Lombos erdők és puszták állatvilága
CSERES és GYERTYÁNOS TÖLGYES Dámvad: - hosszúra nyúlt, lapátszerű agancs – jellegzetes! - Mindkét nem felnőttkori bundáján vörösesbarna alapon sorokba rendezett fehér pöttyök - sűrű aljnövényzetű erdőkben él, rejtőzködő - az év nagy részében a himek un. rudli-ban bikacsapatban élnek - késő ősszel „barcogás” a bikák háremet gyűjtenek
Gímszarvas: - A tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos- és elegyes erdők lakója. Európa legnagyobb vadászható állata – Gemenc - A bikák és a tehenek külön csapatban, kivéve az októberi „bőgés”-kor - borjak pettyesek
Őz (bak, suta, gida): - Erdőkben és nyíltabb területeken is mozog - Ugató hangot hallat üzekedéskor és így riaszt is - Bak agancsa rövid, elágazó. Fákhoz dörzsölgetve tisztítja
Vaddisznó Páros ujjú patás, mindenevő – a házi sertés őse (képesek szaporodni) - Nedves talajú lombos és elegyes erdőkben gyakori - Táplálékát kitúrja,de eszi a makktermést is. Mg.-i kártevő lehet. Dagonyázik. - Gyorsan terjed (Budai-hgys.) Himek magányos ak, kivéve párzás
Borz Éjszakai állat, nagyon félénk Kiterjedt kotorékot épit, mindenevő (még dögöt is) Vadászták
Nyest - erdők, emberi települések is, éjszaka - torokfolt fehéres - orra hússzínű, fülszegély fehér Nyuszt - tűlevelű és elegyes erdő - nappali torokfoltja sárgás, nem húzódik le villaszerűen a mellső végtagokra. Orra fekete, fülszegélye sárgás
Rágcsálók: erdei pocok, mogyorós pele Sűrű erdőben gyakori, mogyoró és lonc közelében – kérgüket lehántja Éjszakai állat, téli álmot alszik Gyakran behúzódik házakba, szapora állat
Madarak: Énekes rigó, Ökörszem Tiszta, szép éneke márciustól hallható Férgeket, csigákat eszik (köveken töri fel) Dél-Európába költözik télen Picike (9 cm) madár, meglepően erős hanggal Télen kóborol (lakott területekre is)-nyáron elkerüli Télen is énekel
Nagy fakopáncs vagy tarka harkály Magyarországon védett Nem költöző Fák odvaiban költ egyszer évente Erős, ár alakú csőre és hosszú nyelve van. A fakopáncs a fakéreg alatt megbújó rovarokat fogyasztja Kemény faroktollaira támaszkodva kúszik a fatörzseken
Vörösbegy, Mátyásmadár (szajkó) Erdős, bokros helyen gyakori. Télen elköltözik DNY-ra Változatos hangon énekel – más madaraktól eltanulja Tavasszal csapatokba verődik. Áttelel
Csuszka Fakusz Áttelelő madaraink. A fák kérgéből csipegetik ki a rovarokat. Télen magokat is esznek.
Szarvasbogár,
Kék futrinka Aranyos rózsabogár
Izeltlábúak Gyászcincér, Erdei szemeslepke
Bükkös: Jellegzetes állatai a védett havasi cincér, a T- betűs pávaszem és a bükkfapohók lepke
SZTYEPPÉK ÁLLATVILÁGA
Szajga Szigorúan védetté vált, ma ismét 100ezres számban él Ukrajnától K-Kínáig. Az egyetlen valódi antilop Európában U Lant alakú szarvait nem cseréli évente. Ormányszerű orra a por- és homokviharoktól védi a légutait. Nagy csapatokban jár
Ázsiai vadló - Przsevalszkij-ló Igazi, nem háziasított ló. Kb. 140 cm marmagasság Mongóliában élő vad populáció az 1970-es években pusztult ki 1977-ben visszatelepítési és megóvási program (világ állatkertjei bevonásával) Ma „csak” veszélyeztetett faj.
Közönséges ürge (rágcsálók) Főleg magokat eszik, de madár tojást is. Elszaporodva kártevő lehet Szigorúan védett (eszmei érték Ft.) Telepes állat (kétféle kotorék – téli, nyári). Felegyenesedve kémlel és füttyögetve jelez. Téli álmot alszik
Sztyeppi mormota vagy bobak
Földikutya Patkánynagyságú, hengeres testű rágcsáló, hossza 15–24 cm. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodva farka, fülkagylói nincsenek, szemeit bőr borítja, így legfeljebb csak a fényt/sötétet lát Kiterjedt föld alatti járatait a fejével túrja. Gyökereket, gumókat, hagymákat fogyaszt
Madarak - Kerecsensólyom Erdős sztyeppeken illetve ártéri erdőben költ öreg gallyfészekben. Részleges vonuló. A hazánkban előforduló változat szárnyfesztávolsága cm Sok emlőst zsákmányol (ürgét, hörcsögöt), de nagy ügyességgel fogja a repülőmadarakat is. A magyarság eredetmondájában szereplő legendás turulmadár tulajdonképpen a kerecsen egyik nagytermetű ázsiai alfaja. A hagyományos arab solymászat legtöbbre becsült vadászmadara
Kék vércse
Túzok A világ legnehezebb röpképes madara Szürke feje és „bajusza” jellegzetes A legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye hazánkban: pl. Dévaványa közelében, a (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő
Búbos pacsirta Állandó madarunk. Növényi és állati táplálékot is fogyaszt Védett, eszmei értéke Ft.
Hüllők: Rákosi vipera A jelenlegi populációk csak Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban A teljes hazai állomány 500 példány alatt valószínűsíthető. Értéke 1millió Ft.
Izeltlábúak: Egyenesszárnyúak Mezei tücsök Föld alatti járatai bejáratánál pirreg Lótücsök Föld alatt él, gumkkal, gyökerekkel táplálkozik
Olasz sáska Zöld lombszöcske