A tudástőke fejlődésének megtorpanása, mint gazdasági nehézségeink fő oka Dr. Boda György, A Boda & Partners Kft. partnere A Budapesti Corvinus Egyetem.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Advertisements

A Kormány intézkedései és tervei
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
Mi jellemző a magyar autóipari beszállítók helyzetére napjainkban?
Hivatásos csapatsportágak értékteremtése - számokban (Magyarországon)
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A szűk keresztmetszetet okozó termelési tényező
A gazdasági fejlettség mutatói
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
A kettészakadt magyar gazdaság termelési függvényei Dr. György Boda, A Boda & Partners Kft. partnere A budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Pécsi.
Ismétlés, rendszerezés
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória.
Tájékoztató jellegű információk!. Versenyképesség javítása külső befektetővel
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
Munkaadók a válság leküzdéséért szeptember 25. Dr. Futó Péter elnök MGYOSZ.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont január 18.Kornai János.
EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS
Corvinus Egyetem 1 Az önerős vállalati fejlesztő tevékenység és a vállalat köré szerveződő hálózatok tevékenységének összehangolása MTA Vezetés- és Szervezéstudományi.
Tudásszervezetek értékteremtésének anomáliái
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
Az EEM helye a menedzsmentben
Mire való ma az állam? K öltségvetés, foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés Bod Péter Ákos Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Az inflációs jelentés frissítése augusztus.
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Új munkabarát és vállalkozásfejlesztő adópolitikai elképzelései Új munkabarát és vállalkozásfejlesztő adópolitikai.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
A Közép-Dunántúli Régió ipara
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Gépészmérnöki kar BSc Levelező képzés szeptember-október
März 2004 Herbert Rupp Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar járműiparra.
Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs,
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
1 Versenyképesség – Befektetési klíma – Adórendszer dr. László Csaba, partner augusztus 27.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
A magyar mezőgazdaság szerkezete
GINOP programidőszak rövid áttekintése.
A pénzügyi intézményrendszer 2004 közepén Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Budapest, november 24.
G YŐR M EGYEI J OGÚ V ÁROS adó- és gazdaságpolitikája Nagy Tamás Gazdálkodási Főosztályvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Győr, 2016.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Növekedési Hitelprogram – a második szakasz eredményei Pulai György Hitelösztönzők főosztály vezetője január 14. Elemzői.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai jelentőségű programja a közötti időszakra Miskolc, november 29. Bihall.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
A magyarországi K+F politika
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Az export szerepe a a gyorsan növekvő KKV-k sikereiben „Gazellák Magyarországon” MTA KTI november 30. Palócz Éva
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
Első vállalati tapasztalatok az EU felvétel után
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Fizetési mérleg jelentés április
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Költségvetés bevételei Adórendszer
Előadás másolata:

A tudástőke fejlődésének megtorpanása, mint gazdasági nehézségeink fő oka Dr. Boda György, A Boda & Partners Kft. partnere A Budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Budapesti Tudásmenedzsment Konferencián, Budapest, 2015, április 29.

A magyar vállalatok megújulása a rendszerváltás után egy felbomlási folyamaton keresztül bontakozhat ki, amikor is a korábbi nem hatékony közép- és nagyvállalatokból hatékony - zömmel mikró- és kis - vállalatok jönnek létre. Ezzel a gazdasági struktúra átmenetileg szétforgácsolódik. A hatékonyságjavulás ténye még bizonyítandó!

A csökkenő vállalatméret exponenciálisan csökkenő hatékonyságot jelent. Ez igaz a tangible tőkére, az ügyfél és szervezeti tőkére, valamint a hozzáadott értékre is A termelékenységi mutatók alapján a mikro vállalatokhoz képest minden más vállalatméret hatékonyabb.

A szétforgácsolódással járó hatékonyságcsökkenés a GDP potenciális növekedési ütemét a rendszerváltás előtti nem fenntartható ütemhez képest csökkentette.

Ez a szétforgácsolt állapot nem kedvez az időközben legfontosabbá váló tudástőke növekedésének. Üzenet: Kevesebb vállalattal, kisebb létszámú, de értékesebb munkaerővel, több tangible és még több immateriális tőkével ugyanakkora hozzáadott értéket lehet termelni. A hazai vállalatoknak a munkaerő felhasználási költségei minden bizonnyal kisebbek, mint a külföldi vállalatoké, de nagyobbak, mint az állami vállalatoké. 4,5 millió FT./fő és 6,9 millió Ft./fő közé kell esniük. Ez jelzi, hogy a mikroszféra beleszorult a fekete gazdaságba. Feketén igen nehéz hatékonyan növelni a tudástőkét. A hazai vállalatok kevésbé támaszkodnak a tudástőkére, mint a külföldiek. Míg a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatok esetében 10-szeres a különbség, addig a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál 40-szeres.

Amit nehéz mutatószámokkal bizonyítani Egy alapvetően túlpolitizált létből kiemelkedő elit, mely létét nem annyira a teljesítményének, hanem inkább annak köszönheti, hogy jó időben jó helyen volt, megszerezte a magyar vállalatok számára növekedési lehetőséget biztosító állami beruházási források zömét és ezeket nem garantáltan a piaci versenyszabályok szerint osztja el. Ez a kormányokon átívelő politikai gyakorlat a vállalatokat óvatosságra készteti. Nem akarnak nőni. Vállalkozói vélemények egy folyó kutatás anyagából: „Addig vagyok biztonságban, míg radar alatt repülök”. „Életveszélyes hitelt felvenni, mert megváltoztatják a hitelfelvételeket és utána potom áron megszerzik a cégemet”. „Feleslegesen nőttem naggyá, mert így elvesztettem a támogatási lehetőségeket. Most éppen azon töröm a fejem, hogy bontom fel a vállalatomat több kicsire”.

