Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Dr. Komenczi Bertalan Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Eger első félév INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM MA Az információ szerepe az ember,a társadalom és az Univerzum világában

Az információtól az információs társadalomig Információs forradalmak Az információs társadalom Az információ Információs gépek

1. Az i nformáció 1.1. Anyag, energia, információ 1.2. Az információfogalom értelmezései 1.4. Az információ szerepe az ember világában Az információfogalom interdiszciplináris értelmezése 1.3. A nyelvi információ

Alapentitások  A természettudományos módszer alaphipotézise a személytelen, anyagi felépítésű, objektív törvényeknek engedelmeskedő kozmosz, amelyről kísérletileg igazolható, objektív ismeretek szerezhetők.  A világ természettudományos értelmezésében kulcsszerepet töltenek be olyan fogalmak, mint az anyag, az energia és az információ 1. Anyag, energia, információ Ontológiai naturalizmus ! Módszertani naturalizmus ?

Relativizáló tudományfelfogások 1. Anyag, energia, információ

1. Az i nformáció 1.1. Anyag, energia, információ 1.2. Az információfogalom értelmezései 1.4. Az információ szerepe az ember világában Az információfogalom interdiszciplináris értelmezése 1.3. A nyelvi információ

2.Az információfogalom értelmezései Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik. (Hol jelenik meg?)

1.2.Az információfogalom értelmezései Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik. (Hol jelenik meg?) res cogitans ?

Az információ mint üzenet Az információ mint alakzat (Milyen formában jelenik meg?) 1.2.Az információfogalom értelmezései A információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

A hírközlés szemantikai vonatkozásai műszaki szempontból teljesen közömbösek 1.2.Az információfogalom értelmezései I nformáció mint üzenet Az információtól az információs társadalomig

Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog jelkészletből állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, amelyeket egy vevő felfog és értelmez. Információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható. Az információ mint üzenet Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése 1.2.Az információfogalom értelmezései

A Á B C D E É F G H I Í J K L M N O Ó Ö Ő P Q R S T U V Z X Y 0 1 Adenin Guanin Timin Citozin Jelrendszerek- jelkészletek Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése 1.2.Az információfogalom értelmezései

Tetszőleges halmaz bármely elemének meghatározásakor úgy célszerű eljárni, hogy az egész halmazt, illetve egyre kisebb részeit mindig kétjelű jelkészlettel írjuk le, amellyel azt az üzenetet fejezzük ki, hogy valami ott van az adott rendszerfélben vagy nincs ott. A világon minden alávethető ennek a digitális felaprózásnak. Bináris logika Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

Bináris logika A kettes alapú logaritmus és a kettes számrendszer választása azért természetes, mert világunk olyan rendszerekből tevődik össze, amelyek bármelyik eleme definiálható olyan módon, hogy a rendszer egészét vesszük egy meghatározatlansági, bizonytalansági mezőnek, és azt lépésről lépésre felezzük, míg eljutunk a keresett vagy meghatározni kívánt elemhez. 2. Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

Gottfried W. von Leibnitz „a bináris aritmetikában mindössze két szám, a 0 és az 1 használatos, és ezekkel az összes többi szám is leírható… és ami még fontosabb, az ezen alapuló kétértékű logikai rendszer.” „A bináris számításokat el lehetne végezni olyan géppel, amelyben nem lennének fogaskerekek.... A gépnek olyan tárolói lennének, amelyek bemenete egy zárható nyílás lenne. Ennek a nyitott állapota az 1-nek, míg zárt állapota a 0-nak felelne meg Bináris logika Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

Neumann János von Neumann architecture First Draft of Report, 1945 ENIAC, „Meg kell azonban jegyeznem, hogy az imént felvázolt tízértékű jelölő nyilvánvalóan tíz kétértékű jelölőből álló csoportot testesít meg, tehát erősen redundáns..... Ugyanebben a keretben már négy kétértékű csoporttal is elérhetnők a kívánt eredményt... Kettes számrendszerben végezve a műveletet, … átlátszóbbá és szembeötlőbbé válik azok logikai jellege. Bináris logika Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

