák is fejlesztése a magas gyermekhalandóság csökkentése céljából külföldön Collegium Hungaricumok (CH) létrehozása a Testnevelési Főiskola megindítása 1928-ban a Magyar Olimpia Bizottság hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává alakítása 1930-ban Szent-Györgyi Albert hazahívása Cambridge- ből és kinevezése a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztály nyitása

Kulturális létesítmények az 1920-as évek végétől: 1928-ra már 1500 népkönyvtár létesítése a római Collegium Hungaricum megnyitása. Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskola és sok elemi népiskola építése 1930-ban a Margit-szigeten a nemzeti sportuszoda felavatása. Szegeden Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felavatták az népiskolai épületet október 24-én szentelték fel a szegedi Fogadalmi templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot ban a József Műegyetemen országos kongresszus megszervezése

A kultuszminiszterség után Miniszteri posztjáról való lemondása után az Alföldi Bizottság elnöke. Halála mélyen érintette a vezető politikai elitet. Klebelsberget Szegeden, a Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra április 11-én Glattfelder Gyula megyés püspök újra szentelte nyugvó helyét.

Szervezeti tagság ai Történeti Társulat (elnöke) Széchenyi Tudományos Társaság (1926-ban Klebelsberg alapította) Alföldi Bizottság (elnöke)Elismerései Szeged díszpolgára Esztergom díszpolgára (1926)