Mindezen tényezők együtt a mikró és kisvállalatok újrakoncentrálódást, növekedését fékezik. Visszafogja őket abban, hogy gyorsan növekedjenek, mert ha a piaci lehetőségektől az erőfölény, illetve politikai okok miatt kiesnek, akkor egy nagyra növelt fix költség szint azonnal csődveszélyt jelent. Emiatt a vállalatok koncentrálódása, a közép megerősödése nem indul be.

Emiatt a GDP növekedési üteme tartósan nem gyorsítható. A Jánossy féle helyreállítási periódus nem tud beindulni a korábbi évek ütemével. Köszönöm a figyelmet!

Back up diák

A csökkenő vállalatméret csökkenő hatékonyságot jelent. Az adóbevallás 350 ezer működő vállalatát felbontottuk külföldiekre, állami hazaiakra és magán hazaiakra. A külföldi tulajdon értéke / a jegyzett tőke értéke hányados alapján kiszámítottuk a külföldi tulajdoni hányadot. Az állami és önkormányzati tulajdon értéke / a jegyzett tőke értéke hányados alapján pedig az állami tulajdoni hányadot. Külföldi vállalatoknak tekintettük azokat a vállalatokat, melyeknél a külföldi tulajdoni hányad nagyobb mint 50 százalék. Állami vállalatnak pedig azokat a vállalatokat tekintettük, ahol az állami tulajdoni hányad meghaladja az 50 %-ot. A többit hazai magán vállalatnak tekintettük. A 350 ezer vállalatból 20 ezer vállalatot azonosítottunk külföldiként, míg 2,7 ezer vállalatot államiként. Y = c T T + c L L + c I I Ahol: Y = hozzáadott érték T = látható eszközök (mérlegfőösszeg) L = létszám I = a termelésben felhasznált, a vállalat által pótlólagosan befektetett immateriális-, vagy tudáseszközök, c T = a T látható eszközök használatának fajlagos költsége, c L = az L létszám és az általa hordozott személyes tudás, jártasság és elkötelezettség használatának fajlagos költsége és c I = az I vállalati immateriális-, vagy tudás eszközök használatának költsége.

A mikrovállalatokhoz képest minden más vállalatméret hatékonyabb A vállalatméretben a lefelé meginduló mozgás az alacsonyabb termelékenységű szervezetek felé mozgatta az erőforrásokat. Ez az általános hatékonyság, és így a növekedés lassulásához vezetett.

A rendszerváltás azért nem vezetett általános gazdasági katasztrófához, mert a felbomlás miatt kieső GDP pótlására behívtuk a multinacionális vállalatokat. Ezek a szabaddá váló piacokat megszerezték maguknak és lehengerlő versenyképességi előnyeik birtokában erőteljesen csökkentik a magyar vállalatok újrakoncentrálódási, nagyobbá válási esélyeit. Ez visszafogja a GDP potenciális ütemének növekedését is. A külföldi vállalatok, melyek a vizsgált vállalati sokaságnak mindössze 6 százalékát alkotják, a nemzet teljesítményének felét hozzák, vagy annál többet. Az állami vállalatok teljesítménye néhány területen kiegészítő jellegű, összességében nem domináns.

A külföldi vállalatok elsősorban a 20 fő feletti vállalatok között dominánsak

A vállalatokat a foglalkoztatott létszám szerint is csoportosítottuk A Magyarországra betelepült külföldi és az állami vállalatokon belül nagyobb a közép és nagyvállalatok súlya. A hazai magán vállalkozások szerkezetében a mikró vállalkozások dominálnak.

Az Y = c T T + c L L + c I I egyenletben csak c I ismeretlen. Ha c I -t megbecsüljük, akkor I kiszámítható az alábbi módon: I = (Y - c T T - c L L)/c I = C I I/c I(2 Számításaink során feltételeztük, hogy a jóval kockázatosabb immateriális tőkebefektetések hozamelvárásai (vállalkozói várakozásokkal növelt költségei) kétszer nagyobbak (c I = 2 ∙ c T ), mint a tangible tőkebefektetések elvárásai. A 2-es szorzó hatását érzékenységvizsgálatokon keresztül teszteltük. A szorzó variálása az érdemi mondanivalót kevéssé változtatta. Így meghatározhattuk a kettészakadt magyar gazdaság két vállalatcsoportjának aggregált termelési függvényeit:

A kis- és középvállalati tudástőke akkumuláció néhány eszköze Piacszerzés támogatása - (I 1 E ) Export piacokon Hazai piacokon Adórendszer átalakítása (társasági adóval csökkenthető TB. Járulék a 20 fő alatti vállalati körben) – (I 2 K ) Keltető házak rendszere A beszállítóvá válás és a minősülés támogatása – (I 1 I,I 2 K ) Az innováció és a K+F támogatása – (I 1 I ) A belső képzés támogatása – (I 1 I,I 2 K ) A rugalmas foglalkoztatás támogatása – (I 1 I,I 2 K ) A pályáztatási és közbeszerzési rendszer továbbfejlesztése Az ágazati prioritások átrendezése Ez a tangible tőkeakkumulációt is felgyorsítja.