Információ, mint üzenet - evolúciós keretrendszerben Az ember által létrehozott információs rendszerek működése előreprogramozott automatizmusok szerint történik. Az egyszerűbb élőlények esetében az üzenet - előprogramozott, veleszületett mechanizmusok alapján - automatikusan cselekvést vált ki. Fejlett aggyal rendelkező, tanulásra képes élőlények esetében egyre komplexebb folyamatokat jelent a bemenő információk kiértékelése és a válaszok megfogalmazása. 1.2.Az információfogalom értelmezései

Az információ mint üzenet Az információ mint alakzat (Milyen formában jelenik meg?) 1.2.Az információfogalom értelmezései A információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

I nformáció mint mintázat / alakzat / reprezentáció DNS genetikai kód fehérjemolekula 1.2.Az információfogalom értelmezései 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

neuronhálózat neurális aktivitás tudatosság 1.2.Az információfogalom értelmezései

Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik. (Hol jelenik meg?) res cogitans ?

neuronhálózat neurális aktivitás tudatos tapasztalás és érzésvilág szubjektum elme pszichikum lélek szellem engramok ? Nicolai Hartmann Der Aufbau der realen Welt Unorganischem, Leben, Seele und Geist Natura non facit saltum ?

3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció neuronhálózat neurális aktivitás exogramok tudatosság engramok 1.2.Az információfogalom értelmezései

Az információtól az információs társadalomig Információs forradalmak Az információs társadalom Az információ Információs gépek

anyag és energia feldolgozása a randomizációval szemben, előre elrendezett információk (program) alapján. A planetáris információs rendszerek jellemzői:.. az információ másodlagos jelenség: az anyagi világ szervezettségéből származik, s létezése teljes mértékben függ attól.

Az irányítás szintjeProcesszorProgram Első szint: élet Genetikai alapú társulási hajlam A sejt Genom Második szint: kultúra Kulturális társulások; emberi társadalmak A gerincesek agya Tanult viselkedés Harmadik szint: bürokrácia Bürokratikusan irányított társadalmi rendszerek A társadalom struktúrái Tervezett szabályok Negyedik szint: technológia Információs társadalom Az információs gép Tervezett algoritmusok 1.A planetáris információs rendszerek

Molekuláris programozás Kulturális programozás Szervezeti programozás Gépi programozás 10 9 év 10 6 év 10 3 év 10 2 év Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete Kulturális evolúció Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása Technológiai evolúció Az élővilág fejlődéstörténete Biológiai evolúció Az információs rendszerek fejlődéstörténete

Molekuláris programozás Kulturális programozás Szervezeti programozás Gépi programozás 10 9 év 10 6 év 10 3 év 10 2 év Az információfeldolgozás szintjei Biológiai evolúció Kulturális evolúció Technológiai evolúció Az információtól az információs társadalomig A programot tartalmazó struktúra? A program információ-forrása? A program megjelenési formája ? A program hatásrendszere ? A program típusa ? A programozás módja?

Az információfeldolgozás első szintje a DNS molekula. molekulaszerkezetben kódolt előzetes információfeldolgozás zárt program genetikai programozás struktúr- és szabályozó gének preskriptív automatikus A program megjelenési formája A program hatásrendszere A program információ forrása (jellege ) A program típusa A programozás módja A programot tartalmazó struktúra

Az információfeldolgozás második szintje az agy neuronhálózata (reprezentációk, modellek) automatikus /autonóm prediktív (szimulatív) nyílt program a környezetből íródnak be az információk kulturális programozás A program megjelenési formája A program működésmódja engramok A program információ forrása A program típusa A programozás módja A programot tartalmazó struktúra deskriptív

Az információfeldolgozás harmadik szintje a társadalom szervezeteinek működését előíró szimbolikus tárak törvények, szabályok, normák előíró formális bürokratikus nyílt program megtervezett, előzetes információfeldolgozás társadalmi programozás A program megjelenési formája A program működésmódja A program információforrása A program típusa A programozás módja A programot tartalmazó struktúra

