Gazdasági Évnyitó 2013 Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A GDP volumenének alakulása az EU-ban és a V4 országokban, % 1/14/ előző év = =100 változás 2008-hoz EU (27) 0,3-4,32,01,599,2-0,8 Eurózóna (17) 0,4-4,42,01,599,1-0,9 Csehország3,1-4,72,71,799,7-0,3 Lengyelország5,11,63,94,3109,8+9,8 Magyarország0,9-6,81,31,396,1-3,9 Szlovákia5,8-4,94,23,3102,6+2,6 V4 együtt 4,1-1,93,33,2104,6+4,6

Mit vártak, mit várnak a vállalkozások a kormánytól?

2008 – pénzügyi válság... és még sok minden más kezelése... Pénzügyi – gazdasági válság (nem is fog érinteni bennünket...) Valamennyi jövedelemtulajdonos eladósodva (részben devizában)  Állam, önkormányzatok  Vállalati szféra  Lakosság Állami kiadások összezuhanása Árfolyam válság és volatilitás A hitelpiac befagyással felérő szűkülése Cserearányok tartós romlása Európai felzárkózás elakadása

A baklövések, elpuskázott lehetőségek kiigazítása: Privatizáció  A hazai ipar leépítése  A kereskedelem kiszolgáltatása  A pénzügyi szektor jelentős része fölötti befolyás elvesztése  „Magán-monopóliumok” pl. energetika, telekommunikáció létrehozása  A hazai tulajdonlás – tulajdonosok lebecsülése Alacsony hatékonyságú EU-s forrás felhasználás Gyenge KKV termelékenység, alacsony hozzáadott érték, beszállítói láncok hiánya

A megcsontosodott, rossz hatásfokkal működő alrendszerek átalakítása: Teljesítmény ösztönzés, a munka, az értéktermelés középpontba állítása Foglalkoztatási szabályok átalakítása Adórendszer Segélyezés Nyugdíjrendszer Nyugdíjkorhatár Rokkantnyugdíj-rendszer Fegyveres testületek, rendészeti szervek nyugdíjazási gyakorlata Egészségügy

Egy évtizede követeljük a megcsontosodott, rossz hatásfokkal működő alrendszerek átalakítását: Oktatás Közoktatás Szakképzés Felnőttképzés Felsőoktatás Közigazgatás Igazságszolgáltás Energiapolitikai intézményrendszer Versenyszabályozás Gazdaságszervezés Rosszul működő rendszer = magasabb adók! 7

A magyar vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatásoktól megtisztítva 1/14/13 8

A banki tevékenység és hitelezés sajátosságai Magyarországon  2011-ben a magyarországi bankszektorban a közvetlen külföldi tulajdon hányada 89 %  A bankok többsége zártkörű részvénytársaságként működik > ez leszűkíti a belföldiek tulajdonszerzésének a mozgásterét  A vállalati hitelezés jelentős hányada külföldi tulajdonú bankoktól származik  Jelentős a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó tulajdonosi hitelek állománya > vagyis „megkerülik” a Magyarországon bejegyzett hitelintézeteket 1/14/13 10

A vállalati hitelezés tendenciái  Az előző negyedévben tovább szigorodtak a hitelfeltételek  Tovább csökken a hitelezési képesség  Továbbra is alacsony a hitelezési hajlandóság  Tovább romlik a vállalati hitelportfólió  Magasabb kamatfelár, kockázati prémium és különféle díjak  Erősödik a tulajdonosi kölcsön és a tőkeemelés szerepe  Az alapkamat csökkentés csökkentheti a hitelkamatokat  A takarékszövetkezeti rendszer kitörési pont lehet 1/14/13 11

1/14/13 12

FDI hozam Dr. Parragh László, elnök, Kompaktor Emília, közgazdasági igazgató, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 13 Megnevezés évek év végi FDI állományhoz viszonyítva évek év végi FDI állományhoz viszonyítva Összesen 4216 ebből Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 4531 Feldolgozóipar 3720 Szolgáltatások 4715 ebből Kereskedelem, javítás 334 Szállítás, információ és kommunikáció 3821 Pénzügyi tevékenység 5826 Többi szolgáltatás 5313 Forrás: MNB, saját számítás

