VÁROS A VÁLLALKOZÁSÉRT VÁLLALAT A VÁROSÉRT! FÜLÖP GÁBOR HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA FŐTITKÁR MAGYAR KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS, EGER

HATALMI, DÖNTÉSI, INTÉZMÉNYI ADÓ KÖRNYEZET MUNKAERŐVÁLLALAT TÁRSADALMI, INFRASTRUKTURÁLIS, INNOVÁCIÓS KÖRNYEZET PIACI GAZDASÁGI KÖRNYEZET (VEVŐ, SZÁLLÍTÓ) VÁLLALAT ÉS A HELYI KÖRNYEZET

HATALMI, DÖNTÉSI, INTÉZMÉNYI, ADÓ KÖRNYEZET I. Politikai stabilitás (kontinuitás, hitelesség) Konszenzus a döntéshozatalnál (gyors döntés) Politikai vezetés fogékonysága a gazdaság iránt (kamara-város) Tájékozottság a helyi gazdaságról Adóstruktúra, virilisták „megbecsülése” Adók felhasználása: szociális célok és/vagy gazdaságfejlesztés

HATALMI, DÖNTÉSI, INTÉZMÉNYI, ADÓ KÖRNYEZET II. Régió / területi/ város marketing: milyen a térségről alkotott kép „Egy város egy cég” imázs, gazdasági karakter (Eger: „az ipar városa”) Gazdasági szereplők bevonása: stratégiaalkotás, intézményvezetés (Fejlesztési tanácsok, TISZK, RFKB, főiskolák, vállalati igazgatótanácsok…) Formális, informális párbeszéd Intézményi kiszolgálás (e-önkormányzat) Elismerések, díjak, kitüntetések

PIACI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET I. Jelenleg is működő vállalkozások megbecsülése Befektetés ösztönzés (meglévő gazdasághoz igazítva) Üzleti katalógusok Klaszterek (oktatási intézmények bevonása) Helyi közbeszerzés, helyi beszerzések Helyi szabályozási tervek Aktivitási potenciál, pályázati aktivitás, közös projekt a gazdasággal, saját erő (A fejlesztések nagy része pályázati forrásokból valósul meg)

PIACI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET II. Energiaellátás + környezetvédelem Megújuló energia források helyi kihasználása (pl. távhő geotermia) Partnerség a „kistérséggel” Közmunka Finanszírozási háttér (bankok, alapítványok…)

TÁRSADALMI, INFRASTRUKTURÁLIS, INNOVÁCIÓS KÖRNYEZET I. Nemzetközi elérhetőség, export érdekében Közlekedési, infrastrukturális, ipari út Egyéb infrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz…), forrás igénylés Digitális infrastruktúra (GPS, WEB) Ipari Park, iparterületek (a „zöld” jelentősége) Tömegközlekedés, menetrend (vállalatokhoz igazítva)

TÁRSADALMI, INFRASTRUKTURÁLIS, INNOVÁCIÓS KÖRNYEZET II. Tudásközpontok, innovációs központok „támogatása”, megbecsülése Iskolaszerkezet: munkaerő-piaci igények szerint Lakáshelyzet, bérlakás program, „fészek program” Civil kerekasztal Egészségügyi infrastruktúra

MUNKAERŐ (=LAKOSSÁG) Demográfiai helyzet, jövőkép Aktívak, inaktívak aránya Képzettségi struktúra Iskolaszerkezet és munkaerőpiac viszonya Felsőoktatás szerepe, tudásközpontok Foglalkoztatási trend Elvándorlás Lakásprogram, mobilitás Nyelvtudás Alulképzettek Felnőttképzési háttér

HKIK PROGRAMJA A HELYI VÁROSOKKAL „FELELŐSSÉG A GAZDASÁGÉRT” Az üzleti szféra kérdései: „A demográfiai apályt hogyan követi az iskolaszerkezet” „Hogyan pótoljuk a munkaerőpiac hiányosságait?” „A cégek mennek, vagy munkavállalók jönnek?”