Az információfeldolgozás negyedik szintje információtároló artefaktumok műveletek,funkciók előíró formális automatikus algoritmikus program megtervezett, előzetes információfeldolgozás technikai programozás A program megjelenési formája A program működésmódja A program típusa A programozás módja A program információforrása A programot tartalmazó struktúra

Planetáris információs rendszerek 9. Algoritmikus gépek és molekuláris információs rendszerek  Az algoritmikus gépekre vonatkozó ismereteink gyakorlatilag teljes körűek. Ebben az esetben ugyanis minden részletében megtervezett konstrukciós folyamatokról van szó: az alkotó képzelet és a fizikai, materiális világ iteratív kapcsolatáról, amelynek során a popperi három világ összjátékának eredményeképpen egyre szofisztikáltabb információs artefaktumok jelennek meg.  Az információs rendszerek első, molekuláris szintjének alapvonásai is ismertek számunkra. A DNS-struktúrában megtestesülő genetikai programozás és az általa irányított és szabályozott folyamatok alapmechanizmusait az elmúlt fél évszázadban a molekuláris genetika felderítette.

Planetáris információs rendszerek 10. Kulturálisan programozható agyak és szervezett társadalmak  Az információs rendszerek harmadik, társadalmi szintjének működéséről kialakított tudásunk hézagos, de a meglévő ismeretek sem alkotnak egységes és egyértelmű tudásrendszert. A társadalom mint információfeldolgozó rendszernek a leírása ma meg sem közelíti az előző két rendszer esetében elért egzaktságot és prediktivitást.  Az információs rendszerek második szintjének, a kulturálisan programozható agyaknak a leírása sok vonatkozásban megközelíti a molekuláris információfeldolgozás esetében elért pontosságot és objektivitást. Az információk kódolásának és előhívásának (memória) konkrét mechanizmusait illetően ismereteink bizonytalanabbak, és magyarázataink egyre bizonytalanabbá válnak, ahogy közelítünk az ember ún. magasabb idegműködéseihez, a pszichikus információk világához, a tudatos elmeműködéshez.

Planetáris információs rendszerek 11. Az információs rendszerek kapcsolatrendszere I.  Az információfeldolgozás molekuláris, neurális és pszichikus szintjei funkcionálisan egymásra épülnek, és kölcsönös függőségben vannak. A kulturálisan programozható agyak létezésének feltétele az agy kialakulását vezérelő gének létezése és működése.  A neuronok citoplazmájában a fehérjemolekulák működésén alapuló komplex molekuláris folyamatok játszódnak le. Az egyes agyi területeken autonóm neuronok tömege kommunikál egymással.  Erre a hihetetlenül komplex hatásrendszerre épül valahogyan a tudatos, pszichikus szint, amely bizonyos vonatkozásokban a genomban foglalt parancsokat is képes felülbírálni és átírni.

Planetáris információs rendszerek 11. Az információs rendszerek kapcsolatrendszere  A társadalom működését fenntartó információfeldolgozás alapegységei – az információk generálásának és értelmezésének entitásai – az individuális elmék. Ebben az esetben a domináns szint az adott civilizáció komplex szabályozórendszere, amely alapvető információforrása az egyéni agyak programozásának.  Az, hogy a társadalom érték-, norma- és szabályrendszere milyen mértékben meghatározó, függ az adott társadalom jellegétől. Az újkor szellemi áramlataival (felvilágosodás, individualizmus, romantika stb.) a korábbi társadalmak viszonylag homogén érték és normarendszerének fellazulása kezdődött meg, és mára ez a folyamat – számos elemző szerint – a civilizációt veszélyeztető mértékűvé vált.