A KKV termelékenység – foglalkoztatás – jövedelem színvonal összefüggései: A fejlett országokban a KKV foglalkoztatja a létszám cca %-át, termeli a GDP %-át Magyarországon a KKV foglalkoztatja a létszám 55 – 60 %-át, de a GDP mindössze 30 – 35 %-át állítja elő Rendkívül alacsony hatékonyság Nagyvállalati értékelőállítás 12 M Ft/fő/év (EU átlag 14,5) KKV értékelőállítás 4 M Ft/fő/év Kitörési lehetőség: technológia fejlesztés + képzés

40 cm-es kilátó, Bodrogkeresztúr 1/14/13 16

EU-s források  Elrontott célmeghatározás  Magas elosztási költségek, „súrlódási veszteség”  Rosszul működő közreműködői intézményrendszer  A támogatásintenzitás rendre alacsonyabb, mint amit az EU előír  5000 fő alatti települések problémája  Álságos pályázatok kényszere  200 – 400 napos kifizetések  A gazdaság szereplői kiábrándultak az EU-s források magyar rendszeréből  2014 – 2020 stratégiájának felelőssége 1/14/13 17

1/14/13 18

Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1/14/13 19 Ország 1 főre jutó GDP PPS EU-27 %-ában 2011 régiók száma 2009 országosan legszegényebb 20-ban leggazdagabb 20-ban Csehország808 − 1 Szlovákia734 − 1 Magyarország6674 − Lengyelország64165 − Románia4986 − Bulgária4665 −

Kamarai részvétel az EU-s források elosztásában: Célok meghatározása Mikro- és KKV-k körében a kicsi összegű, de nagy számú pályázatok kezelése Hatékonyság mérése Együttműködés a területi kormányzati döntéshozók és a területi kamarák között A közbeszerzés további korszerüsítése20

Nyomasztó problémák: Növekedés! Belső fogyasztás stagnálása / csökkenése Külpiacok bizonytalansága Beruházások történelmi mélypontja Adminisztráció és bürokrácia tényleges csökkenése A végrehajtó hatalom és a politikai döntéshozók közötti disszonancia Energiaárak Mikrók deviza eladósodottsága21

A gazdaság számára fontos eredmények: Alrendszerek átalakításának megkezdése, főképp Szakképzés Felnőttképzés Felsőoktatás Munkaerőpiac átalakítása Foglalkoztatottság megőrzése, élőmunka terhek csökkentése Közteherviselés átalakítása és segélyezési rendszer átalakítása Adózási szabályok módosítása: 10 kisadó eltörlése, 500 Millió forint adóalapig 10% adókulcs, beruházáshoz szükséges 51 engedély harmadának eltörlése, kistermelői élelmiszerfeldolgozás értékesítési feltételeinek könnyítése stb. Adminisztráció csökkentése - „Egyszerű Állam” Kamarai regisztráció Széchenyi kártya folyamatos fejlesztése22

Külgazdaság fejlesztés: A magyar export 80 %-a az EU-ba irányul, ahol recessziós veszély van A Kárpát medence, mint üzleti régió minden itt lakó érdekében újraépíthető „Keleti nyitás” támogatása Vegyes kamarai hálózat felerősítése, tagozatok bővítése Együttműködés a kormányzat és az MKIK között: Kárpát Régió Üzleti Hálózat és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megalakítása Óriási vállalkozói érdeklődés! Kamara mindenütt van23

Felsőoktatás: A gazdaság igényeit is figyelembe vevő képzés Oktatott szakok áttekintése, intézményi stratégiák módosítása Egyértelmű felelősségi pályák kialakítása a döntéshozatalban Idegennyelv tudás folyamatban történő számonkérése Természettudományos szakoknál és mérnökképzésnél gyakorlatorientáció Nemzeti munkaerő mérleg, pályakövetés Kutatás-fejlesztés segítése és ösztönzése A gazdaság szereplőinek anyagi részvétele a képzésben24

Szakképzés: Duális szakképzés bevezetése, munkatevékenységbe ágyazott képzés Fellépés a lemorzsolódás ellen 8 osztályra épülő, 3 éves szakmunkás képzés Gyakorlati képzés erősítése, 1/3-ad közismeret, 2/3-ad szakmai ismeret Új OKJ, áttekinthető, letisztult szakmarendszer (1303 szakképesítési kimenetből 632) Munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő normatív finanszírozás Nemzetközi verseny sikerek A válság ellenére javult a saját szakmájukban 9 hónapon belül elhelyezkedők aránya Javult az elhelyezkedők aránya25