ORSZÁGOS DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP Forrás: KSH, HKIK, OH-OKÉV

A Heves megyében alkalmazásban állók és szakmunkás tanulók száma ágazat szerint Tanulók száma szakmacsoportonként Ágazat Alkalmazásban állókArányTanulókArány Ipar (építőipar) %81418% Kereskedelem %81318% Mezőgazdaság 24003%3388% Vendéglátás 20003%71816% Egyéb (…) %176740% Mindösszesen % %

HKIK, KSH, OH-OKÉV adatokra építve

RégiókÉlveszületésHalálozásTermészetes fogyás BelföldiNemzetköziTényleges szaporodás, fogyás (-) Vándorlási különbözet Közép- Magyarország 10,212,6-2,48,02,17,7 Közép-Dunántúl 9,312,5-3,10,11,0-2,0 Nyugat- Dunántúl 8,912,9-4,11,21,5-1,5 Dél-Dunántúl 9,013,6-4,6-3,60,4-7,8 Észak- Magyarország 9,814,2-4,4-7,30,2-11,5 Észak-Alföld 10,312,8-2,5-5,51,2-6,9 Dél-Alföld 8,814,0-5,2-2,52,4-5,4 Ország összesen 9,713,2-3,5-1,4-2,1 FŐBB NÉPMOZGALMI ADATOK RÉGIÓK SZERINT 2007.

FELADATOK: Kamara-Város 1.) Tájékoztatás a munkaerőpiac, foglalkoztatás, demográfia folyamatairól 2.) Érdekeltség, ösztönzés elismerésének biztosítása 3.) Beiskolázási keretszámok kialakítása 4.) Munkaerő megtartás, migráció, bérlakás program 5.) Munkanélküliek továbbképzése, bevonása a munkaerőpiacra 6.) Pedagógus átképzés, iskolabezárás 7.) Technikaoktatás korszerűsítése 8.) „Iparos-tábor” szervezése 9.) Az intézkedések kiterjesztése a megye valamennyi városára, kistérségére

VÁROSI SZEREP Működtető vagy fejlesztő? Kiszolgáló vagy menedzselő? Központban a lakosság? Központban a vállalat? Párbeszéd a helyi szereplőkkel Innovációs, fejlődési, növekedési potenciál (finanszírozás, munkaerő, infrastruktúra, aktivitás)

Egy városi típus kiadási struktúra Településügy, kommunális tev. 9 % Szociális tev. 12 % Egészségügy16 % Oktatás28 % Egyéb35% Összesen100 %

VERSENYKÉPESSÉG Globális : piaci, technológiai, primér erőforrások Országos : szabályzók, jogi-adó környezet, intézmények, árfolyam (Regionális) Városi : munkaerő, életkörülmények Vállalati: termék, szolgáltatás A vállalatok versenyképességét elsősorban hazai és mikrokörnyezet határozza meg.

INNOVÁCIÓS POTENCIÁL F1= humán faktor, F2=foglalkoztatottsági faktor, F3=finanszírozási faktor, F4=infrastrukturális ellátottság faktor, F5=aktivitási hajlandóság faktor

VÁROS VÁLLALAT Állami feladatok VÁLLALAT

„Ördögi kör mechanizmusok” Életképtelen vállalkozás Regionális hanyatlás Adóbevétel elmaradás Fizetőképes kereslet csökkenés, stb. Veszteség Életképes vállalkozás Regionális fejlődés Adóbevétel növekedés Fizetőképes kereslet Növekedés, stb. Eredmény * Forrás: MTA, GVI, MKIK

ÖSSZEFOGLALÓ A vállalatok versenyképessége egyre inkább függ a városok versenyképességétől A vállalatok versenyképessége egyre inkább függ a városok versenyképességétől A helyi összefogás, programok jelentősége felértékelődik A helyi összefogás, programok jelentősége felértékelődik Városok: harc a munkaerőért Városok: harc a munkaerőért Becslés: a vállalatok teljesítménye – különösen az infopont –jelentős részben (20-50%) a helyi tényezőkön, partnerségen múlik Több és nagyobb szerep az üzleti szféra kép

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!