Planetáris információs rendszerek 12. Pszichikumok és artefaktumok  Az információs társadalomban a társadalmat működtető információfeldolgozás az emberi pszichikumok és az információfeldolgozó artefaktumok között megosztva történik. A mindennapi információfeldolgozás egyre nagyobb részét végzik elektronikus információfeldolgozó gépek.  Ennek egy olyan kihatása is van, hogy társadalmi szinten csökkenhet az előzetes információfeldolgozás mértéke, ami egyrészt az autonómia erősödését, illetve visszaépítését jelentheti a különböző életvilágokban, másrészt pontos és aktuális információkat szolgáltat a problémák megoldásához a legkülönbözőbb élethelyzetekben

Planetáris információs rendszerek 12. Pszichikumok és artefaktumok  Az információs rendszerek második szintje több szempontból is kitüntetett, középponti helyzetben van.  Az emberi agyban megjelenő pszichikus információk világában születtek és születnek meg azok a kreatív gondolatok (idea-konstrukciók), amelyek „megtestesülnek” a harmadik és a negyedik szinten.  Az emberi pszichikum úgy modellezi az első szinten lejátszódó folyamatokat, hogy azokat információs kölcsönhatásként fogja fel. Az emberi elme tehát egyrészt a tőle függetlenül létező első szint értelmezője, másrészt oka, létrehozója, formálója és magyarázója a harmadik és negyedik szintnek.

1. Az i nformáció 1.1. Anyag, energia, információ 1.2. Az információfogalom értelmezései 1.4. Az információ szerepe az ember világában Az információfogalom interdiszciplináris értelmezése 1.3. A nyelvi információ

1.4.Az információ szerepe az ember világában 1. Genetikai információ „i nformáció ” molekuláris rendszerekben 2. Pszichikus információ ?

információ tudás belátás/szimuláció/előrelátás anyag/energia - állapotváltozás szimbólum World 2 World 1 Világkép jelek i n g e r e k World 3 ikon index processzor-1 processzor-2 eszközök jelek preszimbolikus kogníció szimbolikus kogníció reprezentáció, modellek értékek/hitek/attitűdök Információ mint üzenet Információ mint alakzat 1.4.Az információ szerepe az ember világában

neuronhálózat neurális aktivitás tudatos tapasztalás és érzésvilág szubjektum elme pszichikum lélek szellem engramok ? Nicolai Hartmann Der Aufbau der realen Welt Unorganischem, Leben, Seele und Geist Natura non facit saltum ?

Agy és tudatosság 2.VILÁG1.VILÁG Az emberi agy természettudományos képe egy rendkívül bonyolult elektrokémiai gépezetre utal, amely – a saját szerkezetében kódolt információk és szabályok alapján – determinisztikusan működik, és amelyben a szabad akarattal rendelkező, mindent átlátó és ellenőrző belső én illúzió, csupán a gépezet által kreált virtuális konstrukció. Szubjektív valóságészlelésünk szerint lelki jelenségeink az anyagi világtól különböző szellemi dimenzióval rendelkeznek, erre épülnek értékeink, döntéseink, morális felelősségünk és szabad akaratunk. Lélekkel rendelkező lényeknek érezzük magunkat, akik részesei egy anyagtalan, szellemi szférának, amelynek jelenségei csak a szubjektív tapasztalás számára hozzáférhetőek Korreláció? Kauzalitás? Azonosság?

Welche denkbare Verbindung besteht zwischen bestimmten Bewegungen bestimmter Atome in meinem Gehirn einerseits, andererseits den für mich ursprünglich nicht weiter definierbaren, nicht wegzuleugnenden Tatsachen, ich fühle Schmerz, ich fühle Lust, ich fühle warm, ich fühle kalt, ich schmecke Süßes, rieche Rosenduft, höre Orgelton, sehe Rot und der ebenso unmittelbar schließenden Gewißheit, also bin ich. Es ist in keiner Weise einzusehen, wie aus ihren, gemeint ist der Atome, Zusammenwirken Bewußtsein entstehen könnte... Milyen kapcsolat lehet az agyamban lévő atomok rezgése és a természettudományos értelmezés számára definiálhatatlan, mégis a legvalóságosabban létező tény között, hogy érzéseim és szándékaim vannak ? Elképzelhetetlen számomra, hogy az atomok kölcsönhatásaiból tudatosság bontakozhatna ki.

A probléma akkor jelentkezik, amikor bizonyos fajta "dolgokat" (mentálisakat) megpróbálunk másfajta dolgokkal (fizikaiakkal) összekapcsolni. A probléma pedig a következő: hogyan illesszük össze e kétfajta dolgot. Azonos természetűek lennének? A gondolatok/tapasztalatok/érzések is valamilyen módon anyag és energia lennének? Ha igen, akkor hogyan? (Itt kis szünetet tartok, és hagyom az olvasót elgondolkodni a kérdésen, hátha mirabile dictu elfogadható választ talál e problémára, amit eddig még senki nem tudott megoldani!)

Ich werde jetzt, wie ich glaube, in sehr zwingender Weise dartun, daß nicht allein bei dem heutigen Stand unserer Kenntnis das Bewußtsein aus seinen materiellen Bedingungen nicht erklärbar ist, was wohl jeder zugibt, sondern auch, daß es der Natur der Dinge nach aus diesen Bedingungen nie erklärbar sein wird. We don’t know how brain activity could generate feeling. Even less do we know why.... That is the how/why problem of consciousness, and it is something that we not only still don’t know but (until further notice) it looks like something we never will know. Stevan Harnad 2005 Emil Du Bois-Reymond 1872 Nem tudjuk, hogy az agyműködés hogyan hoz létre érzéseket, még kevésbé, miért... A tudatosság megjelenésének ez a hogyanja és miértje olyan feladvány számunkra, amit nem csupán most nem tudunk, de (további értesítésig) valószínűnek látszik, hogy soha nem fogunk tudni megérteni. Azt kell hinnem, hogy az öntudat nem csupán ismereteink mai állása mellett nem vezethető le működésének anyagi hordozóiból – ami mindenki számára nyilvánvaló –, hanem a dolgok ismert természete szerint ezen az alapon soha nem is lesz megmagyarázható.

A dualista felfogás értelmében az ember részese egy szellemi dimenziónak, amely a materiális világtól ontológiailag elkülönül. A dualizmus egyik változata az interakcionizmus – mint nevében is kifejeződik – kölcsönhatást tételez fel a két entitás között. What is mind? No matter. What is matter? Never mind.

A három világ elmélet Karl Popper World 1.World 2.World 3. ? Manfred Eigen táblázata alapján (A játék, 1981, Bp. Gondolat, 304.o.)

Julien Offray de La Mettrie: L'Homme Machine 1748 There is no question that machines can think, because human and animal brains are precisely such machines. Searle, J. R.: Philosophy in a New Century Selected Essays. Cambridge University Press, Cambridge, 2008 Minthogy a lélek minden tulajdonsága annyira függ az agyvelő és az egész test helyes megszervezettségétől, hogy ezek a tulajdonságok láthatólag azonosak magával a szervezettel: valóban jól megvilágított masina ez.

You, your joys and sorrows, your memories and your ambitions, your sense of personal identity and free will, are in fact no more than the behaviour of a vast assembly of nerve cells and their associated molecules. DID THIS BRAIN CONTAIN THE CONSCIOUSNESS OF U.T. PLACE ? IS CONSCIOUSNESS A BRAIN PROCESS? U. T. PLACE British Journal of Psychology Volume 47, Issue 1, pages 44–50, February 1956 The Identity Theory of Mind

Vom Gehirn zur Psyche Milyen kapcsolat lehet az agyamban lévő atomok rezgése és a természettudományos értelmezés számára definiálhatatlan, mégis a legvalóságosabban létező tény között, hogy érzéseim és szándékaim vannak ? Elképzelhetetlen számomra, hogy az atomok kölcsönhatásaiból tudatosság bontakozhatna ki. Metareprezentációk, amelyek az agy belső folyamatait képezik le és nem a külvilágot... (ein inneres Auge zu haben) Die subjektiven Konnotationen von Bewuβtsein kulturelle Konstrukte sind, die dem Dialog zwischen Gehirnen erwuchsen...

A vágyak és a vélekedések információk, amelyek szimbólumok konfigurációiban testesülnek meg. A szimbólumok valamilyen anyag fizikai állapotai, olyan anyagé például, mint a számítógépek csipjei vagy az agybeli idegsejtek.....Ha a szimbólumot alkotó anyagdarabok megfelelő módon botlanak olyan további anyagdarabokba, amelyek egy másik szimbólumot alkotnak, az egyik gondolathoz tartozó szimbólumok egy másik, új szimbólumot alkothatnak, amely logikai kapcsolatban áll az előző gondolattal.” Steven Pinker

Amilyen mértékben a világ lépésenkénti műveletekkel megoldható matematikai egyenleteknek engedelmeskedik, olyan mértékben építhető a világot szimuláló és abban előrejelzéseket tevő gép. A mesterséges intelligencia létezése, vagyis az emberi értelemre szabott feladatokat megoldó számítógépek jelenléte is azt jelzi, hogy az elme komputációs elmélete jó nyomon halad. Bármely áruházban vehetünk olyan számítógépet, amely embereket felülmúlva számol, tényeket tárol és idéz fel, rajzol, helyesírást ellenőriz van olyan szerkezet, amely intelligens szimbólum- feldolgozóként képes működni....építhető olyan gép, amelynek racionális gondolatai vannak...

C R A Searle azt kifogásolja, hogy a gépi megértés pusztán a helyes program megtalálásán múlik. Ezzel a funkcionalizmus szívébe döf. Brighton, H._ Selina, H.: Mesterséges intelligencia másKÉPp. Edge 2000 Kft., Budapest, 2008.

CONCEIVING THE IMPOSSIBLE AND THE MIND-BODY PROBLEM Royal Institute of Philosophy annual lecture, given in London on February 18, 1998 Az alapprobléma ugyanis az, hogy a tudatos nézőpont konceptuálisan redukálhatatlan aspektusához fizikai kiterjedést kellene hozzáképzelni - azaz valójában nem is redukcióra vagy eliminációra, hanem inkább expanzióra lenne szükség! Olyan meggyőző koncepciót kellene kialakítanunk, amiben a szubjektív nézőpontnak magától értetődően egyúttal objektív karaktere is van Nehezen érthető, mit jelenthetne egy tapasztalat objektív karaktere, leválasztva arról a sajátos nézőpontról, amelyből a szubjektum felfogja. Ugyan mi marad abból, hogy milyen lehet denevérnek lenni, ha eltávolítjuk a denevér nézőpontját ?

Van azonban egy bökkenő. Mindenféle monizmus közös problémája az, hogy - fogalmazzunk így - ha nincs másféle elme, akkor itt most ki beszél? Ez Descartes árnyéka......A huszadik századi monizmus nemigen tud mit kezdeni azzal, hogy privilegizált narrátorral dolgozik, ezért többnyire módszertanilag önellentmondó. Az emberek gépek - mondják behavioristától kognitivistáig - de az elméletalkotó mégis úgy beszél, mintha ő nem volna az, és az olvasó is természetesen az ő perspektívájába helyezkedik bele. Kampis György: Közelíthető-e egymáshoz a test és a tudat?

Biológiai naturalizmus A tudatosság esetében nem végezhető el ontológiai redukció az oksági redukció bázisán. David Marr A látást olyan komputációs folyamatként írja le, amely a retinán megjelenő kétdimenziós mintázatból a külső világ háromdimenziós leírását produkálja outputként. A probléma az hogy nem világos, tulajdonképpen ki olvassa ezt a leírást?

What is needed is a revolution in the way in which we approach the problem. This may require us to see that it is more than a problem, or even to see that it is more than ”a hard problem”. It is a mystery. The errors of muddling correlation with causation, necessary condition with sufficient causatiom, and sufficient causation with identity lie at the heart of the neuromanic’s basic assumption that consciousness and nerve impulses are one and the same, and tat „the mind is the creation of the brain”. We cannot imagine any kind of entity that has an experiential (mental) front end and a neural (material) back end.